Vörösínyű csiga

puhatestűfaj

A vörösínyű csiga (Monachoides incarnatus) Európában honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.

Vörösínyű csiga
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata)
Alrendág: Stylommatophora
Öregcsalád: Helicoidea
Család: Hygromiidae
Nem: Monachoides
Faj: M. incarnatus
Tudományos név
Monachoides incarnatus
O. F. Müller, 1774
Szinonimák


Helix incarnata Müller, 1774
Perforatella incarnata

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösínyű csiga témájú kategóriát.

Külső megjelenése szerkesztés

A csigaház 8–13 mm magas, 12–17 mm széles, hat kanyarulatból áll. Sárgás- vagy vörösesbarna színű házának alakja gömbölydeden kúpos. Felszínének finom (négyzetmilliméterenként kb. 130 pikkely) redős-pikkelyes mikroszerkezete miatt tompán fénylik. A szájadék szélétől kissé beljebb a ház színétől világosabb, fehéres-vöröses ajakduzzanat figyelhető meg, amely világos vörösbarna sávként kívülről is látható. Köldöke szűk, de nyitott, az ajakduzzanat nem fedi el. Az állat színe világosbarna, feje és a csápjai sötétbarnák, feketések. A házon áttetszenek a köpeny sötét foltjai.

Három alfaja ismert:

  • M. incarnatus incarnatus (O. F. Müller, 1774)
  • M. incarnatus armatus (Stabile, 1859)
  • M. incarnatus welebitanus (L. Pfeiffer, 1848)

Elterjedése és életmódja szerkesztés

A vörösínyű csiga nagy területen előforduló gyakori faj Európában: Franciaország középső részétől a Dnyeper-medencéig, Bulgáriától Dél-Svédországig található meg. Bulgáriában 1600 m magasságig fordul elő. A nedvesebb, erdős-bokros dombvidékeket preferálja, a lehullott levelek, kövek alatt él; a fiatalabb példányai fatörzsekre, növényekre is felmásznak. Korhadó növényi részekkel táplálkozik. Nyár végén a talajba ásott lyukba rakja le 1,5–2 mm-es petéit. A kiscsigák 17-24 nap múltán kelnek ki, élettartamuk két év.

Magyarországon nem védett.

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés