Leland H. Hartwell

Leland Harrison Hartwell (Los Angeles, Kalifornia, 1939. október 30. –) amerikai genetikus, molekuláris biológus. 2001-ben Paul Nurse-szel és Tim Hunttal közösen elnyerte az orvostudományi Nobel-díjat "a sejtciklus szabályozását érintő felfedezéseiért".

Leland H. Hartwell
Született	1939. október 30. (84 éves) Los Angeles, Kalifornia
Állampolgársága	amerikai
Foglalkozása	genetikus, molekuláris biológus
Iskolái	California Institute of Technology Massachusetts Institute of Technology Glendale High School Herbert Hoover High School
Kitüntetései	orvostudományi Nobel-díj (2001)
Sablon • Wikidata • Segítség

Tanulmányai

Leland H. Hartwell 1939. október 30-án született Los Angelesben Ernest Hartwell neonreklámkészítő és Marjorie Hartwell (leánykori nevén Nichols) gyermekeként. Gyerekkorában lelkesen gyűjtötte a bogakarat, lepkéket, pókokat és gyíkokat, de saját bevallása szerint kamaszkorában inkább a sporttal, autókkal és lányokkal volt elfoglalva. Miután anyja másik lakásba költözött ő is középiskolát váltott, és fizikatanárának hatására érdeklődni kezdett a matematika és fizika iránt. Bár a családban senkinek sem volt középiskolánál magasabb végzettsége, Hartwell úgy döntött, hogy mérnök lesz és beiratkozott a Glendale Junior College előkészítőjébe, majd jó eredményei alapján felvették a California Institute of Technology-ra. Fő tárgya eleinte a fizika volt, de miután egy opcionális kurzuson belekóstolt az akkor (1958-ban) rohamosan fejlődő molekuláris biológiába, inkább biokémiát és genetikát tanult. Egyetemistaként együtt dolgozott a későbbi Nobel-díjas Howard Teminnel. 1961-ben megkapta BSc oklevelét és a Massachusetts Institute of Technology-n tanult tovább, ahol Boris Magasanik laboratóriumában a gének szabályozását kutatta.

Munkássága

Hartwell 1964-ben megvédte doktori disszertációját, utána pedig csatlakozott Renato Dulbecco csapatához a kaliforniai Salk Intézetben. Itt részben a laboratórium közös feladatával, a poliómavírus-fertőzés hatásaival, részben saját témájával, a sejtnövekedés szabályozásával volt elfoglalva. Másfél évvel elfogadta az újonnan alapított Irvine-i Kaliforniai Egyetem adjunktusi állásajánlatát. Itt az egysejtű élesztőgomba (Saccharomyces cerevisiae) osztódását és fehérje- és DNS-szintézisét kutatta különböző hőmérsékleteken. Három évvel később meghívták a seattle-i Washingtoni Egyetem genetikai tanszékére, ahol 1973-ban professzori kinevezést kapott. 1996-ban csatlakozott a tanszék Fred Hutchinson Rákkutató Központjához, melynek egy évvel később igazgatója lett.

Az élesztőt tanulmányozva Hartwell felfedezte az ún. CDC (Cell Division Cycle) géneket, melyeknek termékei a sejt osztódását és a sejtciklus fázisait szabályozzák. Ezeknek a géneknek a mutáns formái ellenőrizetlen osztódáshoz, vagyis tumoros elváltozáshoz vezethetnek. Szintén ő vezette be az ellenőrzőpontok fogalmát, ezek az osztódásnak olyan fázisai, amikor a sejt az esetleges sérüléseket ellenőrzi a kromoszómáin.

Elismerései

Leland H. Hartwell 2001-ben megkapta az az évi orvostudományi Nobel-díjat ( a brit Paul Nurse-szel és Tim Hunttal megosztva) a sejtosztódás szabályozásának felderítésében végzett munkájáért. Ezenkívül elnyerte a General Motors Sloan-díját (1991), a Gairdner Alapítvány Nemzetközi Díját (1992), az Amerikai Genetikai Társaság érmét (1994) és az orvostudományi alapkutatásért adott Albert Lasker-díjat (1998). Munkáját 2003-ban Washington állam kormányzója az állam legmagasabb kitüntetésével a Medal of Merit-tel jutalmazta. 1987 óta tagja az Amerikai Tudományos Akadémiának.

Családja

Leland Hartwell nős, Theresa Naujack fotográfust vette feleségül.

Források

• Leland H. Hartwell - Biographical NobelPrize.org
• Leland H. Hartwell Notable Names Database
• Leland H. Hartwell Superstars of Science
• Dr. Lee Hartwell, 2001 Nobel Laureate Archiválva 2014. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Fred Hutchinson Cancer Research Center