Robert Peary

Robert Edwin Peary (Cresson, Pennsylvania, 1856. május 6. – Washington, 1920. február 20.) amerikai felfedező. Állítása szerint ő volt az első, aki elérte a földrajzi Északi-sarkot 1909. április 6-án. A 20. század folyamán kijelentését széles körben hitelesnek tekintették, jóllehet azt a maga idejében is kritizálták, és napjainkban többnyire kétségbe vonják.

Robert Edwin Peary
Peary haditengerészeti egyenruhában 1910 körül
Született	Robert Edwin Peary 1856. május 6. Amerikai Egyesült Államok, Cresson, Pennsylvania
Elhunyt	1920. február 20. (63 évesen) Amerikai Egyesült Államok, Washington D.C.
Állampolgársága	amerikai
Nemzetisége	amerikai
Házastársa	Josephine Diebitsch Peary
Gyermekei	Marie Ahnighito Peary Robert Peary Jr.
Szülei	Mary Webster Wiley Peary Charles Nutter Peary
Foglalkozása	felfedező
Iskolái	Bowdoin College Portland High School
Kitüntetései	ld. Elismerések szakasz
Sírhelye	Arlingtoni Nemzeti Temető
Robert Edwin Peary aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Edwin Peary témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete és karrierje

Korai évek

Robert Edwin Peary 1856. május 6-án született a pennsylvaniai Cressonban. A mérnöki diploma megszerzése után az amerikai haditengerészetnek kezdett dolgozni. Floridába küldték, hidakat építeni, majd a Nicaragua-csatorna építési munkálataira vezényelték. A trópusi környezet azonban nem tetszett neki, így szabadságra ment, és 1886-ban nekivágott a grönlandi hómezőnek, ahol 161 kilométert tett meg, többet, mint addig bárki.

A következő évben még egyszer Nicaraguába küldték, ekkor ismerte meg Matthew Hensont, aki később minden útjára elkísérte. Peary 1888-ban megnősült, felesége – Josephine Diebitsch – több expedícióra is elkísérte, mi több, első gyermeküknek, Marie-nek is a végtelen hómezőn adott életet.

Első expedíciói

Peary 1891-től több expedícióján feltárta Grönland belső területeit, és megállapította, hogy az nem kontinens, hanem sziget. Grönland legészakibb részének – emlékére – a Peary-föld nevet adták. Kutatásai közben fedezte fel a ma ismert legnagyobb, kilenctonnás meteoritot, amelyet New Yorkban állítottak ki.

Tanulmányozta az őslakos inuitok túlélési módszereit, megtanulta az iglu építést, ő maga is az eszkimók által viselt prém ruhába öltözött. Kifejlesztette a kutyák vontatta ún. száncsónakot, mellyel expedíciói során utazott.

Az 1905–1906-os expedíció

Georg Crocker adománya (50 000 dollár) révén Peary megépíttette a Roosevelt kutatóhajót, mellyel lehetővé vált jéggel fedett területek hajózása is.

1905-ben a kanadai Ellesmere szigetről indulva az északi szélesség 87° 06'-ig jutott el, amely új világcsúcsot jelentett. Innen azonnal visszafordultak a 86° 30'-ig. A sikertelenség okai a képzetlen személyzet, az élelmiszer készletek kimerülése és a folyamatosan romló jég- és időjárási viszonyok voltak.

Az utolsó, 1908–1909-es expedíció

Robert Peary és Robert Bartlett a Roosevelt fedélzetén

Matthew Henson, Peary állandó kísérője. Kezében az egyik expedíción Pearyről készült portré

Utolsó expedíciójára 1908. június 6-án indult New Yorkból Robert Bartlett kapitány vezetésével, szeptemberre elérte a jéghatárt. 1909 februárjában Peary, Henson, hét társuk, 17 eszkimó elindult az Északi-sark felé. 19 szánon mentek, melyet 133 kutya húzott. Társai meghatározott időközönként visszafordultak, mígnem az utolsó szakaszt csak Peary és Henson tette meg.

1909. április 6-án felállították a „Camp Jesup” táborhelyet, amely nagy valószínűséggel 8 km-en belül volt az Északi-sark közelében. Itt tűzték ki az Amerikai Egyesült Államok lobogóját, méréseket végeztek, majd harminc óra múlva visszaindultak.

A National Geographic Társaság szakemberei szerint a Peary által készített fényképeken látható árnyékok szerint nagy valószínűséggel állítható, hogy valóban 8 km-re volt az Északi-sarktól. Vannak akik ezt a kijelentést azzal támadják, hogy nem áll rendelkezésre az a fényképezőgép, mellyel a felvételek készültek.

Elismerések

Pearyt számos tudományos társaság választotta tagjai sorába, sokféle kitüntetésben részesült, az USA-ban több hajót neveztek el róla. 1911-ben a kongresszus ellentengernagyi rangot szavazott meg neki, evvel is kifejezvén a nemzet köszönetét és tiszteletét felfedezései iránt. Megkapta több, mint tíz ország – köztük Magyarország – Földrajzi Társaságának „aranyérmét” is.

• Királyi Földrajzi Társaság különleges aranyérem
• National Geographic Társaság különleges aranyérem
• Philadelphia Földrajzi Társaság különleges aranyérem
• Skót Királyi Földrajzi Társaság különleges díj
• Belga Királyi Földrajzi Társaság aranyérem
• Birodalmi Német Földrajzi Társaság Nachtigall aranyérem
• Királyi Földrajzi Társaság aranyérem
• Királyi Olasz Földrajzi Társaság aranyérem
• Magyar Földrajzi Társaság aranyérem
• Amerikai Földrajzi Társaság Cullum Földrajzi érem (1896)
• Amerikai Földrajzi Társaság Charles P. Daly érem (1902)
• Chicago Földrajzi Társaság Helen Culver érem
• Holland Királyi Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja
• Manchester Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagja
• New York-i Kereskedelmi Kamara tiszteletbeli tagja
• Pennsylvania Társaság tiszteletbeli tagja
• Bowdoin Főiskola tiszteletbeli doktora
• Edinburgh-i Egyetem tiszteletbeli doktora
• Osztrák császári Földrajzi Társaság

Élete utolsó évei

Peary ezután a repülőgépekkel kezdett foglalkozni, s az elsők között szorgalmazta a haditengerészet légierejének kifejlesztését. 1917-ben vérszegénységet állapítottak meg nála. Emlékiratai megírása után 1920. február 20-án halt meg washingtoni otthonában. Haláláig fagyásos sérülések következtében nyolc lábujját veszítette el. Az Arlingtoni Nermzeti Temetőben helyezték örök nyugalomra.

1988. április 6-án sírja mellé temették az 1955. március 9-én elhunyt Matthew Henson hamvait is.

Érvek Peary érdemeivel szemben

Az utóbbi időben – a nyolcvanas évektől – egyre inkább terjed az a vélemény, hogy Peary csak az Északi-sark közelében járhatott, attól valószínűleg még legalább harminc, de akár több száz kilométer távolságra, ám meghamisította a méréseket, hogy az Északi-sark felfedezőjeként szerepelhessen. Erre utal az is, hogy a sark eléréséről nincs bejegyzés Peary egyébként részletes naplójában sem.

Ezenkívül egy brit és egy amerikai szakértő, akik jártak az Északi-sarkon, egybehangzó véleménye, hogy a Peary által megadott mérési eredmények elfogadhatatlanok.

A kutatók szerint furcsa, hogy míg Peary expedíciója az első három hétben átlagosan napi 21 km-t tett meg, az utolsó szakaszon, amikor csak Hensonnal, majd egyedül haladt tovább, napi 42 km-t könyvelt el. Ilyen sebesség még a mai motoros szánokkal is képtelenség.

Védelmezői azt mondják: Peary a kor műszereivel valószínűleg nem is tudta hitelesen megállapítani helyzetét, s így nyugodtan gondolhatta azt, hogy az Északi-sarkon járt.

Könyvei

• Northward over the Great Ice (1898)
• Snowland Folk (1904)
• Nearest the Pole (1907, németül: Dem Nordpol am nächsten)
• The North Pole (1910)
• Secrets of Polar Travel (1917)

Források

• Vladár Tamás: Merre járt igazából Robert Peary?
• Múlt-kor: 85 éve halt meg Robert Peary sarkkutató
• Robert. E. Peary

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert Peary című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.