A japánciprus (Cryptomeria) a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe sorolt ciprusfélék (Cupressaceae) családjának nemzetsége. Egyetlen faja az éppen ezért ugyancsak japánciprusnak nevezett Cryptomeria japonica.

Japánciprus
Aomori prefektúrában, Fukaura városa mellett
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Ciprusfélék (Cupressaceae)
Nemzetség: Cryptomeria
D. Don
Faj: Japánciprus (Cryptomeria japonica)
(Thunb.) ex L.f.) D. Don
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Japánciprus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Japánciprus témájú médiaállományokat és Japánciprus témájú kategóriát.

Nagy japánciprus ültetvény Réunion szigetén

Származása, elterjedése szerkesztés

Kizárólag Japán három szigetén – Honsún, Sikokun és Jakusimán – honos; minden más élőhelyén betelepített (még ha több száz éve is).

A japánok egyik szent növénye. A legenda szerint Tokugava Iejaszu halála után hatalmas tömegek járultak sírjához, hogy kövekkel és lámpásokkal díszítsék sírhelyét. Egy szegény ember, akinek még lámpásra sem telt, azzal fejezte ki a halott sógun iránti tiszteletét, hogy fákat ültetett a sírhoz vezető út mentén: hadd védje árnyékuk a jövő zarándokait a tűző naptól. Ezekből a japánciprusokból mára Japán egyik legszebb fasora lett: a 60–70 méter magas fák törzsének kerülete mintegy 8 méter.[1]

Eredeti élőhelyein állományai kicsik és erősen széttagoltak, ültetett erdői viszont szépen gyarapodnak. A megmaradt természetes erdőfoltok többségét Jakusimán találhatjuk, ezekben sok fa ezer évesnél is idősebb.[2]

Legnagyobb telepített állományai Kína Hupej tartományában nőnek; kínai változata mostanra külön alfajnak számít. Jelentős erdőit ültették Bolíviában és Kolumbia Antioquia megyéjében.[3]

Megjelenése, felépítése szerkesztés

Törzse általában egyenes, kúp alakú koronával. Ágazata ritkás. Világoszöld lombozata fiatalon zárt, illetve laza, pamacsos. Húsos levelei ár alakúak.

Életmódja, termőhelye szerkesztés

A semleges vagy inkább savanyú talajokat kedveli. Vízigénye legalább közepes, és a párás levegőre is szüksége van. A szelet, a hónyomást és a nagy hideget nem bírja.

Alfajok, változatok szerkesztés

  • Cryptomeria japonica ssp. japonica (törzsváltozat)
  • Cryptomeria japonica ssp. sinenssis (Thunb. ex L. f.) Sell[3]
  • C. japonica 'Elegans' — Sűrűn elágazó, legfeljebb 5 m magasra növő, kusza bokor. Kérge világos vörösesbarna, kékes-vagy szürkészöld tűlevelei 20 mm-esek; ősszel vörösesre színeződnek. Tobozai későn fejlődnek, kevés magot hoznak, és azokból az alapfaj nő, tehát csak dugványról szaporítható.
  • C. japonica 'Christata' — Elszalagosodott, lapult hajtásai hatalmas tülköket és kakastaréjokat formáznak. Lassan nő.
  • C. japonica 'Elegans Viridis' — Tűlevelei puhák, lombja télen-nyáron üde zöld. Alakja széles kúp, kissé ágemeletes.
  • C. japonica 'Globosa Nana' — Fiatalon szabályos gömb alakú, tömött, zöld lombú fa. Lassan nő, idős korára több, egymásba olvadó gömbbé alakul.
  • C. japonica 'Vilmoriniana' — Szabályos gömb alakú; évente alig 2–3 cm-t nő. Lombja sűrű, sötétzöld, télen kissé barnára színeződik. Tapintása kemény. 'Aurea' néven aranysárga változata is van.[4]
  • C. japonica 'Yokohama' — Igen lassan nő, 10 év alatt éri el a 60 cm magasságot. Gömb alakú. Ágai, hajtásai merevek, rövidek. Apró tűlevelei merevek, kissé szúrósak, színük üde zöld. Színét télen is megőrzi.[5]
  • C. japonica

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés