Miroslav Blažević

(1935–2023) boszniai horvát labdarúgó, edző

Miroslav Blažević (Travnik, 1935. február 10.Zágráb, 2023. február 8.) boszniai horvát labdarúgó, edző. Játékoskarrierjét az egykori Jugoszlávia boszniai és horvát részén kezdte, majd az 1960-as években Svájcban folytatta és fejezte be. Edzőként svájci és horvát bajnokságot nyert. Négy ország válogatottjának volt szövetségi kapitánya, legnagyobb sikerét a horvát labdarúgó-válogatottal érte el, amellyel az 1998-as labdarúgó-világbajnokságon bronzérmet szerzett. Sportpályafutása mellett aktívan vesz részt Horvátország közéletében. Ćiro becenevén is ismert.

Miroslav Blažević
2009. október 14.
2009. október 14.
Személyes adatok
Születési dátum1935. február 10.
Születési helyTravnik, Jugoszláv Királyság
Halálozási dátum2023. február 8. (87 évesen)[1]
Halálozási helyZágráb, Horvátország
Halál okaprosztatarák
SírhelyMirogoj temető (Division RKT, site 117, #95)[2][3]
Állampolgársághorvát, bosnyák, svájci
BecenévĆiro
Posztcsatár
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
0000–1957Jugoszlávia NK Travnik
1957–1958Jugoszlávia Dinamo Zagreb
1958–1959Jugoszlávia FK Sarajevo
1959–1964Jugoszlávia NK Rijeka
1964–1966Svájc FC Moutier
1966–1968Svájc FC Sion
Edzőség
IdőszakKlub
1968–1971Svájc Vevey-Sports
1971–1976Svájc FC Sion
1976–1977Svájc Svájc
1976–1979Svájc Lausanne-Sport
1980–1981Jugoszlávia NK Rijeka
1981–1983Jugoszlávia Dinamo Zagreb
1983–1985Svájc Grasshoppers Zürich
1985Jugoszlávia FK Priština
1985–1988Jugoszlávia Dinamo Zagreb
1988–1991Franciaország FC Nantes
1991–1992Görögország PAÓK Szaloniki
1992–1994Horvátország Dinamo Zagreb
1994–2000Horvátország Horvátország
2001–2002Irán Irán
2002Horvátország NK Osijek
2002–2003Horvátország Dinamo Zagreb
2003Szlovénia NK Mura
2003–2005Horvátország Varteks Varaždin
2005Horvátország Hajduk Split
2005–2006Svájc Neuchâtel Xamax
2006–2008Horvátország NK Zagreb
2008–2009Bosznia-Hercegovina Bosznia-Hercegovina
2010Kína Sanghaj Senhua
2010–2011Kína Kína, U23
2011–2012Irán Mes Kerman
2012–2013Horvátország NK Zagreb
2014Bosznia-Hercegovina Sloboda Tuzla
2014–2015Horvátország NK Zadar
Díjak, elismerések
a vb szövetségi kapitánya (1998)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Miroslav Blažević témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

Játékosként szerkesztés

A korabeli Jugoszláv Királyság boszniai részén született egy horvát család gyermekeként, Travnik városában. Játékosként a városi NK csapatában kezdte pályafutását. Ezt követően 1957-ben a fő horvát, 1958-ban a fő boszniai csapatok egyikéhez, a Dinamo Zagrebhez, illetve az FK Sarajevóhoz került. Egy szezon után, 1959-ben egy másik horvát labdarúgóklub, az NK Rijeka játékosa lett. 1964-ben Svájcban folytatta pályafutást, ahol előbb a másodosztályú FC Moutier szerződtette. A csapattal 1966-ban feljutott az élvonalba, azonban Blažević átigazolt a szintén első osztályban szereplő FC Sionhoz. Klubjaiban csatárként játszott, azonban saját bevallása szerint játékosként, élvonalbeli szerepléseitől függetlenül, átlagos volt. Emiatt úgy döntött, hogy edzői karrierbe kezd és mindössze harminchárom évesen a Vevey-Sports edzőjeként kezdett el dolgozni.

Edzőként szerkesztés

A Vevey-Sportsnál eltöltött három szezon után egykori csapata, az FC Sion vezetőedzőjévé nevezték ki. Itt öt évet töltött el, legnagyobb eredménye az 1974-es svájci kupagyőzelem volt. 1976-ban a Lausanne-Sport edzője lett, illetve két mérkőzés erejéig a svájci labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányaként is dolgozott. Három év után, 1979-ben visszatért Jugoszláviába, ahol egyik korábbi csapata, a Rijeka szerződtette. 1980-ban került egy újabb excsapatához, a Dinamo Zagrebhez. Itt 1982-ben megnyerte a jugoszláv bajnokságot a csapattal, egy évre rá pedig a jugoszláv kupát. Ekkor visszatért Svájcba, a zürichi Grasshoppershez, amellyel 1984-ben megnyerte a bajnokságot. 1985-ben a Koszovó területén lévő FK Prištinához került, ahol a csapattal sikerült a jugoszláv élvonalba feljutnia. Ezt követően visszatért a Dinamo Zagrebhez, három szezon után a franciaországi FC Nantes, majd 1991-ben a görögországi PAÓK Szaloniki vezetőedzőjévé nevezték ki. 1992-ben harmadszor is a zágrábi Dinamo edzője lett, amellyel 1993-ban megnyerte a horvát bajnokságot.

1994-ben a horvát labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki. Az ezt követő hat év a horvát labdarúgás legsikeresebbjei közé tartozik. Kijutott az Angliában rendezett 1996-os labdarúgó-Európa-bajnokságra, illetve a két évvel később Franciaországban rendezett világbajnokságra. A válogatottal meglepetésre megszerezte a harmadik helyet, a csoportkörben Jamaicát és Japánt, a nyolcaddöntőben Romániát, a negyeddöntőben pedig Németországot legyőzve. Az elődöntőben a későbbi világbajnok házigazda Franciaországtól szenvedett vereséget. Az akkori válogatott tagja volt számos világszerte ismert játékos, mint a világbajnokság gólkirálya, Davor Šuker vagy Robert Prosinečki, Zvonimir Boban és Goran Vlaović. A világbajnokság alatt feltűnést keltett azzal, hogy minden mérkőzésen egy francia csendőrsapkát tartott a kezében. A válogatottól a 2000-es Európa-bajnoki selejtezőkön való sikertelen szereplés után távozott. 2001-ben felkérték az iráni labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának, az ajánlatot elfogadta. A 2002-es világbajnoksági selejtezőkön Írországgal szemben maradt alul 1–2-re, így távozott a válogatottól.

Ezt követően rövid ideig az NK Osijek, majd ismételten a Dinamo Zagreb és a szlovéniai MK Mura edzője volt. A Dinamóval megnyerte 2003-ban a horvát bajnokságot. A Murától átszerződött a Varteks Varaždin csapatához, itt a 2004/05-os szezon végéig maradt. 2005-ben a Dinamo nagy riválisának, a Hajduk Splitnek lett vezetőedzője, ami a spliti szurkolótáborban nagy vitákat generált Blažević Dinamo-kötődése miatt. Azonban a csapat a Debreceni VSC ellen 8–0-s összesítéssel kiesett az európai kupaküzdelmektől és a bajnokságban is gyengén indult, így már 2005 szeptemberében távoznia kellett. Októberben a svájci Neuchâtel Xamax vezetőedzője lett, azonban nem tudta a csapattal elkerülni a kiesést a svájci élvonalból. Ezt követően visszatért Horvátországba, ahol a kisebbik zágrábi csapat, az NK Zagreb vezetőedzője lett. 2007-ben a harmadik helyen végzett az csapattal, azonban a következő szezon végén távozott a klubtól. Pár nappal később kinevezték a bosznia-hercegovinai labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává. A válogatottal elérte a 2010-es világbajnokság európai pótselejtezőjét, ahol 0–2-s összesítéssel maradt alul Portugáliával szemben. Nem sokkal ezután lemondott, miután összetűzés alakult ki Zvjezdan Misimović és közte. Rövid kínai (Sanghaj Senhua, kínai olimpiai válogatott) és iráni kitérő után 2012-ben visszatért az NK Zagrebhez, ezzel hetvenhét évesen Európa legidősebb aktív edzője lett. Mivel a Zagrebbel a szezon végén kiesett az élvonalból, lemondott és bejelentette visszavonulását az edzőségtől. Ezzel a magyar Garami József vált Európa legidősebb aktív edzőjévé. 2014 januárjában visszatért, amikor felkérték, hogy a bosnyák másodosztályú FK Sloboda Tuzla vezetőedzője legyen a szezon végéig, azzal a céllal, hogy feljussanak a bosnyák élvonalba. A klub irányításával feljutott, a szezon végén távozott a klubtól. Később a horvát élvonalbeli NK Zadar szerződtette. Itt 2015 januárjáig dolgozott.

Stílusára jellemző volt a harsány beszédmód, a hangzatos megnyilatkozások, amikkel a sajtó kedvencei közé tartozott. Szokatlan motivációs technikái is legendás edzővé tették. 2009-ben a legmagasabb horvát sportkitüntetéssel, a Franjo Bučar-díjjal jutalmazták.

Közéleti tevékenysége szerkesztés

Blažević Horvátország függetlenségének neves támogatója volt, az 1990-es években belépett a Franjo Tuđman elnök vezette Horvát Demokratikus Unióba (HDZ) és Tuđman legnevesebb támogatói közé tartozott. A pártból 2000-ben (Tuđman halálát követően pár hónappal) kilépett, mert nem értett egyet az új HDZ-elnök Ivo Sanader politikájával. 2005-ben független jelöltként elindult a horvát elnökválasztáson, ahol a szavazatok 0,8%-át érte el.

2009-ben Sanader meggyőzte, hogy a HDZ jelöltjeként induljon a zágrábi önkormányzati választáson, ahol pártja listájáról bejutott a városi tanácsba, amelynek korelnöke lett. A 2013-as önkormányzati választáson nem indult. Aktuális közéleti kérdésekben hallatja hangját, többek között a zágrábi városi ügyek kapcsán, illetve kritizálja az Amerikai Egyesült Államok külpolitikáját. A 2016-os horvát parlamenti választáson Milan Bandić zágrábi polgármester pártja színeiben indul listavezetőként a diaszpórahorvátok választókerületében.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés