Wikipédia

Hazai György (turkológus)

(1932–2016) magyar orientalista, turkológus, egyetemi tanár, akadémikus

Hazai György (Budapest, 1932. április 30. – Budapest, 2016. január 7.) magyar turkológus, orientalista, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A török népek és a török nyelv nemzetközi hírű kutatója. 2002 és 2003 között az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem alapító rektora.

Hazai György
Életrajzi adatok
Született1932. április 30.
Budapest
Elhunyt2016. január 7. (83 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes mint
  • turkológus
  • orientalista
  • egyetemi oktató
Nemzetiségmagyar
Állampolgárságmagyar
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületturkológia, orientalizmus
Szakmai kitüntetések
a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2005)
Vámbéry-díj (2007)
Akadémiai tagságMTA levelező tag 1982), rendes tag (1995)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hazai György témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a turkológusról szól. Hasonló címmel lásd még: Hazai György (egyértelműsítő lap).
Hazai György. Napkutonline.hu 2001
Nem található szabad kép.(?)
Hazai György
A Közraktár u. 12/A számú ház falán elhelyezett emléktábláját 2017. május 25-én avatták fel[1]
Hazai György sírja a Farkasréti Temetőben

Életpályája szerkesztés

1950-ben érettségizett, majd beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának muzeológia–orientalisztika (turkológia) szakára, ahol Németh Gyula, Ligeti Lajos és Fekete Lajos tanítványa volt. 1954-ben szerzett diplomát. Diplomájának megszerzése után először aspiráns, majd 1956 és 1957 között a Szófiai Kliment Ohridszki Egyetem vendégtanára volt. Hazatérését követően a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében volt kutató. 1963 és 1982 között a berlini Humboldt Egyetemen és a Német Tudományos Akadémián tevékenykedett vendégprofesszorként. 1984 és 1990 között az Akadémiai Kiadó főigazgatója volt. 1991-ben az MTA Nyelvtudományi Intézet Orientalisztikai Munkaközösségén kapott tudományos tanácsadói, később kutatóprofesszori megbízást. 1992-ben a Ciprusi Egyetem Turkológiai Intézetének élére került. 2002-ben az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem alapító rektorává választották. Ezt a tisztségét 2003-ig töltötte be.

1959-ben védte meg nyelvtudományi kandidátusi, 1967-ben pedig akadémiai doktori értekezését. Az MTA Orientalisztikai Bizottságának, valamint a Magyar-Török Történész Vegyesbizottságnak lett tagja. 1982-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben pedig rendes tagjává. 2001 és 2002 között a Magyar Ösztöndíj Bizottság elnöke volt. 1991-ben az Európai Akadémia (Academia Europaea), 2001-ben a Török Tudományos Akadémia (TÜBA) is felvette tagjai sorába. 1985 és 1994 között a Kőrösi Csoma Társaság elnöke volt, utána a társaság tiszteletbeli elnökévé választották. A Török Nyelvtudományi Társaság (Türk Dil Kurumu) és a Török Történeti Társaság tiszteletbeli tagjává választották. 1991-ben a Kelet- és Ázsia-kutatás Nemzetközi Szövetsége főtitkára lett.

Munkássága szerkesztés

Kutatási területe a török népek és török nyelvek története, valamint az oszmán-török nyelvtörténeti források kiadása. Nevéhez fűződik az oszmán-török nyelvemlékek elemzési módszerének és metódusának megreformálása, amely a numerikus vizsgálati módszer bevezetéséből állt. Ezenkívül a nyelvtörténeti időszakolás (periodizáció) kritériumrendszerét alakította át.

Jelentős eredménye a turkológia bibliográfiájának megteremtése, valamint az ezt összefoglaló bibliográfiai kézikönyv kiadása. A 60-as évektől dolgozott a Tarih-i Üngürüsz kritikai fordításán, amelynek eredménye 1996-ban jelent meg.

Főbb publikációi szerkesztés

  • Das Osmanisch-Türkische im XVII. Jahrhundert (1973)
  • Vámbéry Ármin; Akadémiai, Bp., 1976 (A múlt magyar tudósai)
  • Kurze Einführung in das Studium der türkischen Sprache (1978)
  • Fejlődési korszaktípusok és területi variánsok viszonya a török nyelv történetében. Akadémiai székfoglaló. 1983. május 23.; Akadémiai, Bp., 1984 (Értekezések, emlékezések)
  • Bibliographisches Handbuch der Turkologie (1986)
  • Handbuch der türkischen Sprachwissenschaft (1990)
  • Nagy Szulejmán udvari emberének magyar krónikája (1996)
  • Vámbéry inspirációk / Nagy Szülejmán udvari emberének magyar krónikája. A Tarih-i Ungurus és kritikája; előszó, utószó, ford. Hazai György / Vámbéry Ármin életútja; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2009
  • Ellenszélben – szélárnyékban. Memoár; Vámbéry Polgári Társulás, Dunaszerdahely, 2018[2]

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Andrássy Gyula-díj (2002)
  • A Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének nagy érdemkeresztje (2004)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2005)
  • Vámbéry-díj (2007)
  • Francia Nemzeti Érdemrend parancsnoki fokozat (2012)
  • A Török Köztársaság Érdemrendje (2014)[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Archivált másolat. [2018. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 2.)
  2. ↑ Archivált másolat. [2019. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
  3. ↑ Török állami kitüntetést vehetett át Hazai György. hirado.hu, 2014. június 11. (Hozzáférés: 2014. december 19.)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hazai_György_(turkológus)&oldid=27071376”