Tatikiosz

bizánci tábornok

Tatikiosz (görögül: Τατίκιος) I. Alexiosz bizánci császár egyik tábornoka volt az első keresztes hadjárat idején. Bár több korábbi háborúban is részt vett, nevét leginkább a keresztes seregek oldalán vívott harcai őrizték meg az utókornak.

Tatikiosz
Született1048
Elhunyt1099 (50-51 évesen)
Állampolgárságabizánci
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Tatikiosz apja egy „szaracén” volt, aki egy szeldzsuk-bizánci összecsapást követően került fogságba, majd rabszolgaként a császári udvarhoz.[1] Alexiosz és a fiatal Tatikiosz együtt nőttek fel, 1078-ban már együtt harcoltak Niképhorosz Baszilakész trónkövetelő seregei ellen. Mikor Alexioszt 1081-ben császárrá koronázták, Tatikiosz a megasz primikerosz címben részesült. Még ugyanabban az évben ő volt a bizánci vereséggel végződő dürrakhioni csata idején a bizánci csapatok egyik parancsnoka.

1086-ban egy bizánci sereg Tatikiosz parancsnoksága alatt ostrom alá vette a szeldzsuk megszállás alatt álló Niceát, de vállalkozása nem járt sikerrel. 1087-ben viszont vereséget mért a Bizánci Birodalom területére betörő besenyőkre.[2]

1096-ban Tatikiosz védte meg Konstantinápolyt a szegények keresztes hadjáratától, akik a császárral való nézeteltérésük miatt megostromolták a várost. 1097-ben egy bizánci sereg élén támogatta a keresztesek Nicea elleni ostromát, de Anna Komnéné visszaemlékezései szerint valójában titkos tárgyalásokat folytatott a város védőivel a békés megadásról. Mikor a tárgyalások sikerrel végződtek, Tatikiosz csapatai élén elsőként vonult be a városba, biztosítva azt a Bizánci Birodalom számára, mely súlyos konfliktushoz vezetett a keresztesek és Bizánc között. Antiochia ostroma idején a korábbi súrlódások nyílt konfliktushoz vezettek, így amikor Bohemund normann vezér katonái halálosan megfenyegették, 1098 februárjában visszatért Konstantinápolyba. Későbbi sorsa nem ismert.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Charles M. Brand: The Turkish Element in Byzantium, Eleventh-Twelfth Centuries. Dumbarton Oaks Papers, 1989.
  2. Valószínűsíthetően ebben a hadjáratban vesztette életét – a besenyők oldalán harcolva – Salamon korábbi magyar király (Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói. 1996.).

Források szerkesztés

  • Runciman, Steven: A keresztes hadjáratok története. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.