Nelson H. Barbour

millerita, adventista evangélium-hirdető

Nelson Homer Barbour (New York, 1824. augusztus 21.Tacoma, 1905. augusztus 30.) millerita, majd adventizmus mozgalmához tartozó evangélium-hirdető. Leginkább a Charles Taze Russell-lel 1876-tól 1881-ig tartott kapcsolata miatt vált ismertté.

Nelson H. Barbour
Született1824
New York
Elhunyt1905 (81 évesen)
Tacoma
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozásamillerita, adventista evangélium-hirdető
SablonWikidataSegítség

Életének korai szakasza szerkesztés

Nem sokkal születése után Stueben County-i Cobocton-ba költöztek; 15 évesen a Temple Hill Academy iskolában tanult Gensecóban. Itt azonosult a Metodista Püspöki Egyház tanításával és evangélium-hirdető életvitelre készült Feris-presbiter felügyelete alatt. Mivel presbiteri nevelést kapott, nehézségei voltak a metodista elképzelések felfogásában; úgy tűnt, hogy farmerként sikeresebb lehetne az élete, mint papként. Ennek ellenére eltökélt volt: ha pap nem is lehet, akkor is az evangéliumot fogja hirdetni.

19 évesen kezdte meg munkáját, mint független szónok. Nem hitt a legbölcsebb és legszeretőbb Atya tételben, hiszen az ember elbukott (bűnbeesett), a sorsa a véletlennek van kitéve, ingadozik egy közömbösen tüzes egyház elnyomó uralma és a fanatikus ördög kínálta pillanatnyi élvezetek között. Arra a következtetésre jutott, hogy a bűnbeesést Isten egy bölcs céllal engedte meg; az Istennek terve van az emberiséggel, amely mindenképpen megvalósul.

Az 1844-es úgynevezett nagy kiábrándulás után néhány évig még az ingadozó hitben maradt, de aztán maga kezdte tanulmányozni a Bibliát. A tanulmányozáshoz felhasználta kora (a 19. század közepe) számos tudósának kutatását, az új elképzelések teljesen megközelítési módját. Arra a következtetésre jutott, hogy az egyházakban uralkodó bábeli zűrzavar oka azok tanításában megbúvó hibák, rosszul értelmezett példabeszédek, szó szerinti értelmezés helyett példázatnak tekintés. 1869-ben saját munkáját publikálta Evidences for the Coming of the Lord in 1873, or The Midnight Cry címen. Ebből két kiadás is készült. 1873-1874-ben akadozva indította el folyóiratát, a The Midnight Cry-t, aminek nevét hamarosan Herald of the Morningra változtatta. A magánéletéről csak nagyon keveset tudunk. Több különböző forrás szerint házas volt, egy utalás szerint Ausztráliában aranybányászként is dolgozott, mielőtt Amerikába költözött és elkezdte volna a misszionárius szolgálatát.

Jelentőségteljes változások szerkesztés

1876. kora tavasszal Charles Taze Russell üzleti úton van, amikor a Herald of the Morning egy példánya a kezébe kerül és felkelti érdeklődését, és Philadelphiába személyes találkozóra hívja. Hasonló elképzeléseik voltak, és mindkettőjüket a Biblia fedezte fel; Russell egy pittsburghi Biblia-tanulmányozó csoport vezetője volt, Barbour pedig a legújabb nézeteket sajátította el és adta közre újságjában. Russell felvilágosítást adott Krisztus második eljövetelének természetét illetőleg, a Váltságáldozatról, a keresztény hitvallás hibáiról. Barbour felvilágosítást adott a bibliai és prófétai kronológiát illetően, a betakarítás (az Istenhez hű emberek kiválogatása) elkezdődött, Krisztus visszatérése közel: 1878-ban, amikor Átváltozás ideje lesz az igazságosok számára.

Az újság olvasói általában elégedetlen adventisták voltak, akik még emlékeztek a Nagy Kiábrándulásra, közben az adventisták kezdtek felhagyni a hittel az elmaradt eljövetel miatt. – Russell anyagi támogatást adott Nelsonnak, hogy minél több emberhez eljuttathassa az eljövetel hírét; így Barbour 1877-ben kiadta könyvét, a Three Worlds; or Plan of Redemptiont melyben kifejtette nézeteit a meghatározott időről és figyelmeztet a közelgő végre; hivatkozik Russell 1874-ben írt de csak 1877-ben kiadott The Object and Manner of our Lord's Return c. könyvére, mely beszámol arról, hogy Jézus eljövetelével megáldja majd a Földet és nem tűzbe borítja. Mivel Jézus szellem-lényként támadt fel, szellemként is fog visszatérni. A Biblia Jézus igazi követőit figyelmezteti minderre.

Téves remények szerkesztés

Amikor 1878-ban ismét elmaradt Jézus eljövetele, Barbour és sok adventista olvasója összetört. Míg Barbour szégyenkezve The False Hope-ként emlegette Elragadtatásuknak elmaradását, addig Russell ezt új elképzelések felállításának lehetőségeként fogta fel: úgy gondolkodott, ha a kronológiát helyesen állították fel és a számítás is helyes volt, akkor csak a várakozásaik lehetnek hibásak: egy láthatatlan folyamat indult el azon a napon; feltételezte, hogy első feltámadásban a hűségesek részesülnek, akik átváltoznak halálalvás nélkül ezen dátum után. Barbour nem fogadta el ezt a nézetet, hanem olvasóival hibákat kezdtek keresni a kronológia kiszámításában. Hamarosan az újság megtelt Nelson H. Barbour, John H. Paton és Charles Taze Russell egymásnak ellentmondó, egymással vitázó cikkeivel – mivel ez Barbour újságja volt, riválisai cikkeibe szerkesztői megjegyzésként írta bele kritikáit. 1879.-ben Russell saját lapot indított (Sioni Őr Torony) és anyagilag is szakított Barbourral.

Barbour ezután több cikket is írt, melyek kritizálták Russellt és az újságját. 1879-ben alapított egy gyülekezetet Rochesterben,[1] amely felvette a Church of the Strangers nevet.

1880-ban új elképzeléseiről értekezett; milyen jelentősége van a Zsidó Templomnak mint szimbólumnak. Erre válaszul Russell megírta a Tabernacle Shadows of the Better Sacrifices, amelyben azt állította, hogy Barbour teljes sötétségben van az igazságot illetőleg. Ettől a ponttól kölcsönösen teljesen elutasították egymás nézeteit. Felhagyott Jézus láthatatlan jelenlétbe vetett hittel, és visszatért a szokásosabb adventista tanokhoz.

Prédikált Angliában, Ausztrál kolóniákon, Kanadában és sok angolszász országban. Nem vérrel akart téríteni, hanem szellemmel biztatta híveit a prédikálásra; nem akarta megváltani a világot, de fel akarta szabadítani a keresztény hitvallást, hogy kutassák az igazságot -ahogy Jézus mondta.

Halála, hatása szerkesztés

1905-ben Amerikában nyugaton hazafelé utazva halt meg. Más források szerint viszont 1908-ban érte utol a halál. A gyászjelentését az univerzalista The World's Crisis lap adta közzé, amelyet egy egykori követője, John H. Paton szerkesztett.

Lásd még szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Barbour az 1879. májusi Herald of the Morningben tárgyalja ezt.

További információk szerkesztés