Johan Gunnar Andersson
Johan Gunnar Andersson (Knista, 1874. július 3. – Stockholm, 1960. október 29.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Ān Tèshēng; magyar népszerű: An Tö-seng; kínaiul: 安特生) svéd régész, paleontológos, geológus, sinológus.
| Johan Gunnar Andersson | |
 | |
| Született | 1874. július 3. Knista (Närke, Svédország) |
| Elhunyt | 1960. október 29. (86 évesen) Stockholm |
| Állampolgársága | svéd |
| Nemzetisége |  svéd |
| Házastársa | Elsa Rosenius-Andersson |
| Foglalkozása | régész, paleontológos, geológus, sinológus |
| Iskolái | Uppsalai Egyetem |
| Kitüntetései | Stanislas Julien-díj (1927) |
| Sírhelye | Knista Church[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johan Gunnar Andersson témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete, munkássága szerkesztés
Andersson tanulmányait az Uppsalai Egyetemen végezte, majd 1901 és 1903 között részt vett a svéd antarktiszi expedíción. 1914-ben a bányászati szakértőként Kínába utazott a kínai kormány felkérésére. A geológiai feltárások mellett részt vett a kínai geológusok első nemzedékének képzésében is. A munkálatok során kisebb földtani és őslénytani feltárásokat is végzett. Ezt követően több ízben járt Kínában, mígnem 1926-ban két emberi fogat talált, amelyről később bebizonyosodott, hogy a pekingi emberhez tartoztak.
Kínai kollégáival együttműködve 1921-ben a közép-kínai Honan tartományban feltárt egy neolitkori települést, amely később a Jangsao-kultúra néven vált ismertté. 1923–1924-ben további feltárásokban vett részt Kanszu és Csinghaj tartományokban. Régészeti eredményeiről az 1929-ben általa alapított Bulletin of the Museum of Far Eastern Antiquities szakfolyóiratban számolt be. 1926-ban ő alapította Stockholmban a Távol-keleti Régészeti Múzeumot (Museum of Far Eastern Antiquities), a Kelet-ázsiai Múzeum (Östasiatiska museet) elődjét is, amelynek első igazgatója lett. Helyét 1939-ben a híres svéd sinológus, Bernhard Karlgren vette át. A Kanszu tartományban végezett régészeti feltárásairól szóló tudósításáért 1927-ben Stanislas Julien-díjjal jutalmazták.
Főbb művei szerkesztés
Hivatkozások szerkesztés
Megjegyzések szerkesztés
Források szerkesztés
- ↑ Johan Gunnar Andersson”Kina-Gunnar”. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
Irodalom szerkesztés
- Fiskesjö, Magnus and Chen Xingcan. China before China: Johan Gunnar Andersson, Ding Wenjiang, and the Discovery of China's Prehistory. Stockholm: Östasiatiska museet, 2004. ISBN 91-970616-3-8
- Fiskesjö, Magnus. "The Reappearance of Yangshao? Reflections on unmourned artifacts." (Review essay, on the 2007 Chinese documentary 'Cutting through the fog of history: The re-appearance of the Yangshao cultural relics'). In: China Heritage Quarterly 23 (September 2010)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Johan Gunnar Andersson című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
