Stern Sándor

Stern Sándor (teljes nevén Stern Sándor Martin, oroszul: Шандор Стерн, észtül Sándor Stern; Budapest, 1924. január 15. – 2017. június 24.) magyar apától, észt anyától származó, Észtországban élt grafikus, bélyegtervező művész.

Stern Sándor
Született	1924. január 25. Budapest
Elhunyt	2017. június 24. (93 évesen)
Állampolgársága	magyar szovjet észt
Foglalkozása	illusztrátor bélyegtervező
Iskolái	Észt Művészeti Akadémia (–1961)
IMDb
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Édesanyja a balti német és észt szülőktől származó Alma Allimann, édesapja a magyar ügyvéd, Stern József voltak. A szülők az első világháborúban ismerkedtek össze, mikor Allimann orosz hadifogolytáborokban dolgozott fordítóként, Stern pedig a monarchia katonájaként orosz fogságban volt. A sors elsodorta őket egymás mellől, Stern József Szibériába került, Allimann pedig szülővárosába haza, Kuressaaréba, ahol a háború után ismét találkoztak, és ott is házasodtak össze, majd Magyarországra települtek, ahol Budapesten Stern József ügyvédi irodát nyitott. Itt született 1921-ben az Észtországban szintén igen ismert Stern Károly zoológus, a Tallinni Állatkert egykori igazgatója, és 1924-ben öccse Stern Sándor. Apjuk az 1930-as években elhunyt, ekkor úgy döntöttek, hogy visszaköltöznek Észtországba a nagyszülőkhöz – Stern Sándor ekkor 11 éves volt.

A testvérpár állatok iránti rajongása még a Fővárosi Állat- és Növénykertben kezdődött, hová a szüleik vitték a fiúkat. Stern itt látott művészeti iskolák tanulóit, akik csak ültek a kifutók előtt, és lerajzolták az állatokat. Ettől kezdve ő is hasonlóan tett: kijárt az állatkertbe, és lerajzolta amit látott. 1940-ben már Észtországban éltek, mikor a Szovjetunió megszállta a balti államokat, nem sokkal később a második világháború frontja elérte őket is. Sándor 1943-ban érettségizett, majd a két testvér a front két oldalára került, Sándor az észt légió katonájaként a németek mellett, Károly a Vörös Hadsereg katonájaként harcolt a háborúban.

A háború után 1949-ben a Tallinni Zeneiskolában (Tallinna Muusikakool) tanult, itt ismerte meg későbbi feleségét, Edát is. Közben újra érettségiznie kellett, mert a régi rendszerben letett vizsgáját nem ismerték el. 1956 és 1961 között tanult az Észt Művészeti Intézetben (Eesti Riiklik Kunstiinstituut) ahol grafikusként végzett. Ebben az időszakban, 1949-től már a Tallinni Állatkert önkéntese volt, elsősorban rajzolta az állatokat, de segített a gondozásukban is. Testvére, Károly – aki autodidakta módon fejlesztette zoológiai tudását – 1961-ben nyerte el az állatkert igazgatói pozícióját, és hamar elismert szakemberré vált: Észtországban máig a tallinni intézmény felvirágoztatójaként tartják számon. Sándor a pedagógusképzésben vett részt tanárként, majd 1970-től az Eesti Raamat könyvkiadó illusztrátora és művészeti szerkesztője lett. Az állatkert önkénteseként és kiadói munkatársként számos állatokkal foglalkozó könyv ihletője és illusztrátora volt – mese- és képeskönyvek, tankönyvek egyaránt megjelentek a közreműködésével. Stern Sándor az állatkert mellett működő művészkör vezetője is volt, ő tervezte az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége és a Tallinni Állatkert logóját, valamint számos, állatokat ábrázoló észt bélyeget, melyek révén világszerte ismertté vált a filatelisták körében. Kreativitása széles körben megmutatkozott, az 1950-es, '60-as évek fordulóján két népszerű szovjet-észt vígjáték társ-forgatókönyvírója is volt: Vallatud kurvid és Ohtlikud kurvid.

Bár saját magát inkább észtnek, mint magyarnak tartotta, nemcsak magyarul nem felejtett el, hanem számos Észtországba érkező magyar küldöttségnek biztos segítője, tolmácsa, vendéglátója volt életében.