A koronatanú olyan tanú, aki nagy horderejű ügyekben (főleg bűnügyekben, úgymint milliárdos csalások, komplett hálózatokat érintő feketebizniszek, többszörös gyilkosságok, terrorcselekmények, kábítószerhálózatok stb.) tanúként kulcsszereplő az eset megoldásában, mivel tanúskodása általában perdöntőnek bizonyul, és sok embert juttathat hosszú időre rács mögé. A koronatanúk ennek megfelelően a hétköznapi tanúknál kiemeltebb bánásmódban és védelemben részesülnek, legtöbbször tagjai az adott ország tanúvédelmi programjának,[1] és szigorú biztonsági őrizet alatt állnak, mivel érthető módon nem ritka a likvidálásukra tett kísérlet.

Egy hírhedt példa az 1998-as Aranykéz utcai robbantás, amelyben – többek között – Boros József,[2] az olajmaffiaügyek koronatanúja vesztette életét.[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A TANÚ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI – VII. Tanúvédelemhez való jog a büntetőeljárásban Debreceni Törvényszék
  2. Dezső András: Amikor a Fogász vérbe borította a belvárost. Index.hu, 2018. július 2. (Hozzáférés: 2024. március 14.)
  3. *Megoldódik az Aranykéz utca rejtélye?, Magyar Nemzet Online, 2012. július 16.

Források szerkesztés

Nézd meg a koronatanú címszót a Wikiszótárban!
  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap