Wikipédia

Technion – Izraeli Műszaki Egyetem

A Technion – Izraeli Műszaki Egyetem (héberül: הטכניון – מכון טכנולוגי לישראל) állami kutatóegyetem Haifában, Izraelben. Az 1912-ben az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt alapított Technion az ország legrégebbi egyeteme.[1] A Technion a legjobb egyetem Izraelben és a Közel-Keleten, és a világ 100 legjobb egyeteme között szerepel a 2019-es ARWU-rangsorban.[2]

Technion – Izraeli Műszaki Egyetem
Alapítva1924
HelyIzrael, Haifa
Típus
Tanulólétszám13 703
Tagság
  • Mediterranean Universities Union
  • arXiv
  • ORCID
Elhelyezkedése
Technion – Izraeli Műszaki Egyetem (Izrael)
Technion – Izraeli Műszaki Egyetem
Technion – Izraeli Műszaki Egyetem
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 46′ 39″, k. h. 35° 01′ 18″Koordináták: é. sz. 32° 46′ 39″, k. h. 35° 01′ 18″
Térkép
A Technion – Izraeli Műszaki Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Technion – Izraeli Műszaki Egyetem témájú médiaállományokat.

Az egyetem tudományos és mérnöki területen kínál diplomákat, valamint olyan kapcsolódó területeken, mint az építészet, az orvostudomány, az ipari menedzsment és az oktatás. 19 kara, 60 kutatóközpontja és 12 oktatókórháza van.[3] Megalapítása óta több mint 100 000 fokozatot adományozott,[4] és végzettjeit kulcsfontosságúnak tartják Izrael Állam létrehozásához és védelméhez szükséges készségek és oktatás biztosításában.[5] [6]

A Technion 565 oktatója között három kémiai Nobel-díjas is van. Négy Nobel-díjas áll vagy állt valamilyen kapcsolatban az egyetemmel. A Technion jelenlegi (2022) elnöke Uri Sivan.[7]

A héber oktatási nyelvként való kiválasztása, a német legyőzése a nyelvek háborújában fontos mérföldkő volt a hébernek Izrael hivatalos nyelvévé való válásában.[8] A Technion szintén fontos tényező az izraeli csúcstechnológiai ipar és innováció növekedése mögött, beleértve az ország Silicon Wadi műszaki klaszterét is.[9] [10]

Története szerkesztés

 
Albert Einstein a Technionban; 1923. február 11.

A Technikumot az 1900-as évek elején az Ezrah német-zsidó alap tervezte mérnöki és tudományos iskolaként. Ez volt az egyetlen felsőoktatási intézmény az akkori oszmán Palesztinában, kivéve az 1907-ben alapított jeruzsálemi Bezalel Művészeti és Formatervezői Akadémiát. 1913 októberében a kuratórium a németet választotta oktatási nyelvnek, ami a nyelvek háborúja néven ismert nagy vitát váltott ki. Miután az amerikai és orosz zsidók ellenezték a német nyelv használatát, a kuratórium 1914 februárjában megváltoztatta az álláspontját, és a héber nyelvet választotta oktatási nyelvnek. A német Technikum nevet is felváltotta a héber Technion név.[1][11]

A Technion alapkövét 1912-ben tették le, a tanulmányok 12 évvel később, 1924-ben kezdődtek.[11] 1923-ban Albert Einstein a Nobel-hagyomány kezdeményezéseként meglátogatta és elültette a mára híres első pálmafát. Az első pálmafa ma is áll a régi Technion épület előtt, amely ma a MadaTech múzeum, a Hadar negyedben. Einstein megalapította az első Technion Társaságot, amelynek elnöke volt, miután visszatért Németországba.

1924-ben Arthur Blok lett a Technion első elnöke.[12]

Az 1950-es évek elején Yaakov Dori irányítása alatt, aki az Izraeli Védelmi Erők első vezérkari főnökeként szolgált, a Technion kampányt indított zsidó és Izrael-barát tudósok toborzása érdekében külföldről, hogy kutatólaboratóriumokat és oktatási részlegeket hozzanak létre a természet- és az egzakt tudományok területén.[13]

Campusok szerkesztés

 
Churchill Auditórium
 
Az Obeliszk, egy 28 méter magas rozsdamentes acélszerkezet, egy kinetikus szobor

Haifa szerkesztés

A Technion City általában a Kármel-hegy fenyővel borított északkeleti lejtőin található, 1,2 négyzetkilométeres területre utal. A campus 100 épületből áll, amelyeket naponta több ezer ember használ.

A Technionnak két további campusa van. Eredeti épülete Haifa belvárosában, amelyet a Technion az 1980-as évek közepéig használt, ma az Izraeli Nemzeti Tudományos, Technológiai és Űrkutatási Múzeumnak ad otthont. A Rappaport Orvostudományi Kar Bat Galim szomszédságában található, a Rambam Kórház szomszédságában, amely Észak-Izrael legnagyobb egészségügyi központja.

Tel Aviv szerkesztés

A Technion továbbképzési és külső tanulmányi osztálya 1958 óta működik Tel-Aviv térségében. 2013 júliusában a Technion új kampuszra költözött Saronába. A saronai Technion külső campus három épületből áll egy 1800 négyzetméteres területen, összesen 16 modern tanteremmel.[14] A Saronában oktatott programok között szerepel a Technion nemzetközi MBA programja, amelyben a világ minden tájáról érkeznek hallgatók és vendégoktatók olyan egyetemekről, mint a London Business School, a Columbia Egyetem és az INSEAD.[15]

Cornell Tech szerkesztés

2011. december 19-én a Cornell Egyetem and Technion konzorciumának pályázata megnyerte a New York-i, magas szintű alkalmazott tudományos és mérnöki intézmény létrehozására kiírt pályázatot. A versenyt New York város polgármestere, Michael Bloomberg hozta létre, hogy elősegítse a vállalkozókedvet és a munkahelyteremtést a város technológiai szektorában. A nyertes ajánlat egy 200 000 négyzetméteres a Roosevelt-szigeten épülő modern technológiai campus, amelynek első üteme 2017-re fejeződik be, 2013-ban pedig egy ideiglenes külső campus nyílik meg a Google New York-i székhelyén, a 111 Eighth Avenue szám alatt.[16] [17] Az új New York-i „Géniusz Iskola” a Jacobs Technion-Cornell Institute nevet kapta.[18] Alapító igazgatója Craig Gotsman volt, a Technion Hewlett-Packard számítástechnikai professzora.

Guangdong Technion Izraeli Technológiai Intézet (GTIIT) szerkesztés

2013 szeptemberében a Li Ka Shing Alapítvány és a Technion bejelentette, hogy egyesítik erőiket egy új technológiai intézet létrehozása érdekében a Shantou Egyetemen, Guangdong tartományban, Délkelet-Kínában. A Li Ka Shing Alapítvány 130 millió USD támogatást ígért az intézet létrehozására. Az oktatott fokozatokat, beleértve az alapképzést, a mesterképzést és a doktori fokozatot is, a Technion akkreditálja. Az építkezés teljes költsége 147 millió dollár. Az angol lesz a GTIIT oktatási nyelve. A GTIIT három egységből áll majd: a Mérnöki Iskola; a Tudományos Iskola; és az Élettudományi Iskola. A cél az, hogy végül körülbelül 5000 diák járjon az intézménybe. Az intézet végül minden szinten ad Technion mérnöki fokozatot – alapképzést, mesterképzést és doktori fokozatot. Kezdetben a kínált kurzusok vegyészmérnöki, biotechnológiai és élelmiszermérnöki, anyagmérnöki képzések.[19] 2020-ra az intézet más tudományágak oktatását is megkezdi, a mechanikától a repüléstechnikáig.[20] [21] [22]

Rangsorok szerkesztés

 
A Technion ökológiai kert

2019-ben a Shanghai Academic Ranking a 85. helyre sorolta a Techniont a világ 100 legjobb egyetemét tartalmazó listáján.[23]

2012-ben a Business Insider magazin a Techniont a világ 25 legjobb mérnökiskolája közé sorolta.[24] [25]

2012-ben a Center for World University Rankings a Techniont a világ 51. helyére, Izraelben pedig a harmadik helyre sorolta a CWUR World University Rankings listáján.[26]

2011-ben a nemzeti rangsorban a Technion az izraeli egyetemek 2. helyére került az ARWU rangsora alapján. Az adott év globális ranglistáján a Technion a 102-150. helyen végzett az ARWU listáján és a 220. helyen a QS listáján.[27]

A Times Higher Education World University Rankings 2020-ban a 401–500. helyre sorolta.[28]

2013-ban a Technion volt az egyetlen egyetem az Egyesült Államokon kívül, amely bekerült az első 10 közé a Bloomberg ranglistán, amely azon egyetemek listája, amelyek végzettei a vezető amerikai technológiai vállalatok vezérigazgatói lettek. [29]

Figyelemre méltó kutatás szerkesztés

 
A Rasagline kémiai szerkezete
  • 1982-ben Dan Shechtman felfedezett egy kvázikristály szerkezetet. Ez egy 5-ös nagyságrendű szimmetriával rendelkező struktúra– ezt a jelenséget addig lehetetlennek tartották a krisztallográfia akkoriban uralkodó elméletei. 2011-ben ezért a felfedezésért elnyerte a kémiai Nobel-díjat.
  • 2004-ben a Technion két professzora, Avram Hershko és Aaron Ciechanover elnyerte a Nobel-díjat annak a biológiai rendszernek a felfedezéséért, amely felelős a fehérje sejtekben történő lebontásáért.
  • A 37 éves Shulamit Levenberget a Scientific American magazin a vezető tudósok közé választotta 2006-ban, aki olyan módszert fedezett fel, amellyel a szervezet nem utasítja el a transzplantált bőrt.[30]
  • A Moussa BH Youdim kifejlesztette a Rasagiline-t: a Teva Pharmaceuticals által Azilect (TM) néven forgalmazott gyógyszer neurodegeneratív betegségek, különösen a Parkinson-kór kezelésére használt.
  • 1998-ban a Technion sikeresen felbocsátotta a "Gurwin TechSat II" mikroműholdat, így a Technion egyike lett annak az öt egyetemnek, amelyek hallgatói programjai saját műholdat terveznek, építenek és indítanak fel. A műhold 2010-ig állt pályán [31]
  • Az 1970-es években Abraham Lempel és Jacob Ziv informatikusok kifejlesztették a Lempel-Ziv-Welch algoritmust az adattömörítéshez. 1995-ben és 2007-ben elnyerték az IEEE Richard W. Hamming-érmet az adattömörítés terén végzett úttörő munkájukért és különösen az algoritmus fejlesztéséért.
  • 2019-ben egy 12 diákból álló csapat aranyérmet nyert az iGEM-en a méhmentes méz fejlesztéséért.[32]

Nobel-díjasok és más kiemelkedő személyek szerkesztés

Nobel-díjasok szerkesztés

Ismert öregdiákok szerkesztés

Becslések szerint az izraeli high-tech vállalkozások alapítóinak és vezetőinek több mint 70 százaléka a Technionon végzett. Az izraeli NASDAQ cégek 80 százalékát a Technion végzettségjei alapították és/vagy vezetik, az izraeli elektronikai iparban dolgozó menedzserek 74 százaléka pedig műszaki végzettséggel rendelkezik.[33] A Technion Nation című könyvben[34] Shlomo Maital, Amnon Frenkel és Ilana Debare dokumentálják a Technion öregdiákjainak hozzájárulását a modern Izrael Állam felépítéséhez.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Sveta Reingold. „War of the Languages: Founding of the Technion/Technikum”. (Hozzáférés: 2015. július 25.)  Sveta Reingold.
  2. ↑ Archivált másolat. [2018. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2017. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  4. ↑ 2014–15 Welcoming the New Academic Year, Technion website
  5. ↑ Technion: Technion Nation - Building Israel the Start-Up Nation, 2012. június 11. [2022. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 21.)
  6. ↑ Start-Up Nation Book.
  7. ↑ Prof. Uri Sivan takes office as President of Technion, 2019. szeptember 29.
  8. ↑ Jewish History Archiválva 2016. június 18-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  9. ↑ Israel leads in high-tech - Reporting on the Middle East, Science, and Education. cnpublications.net
  10. ↑ The Secret of Israel's High-tech Success (Le Monde). [2012. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
  11. ↑ a b Technion University Selects Hebrew as Language of Instruction. Center for Israel Education, 2018. február 22. (Hozzáférés: 2019. február 9.)
  12. ↑ Technion President - Technion - Israel Institute of Technology (amerikai angol nyelven). Technion - Israel Institute of Technology -, 2015. augusztus 9. (Hozzáférés: 2021. május 27.)
  13. ↑ When Israel Housed Top Scientists in a Transit Camp Deep in the Woods, Haaretz
  14. ↑ Technion-Azrieli Sarona Campus. Technion, 2014. március 4. (Hozzáférés: 2014. július 31.)
  15. ↑ MBA in Israel. Technion. (Hozzáférés: 2014. július 31.)
  16. ↑ 'Game-changing' tech campus goes to Cornell, Technion. Cornell University. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  17. ↑ Harman. „The Technion: Israel's Hard Drive”, The New York Times, 2013. április 14. (Hozzáférés: 2013. április 20.) 
  18. ↑ Overview. Cornell Tech. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
  19. ↑ PROGRAMS OF STUDY - ACADEMIC - GUANGDONG TECHNION-ISRAEL INSTITUTE OF TECHNOLOGY. www.gtiit.edu.cn. (Hozzáférés: 2021. május 27.)
  20. ↑ The Guangdong Technion Israel Institute of Technology (GTIIT) in China is launched. pard.technion.co.il, 2013. szeptember 29. [2017. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 4.)
  21. ↑ Shantou University. Li Ka Shing Foundation, 2013. szeptember 29. (Hozzáférés: 2014. november 4.)
  22. ↑ Neuman. „The story behind a HK billionaire's $130 million donation to the Technion”, Haaretz, 2013. október 5. (Hozzáférés: 2014. november 4.) 
  23. ↑ 3 Academic Ranking of World Universities. [2018. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 10.)
  24. ↑ Technion in Top 25 engineering schools in the world.
  25. ↑ World University Rankings 2013-2014. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
  26. ↑ Top 100. Center for World University Rankings, 2012. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  27. ↑ Technion 2011 ranking. QS. (Hozzáférés: 2012. január 12.)
  28. ↑ Technion Israel Institute of Technology ∣ World University Rankings ∣ THE. Times. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
  29. ↑ „Israel's Technion Ranks High on Bloomberg List of Schools Sending Graduates to Top Tech Companies”, The Algemeiner, 2013. szeptember 2. (Hozzáférés: 2013. szeptember 10.) 
  30. ↑ BME Person Info | הנדסה ביו רפואית בטכניון Archiválva 2009. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  31. ↑ Web Development Company. „News”, Technion Focus Magazine, 1998. július 10.. [2013. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. szeptember 8.) 
  32. ↑ Blum: Israeli students win award for making honey without bees (amerikai angol nyelven). Israel21c, 2019. november 17. (Hozzáférés: 2019. november 24.)
  33. ↑ Fast Facts. Technion. (Hozzáférés: 2015. február 23.)
  34. ↑ Johnson: Hot Technion FACTS on Startups, Innovation, Israel, Science & Technology. Technion - Israel Institute of Technology, 2012. március 2. [2014. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 29.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Technion – Israel Institute of Technology című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Technion_–_Izraeli_Műszaki_Egyetem&oldid=26858619”