Illyéd
Illyéd (1899-ig Illadia, románul Ilidia) falu Romániában Krassó-Szörény megyében. Közigazgatásilag Csiklófaluhoz tartozik.
| Illyéd (Ilidia) | |
 | |
| Ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Krassó-Szörény |
| Község | Csiklófalu |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csiklófalu |
| Irányítószám | 327076 |
| SIRUTA-kód | 51966 |
| Népesség | |
| Népesség | 374 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 5[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 58′ 15″, k. h. 21° 42′ 31″Koordináták: é. sz. 44° 58′ 15″, k. h. 21° 42′ 31″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Illyéd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Oravicabányától 8 km-re délre fekszik.
Története szerkesztés
1223-ban, Elyad néven említi először oklevél.
Illyéd királyi uradalom központja volt, melyet II. András király Margit nevű húgának, II. Iszaakiosz bizánci császár özvegyének adott haszonélvezetre. 1223-ban ezt a pápa is megerősítette. 1248-ban Lőrinc erdélyi vajda adott itt ki oklevelet.
1312–1316-ban ispánság volt, melyhez hozzátartozott Mátételke, Pátrig és Oroszi (Rusztolc) is. 1334-ben egyházának papjai a pápai tizedjegyzék szerint 17 báni pápai tizedet fizettek. 1363-ban az illyédi vár várnagyai ide telepítették a kövesd(patak)i jobbágyokat is.
A településnek 1910-ben 2046, túlnyomórészt román lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Jámi járásához tartozott.[2]
Illyéd vár szerkesztés
A közelében levő magaslaton levő várát a tatárjárás után építtette a Kán nembeli Lőrinc erdélyi vajda. 1308-ban a királyra szállt. Várnagyai:
- Henc fia János, 1323 után budai rektor
- Kartal nembeli Kartali Tamás 1319-ben
- Bor-Kalán nembeli Szeri Pósa 1325–1326
1429 és 1435 között a Német Lovagrendé volt. 1512-ben Báthory István nádor legyőzött itt egy török sereget. 1551-ben elfoglalta a török, sérüléseiből nem állították helyre. Azóta rom.[3]
Nevezetességek szerkesztés
- 13–14. századi sziklafestmény a falutól keletre 2,5 kilométerre. A romániai műemlékek jegyzékében CS-I-m-B-10841 sorszámon szerepel.
- 13–14. századi erődtemplom és 11–14. századi temetkezési hely (CS-I-s-A-10842).
- „Sălişte” régészeti lelőhely a falu nyugati bejáratánál, 8–9. és 13–14. századi települések maradványaival (CS-I-s-B-10843).
- „Dealul Obliţa” régészeti lelőhely 13–15. századi körtemplommal és temetkezési hellyel (CS-I-s-A-10844).
- „Moara Gherghinii” régészeti lelőhely a felutól délnyugatra 1 kilométerre: 11–12. századi település és temetkezési hely, 8–9. századi település, 3–4. századi település, kőrézkori település, Hallstatti kultúrához tartozó település (CS-I-s-B-10845)
- 8. századi népvándorlás korabeli település a Măscăşeni patak partján (CS-I-s-B-10846).
- 1797-ben épült, a Szentlélek Alászállásának szentelt templom (CS-II-m-B-11123).
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ A statisztikai hivatal által rendelkezésre bocsátott 2002. évi helységenkénti adatsorok az 5 főt meg nem haladó entitások számát adatvédelmi okokból nem tartalmazzák.
- ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912). library.hungaricana.hu (Hozzáférés: 2018. március 19.)
- ↑ Illyéd. www.banaterra.eu (Hozzáférés: 2018. március 19.) arch
Források szerkesztés
- Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 2. kötet. 438. o.
.svg){kind=small}
