Steven Berkoff

brit színész, forgatókönyvíró, rendező, dramaturg (*1937)

Steven Berkoff, eredeti születési nevén Leslie Steven Berks (Stepney, London, 1937. augusztus 3. –) brit színpadi és filmszínész, rendező, író, drámaíró.

Steven Berkoff
2020-as képe
2020-as képe
SzületettLeslie Steven Berks
1937. augusztus 3. (86 éves)[1][2]
Stepney
Állampolgárságabrit
Nemzetiségeangol
Foglalkozása
Iskolái
  • L'École Internationale de Théâtre Jacques Lecoq
  • Webber Douglas Academy of Dramatic Art
  • Raine's Foundation School
  • City Literary Institute
Színészi pályafutása
Aktív évek1958 –
Híres szerepei
Tevékenységszínész, rendező, drámaíró

A Wikimédia Commons tartalmaz Steven Berkoff témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Származása, tanulmányai

szerkesztés

A londoni East Enden, Stepney városrészben született, Alfred „Al“ Berks szabómester és Pauline „Polly“ Berks háziasszony fiaként. Egy nővére volt.[3][4][5] Családja zsidó eredetű volt, ősei Romániából és Oroszországból vándoroltak ki. Apja családnevét Berkowitzról Berks-re változtatta.[3][6] 1940-ben, az angliai csata idején, London bombázása elől anyját mindkét gyermekével Lutonba evakuálták. A világháború után a család néhány hónapon át amerikai rokonoknál, a New York állambeli Nyack városban élt, de munkalehetőség híján visszatértek Angliába.[7]

Iskolai tanulmányai során a fiú elutasította az apjától örökölt, Berkowitz-ból Berks-re rövidített családnevét, és addig használt keresztnevét, a Leslie-t is. Steven Berkoff-nak kezdte nevezni magát.[8] 1957–1958 között a londoni City Literary Institute főiskolára, 1958–1959 között a Webber Douglas Academy of Dramatic Art színiakadémiára járt, itt szerzett színészi oklevelet. Ezután a párizsi École internationale de théatre Jacques Lecoq színművészeti akadémián tanult.[3][9]

Munkássága

szerkesztés

Megalapította a London Theatre Group színtársulatot, ahol a klasszikus irodalmi műveket saját adaptációjában vitte színpadra. 1969-ben Franz Kafkas Az átváltozás című írását mutatta be, ahol ő maga játszotta a féreggé átváltozó főszereplőt. Színpadi munkája mellett filmezni is elkezdett. Szerepelt a Barry Lyndonban (1975) és a Gyilkos bolygóban (1981). Markáns, vészjósló arcvonásai miatt egyre gyakrabban kapta gazemberek, főgonoszok szerepeit. Ilyen karaktereket alakított (többek között) a Polipka című James Bond-filmben (1983), a Beverly Hills-i zsaruban (1984), Rambo II.-ben (1985), a Tiszta játszmában (1995) és a Nézz az égre!-ben (2004). 1981-ben a The Professionals angol tévésorozat egyik epizódjában, Krasznov szovjet ezredet játszotta, ahol több jelenetben is visszaidézte a Polipkában eljátszott, hasonló jellegú Orlov-karakter stílusát.[4]

Maga is írt színpadi műveket. Ezek egyike a Görög (Greek) (1979), amelyben az ókori Oidipusz (Ödipusz) király legendáját a korabeli London társadalmába helyezi. 1981-es Decadence című drámájában egy felső-középosztálybeli angol házaspár társadalmi és szexuális szokásait állította szembe egy munkásnő és egy detektív hasonló tevékenységeivel. 1983-as West című drámájában az ősi angolszász Beowulf-legendát adaptálta hasonló módon. Berkoff további drámákat írt ókori regékből és klasszikus szerzők írásaiból: színpadra állított egy tragédiát Agamemnónról (1977), színpadra alkalmazta Edgar Allan Poe Az Usher-ház vége című novelláját (1977), Franz Kafka: A per című regényét (1981),[10] és más irodalmi műveket. Könyveket is írt (I am Hamlet (1989), és Corolianus in Deutschland (1992)).[11][12]

Magánélete

szerkesztés

Kétszer nősült, első házasságát 1970-ben Alison Mintóval, a másodikat 1976-ban Shelley Lee-vel. Mindkettő válással végzödött.[13] Az 1980-as évek közepe óta Clara Fischer[14] német zongoraművésznővel él együtt London Limehouse városrészében.[15] Fischer megjelenik a Berkoff által rendezett 2004-es Decadence című filmdráma egy kis epizódszerepében. Korábbi, rövid életű kapcsolataiból Berkoffnak két leánya született, akikről csak igen kevés személyes adat került nyilvánosságra.[13][16]

Főbb filmszerepei

szerkesztés
  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b c Robert Murphy. Directors in British and Irish Cinema. A Reference Companion (angol nyelven). Bloomsbury Publishing (2019) 
  4. a b Else Kvist: Normally I’m the villain” says Steven Berkoff] (angol nyelven). Bromley Times.co.uk, 2012. szeptember 12. [2012. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
  5. Steven Berkoff: His life and times (angol nyelven). The Guardian.com, 2001. augusztus 23.
  6. szerk.: Sorrel Kerbel: The Routledge Encyclopedia of Jewish Writers of the Twentieth Century (angol nyelven). Taylor & Francis, 156. o. (2004). ISBN 978-1-135-45607-8 
  7. Robert Cross. Steven Berkoff and the Theatre of Self-Performance (angol nyelven). Manchester University Press, 22. o. (2004). ISBN 978-0-719-06254-4 
  8. Adrian Room. Dictionary of Pseudonyms: 13,000 Assumed Names and Their Origins, 5th Ed. (angol nyelven), McFarland, 58. o. (2014). ISBN 978-0-786-45763-2 
  9. Steven Berkoff overview (angol nyelven). Iain Fisher.com. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
  10. Seteven Berkoff: Agamemnon & The Fall of the House of Usher (angol nyelven). StagePlays.com. AmberLane Press. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
  11. Steven Berkoff: Coriolanus in Deutschland (angol nyelven). StagePlays.com. AmberLane Press. (Hozzáférés: 2024. május 23.)
  12. Chambers Biographical Dictionary, 150–151. o. (2002) 
  13. a b (2008. január 13.) „Drama as Berkoff faces his lost love child after 30 years” (angol nyelven). The Sunday Telegraph.  
  14. Clara Fischer az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  15. Katie Law: Steven Berkoff: Marriage forces men to become lying cheats and erodes their spirit (angol nyelven). Standard.co.uk, 2015. március 30.
  16. Nick Curtis: Why I’m bringing Brando to the West End. This is London.co.uk, 2007. augusztus 10. [2010. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. május 23.)

További információ

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Steven Berkoff témájú médiaállományokat.