Stoffán György

Stoffán György (Budapest, 1958. január 16. –) író, újságíró, egyháztörténet-kutató.

Stoffán György
Született	1958. január 16. (66 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	György Nimród (1996) és János Apor (2002)
Foglalkozása	író, újságíró, egyháztörténet-kutató
Iskolái	Szentendrei Ferences Gimnázium
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

Született: Budapesten, 1958. január 16-án, budai, bajor és cipszer eredetű ötgyermekes nemesi család harmadik gyermekeként. Édesapja (1926–2012) dr. Stoffán György nyugalmazott közgazdász, édesanyja (1927–2018) Mikula Annamária, nyugalmazott könyvelő. Iskoláit a Marczibányi Istvánról nevezett általános iskolában kezdte, ahol többek között Lengyel Mária, Benedek Elek unokája is tanította. Itt kapta első indíttatását a székely nép kultúráját és létét illető elkötelezettségéhez, amely újságírói és írói pályájának máig fontos eleme.

Középiskoláját a Szentendrei Ferences Gimnáziumban [1] Archiválva 2007. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben kezdte, ahonnan kommunistaellenes, nyíltan hangoztatott politikai nézetei miatt távolították el, kitiltva az ország összes egyházi iskolájából. A Ferihegyi Úti Gimnáziumban folytatta középiskolai tanulmányait, később pedig a Váci Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola bizonyítványával fejezte be. Felsőfokú képzésben a "Konrád Akadémián" részesült. Kezdetben a vendéglátásban dolgozott, de már ekkor is írt főként a katolikus sajtóban és a Vendéglátás című szaklapban. Cikkeiben leginkább az erdélyi magyarság mindennapjairól, kulturális életéről, konyhájáról közölt tényeket, gondolatokat, történeteket (1978). Mivel a kor kommunista politikai irányvonalával nem értett egyet, megjelenésre nem sok lehetősége volt, de igyekezett megtalálni azokat a lapokat, amelyeknél befogadták és merték leközölni írásait. Számos lap munkatársaként dolgozott (A KAPU, az Új Ember, a Reformátusok Lapja, a Dátum, a Tér-Kép, a Pesti Hírlap, és a Demokrata.) Rendszeresen eljuttatta írásait az akkor még működő Szabad Európa Rádióhoz, ahol névvel olvasták be jegyzeteit. Mint a Kurír tudósítója, részt vett a romániai forradalomban, valamint a Horvátországot sújtó szerb háborúban. Cikkeit több európai médiumban olvashatjuk. Gyermekei: György Nimród (1996) és János Apor (2002.).

Műveiről

Könyveiben többnyire az erdélyi magyarságról, az egyháztörténetről, és a társadalompolitikáról értekezik. Két útikönyve a Kárpát-medence magyar városainak történetét mutatja be. P. Zadravecz István ferences püspökről írt életrajzot (Zadravecz-passió). Legjelentősebb kutatását, a Teleki Pál "meggyilkolását"(!) taglaló "Én öltem meg Teleki Pált" címmel megjelent kötetében foglalta össze. Önálló lapot is indított [2] Nemzeti Napló néven 2006-ban. 2015-ig a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Idő helyettes főszerkesztője. Munkája a Julianus Útikönyvek-sorozat, amelynek tulajdonos főszerkesztője. Jelenleg az általa alapított Nemzeti Napló főszerkesztője.

Eddig megjelent könyvei

• Ceausescu él Antikvárium.hu
• Vádirat
• Védőbeszéd [https://web.archive.org/web/20160426212330/http://emlekezem.hu/text/bibliografiakeresztenymartirokembermentok.html
• "Kiirtanám az összes keresztényt"[3]
• Kárpát medence 1-2 (Julianus útikönyvek)
• Zadravecz-passió [4] (a második kiadás 2016)
• Tollvonások a demokráciáért
• Prímások és pápák Trianontól napjainkig
• "Én öltem meg Teleki Pált" (II. kiadás 2019) [5] ISBN 9634403557
• Az utolsó Habsburg-kaland [6]
• Julianus Útikönyvek sorozat kiadványai (220 kiadvány)
• Kórisme (Budapest, 2012)
• Barátok konyhája – 1693-as csíksomlyói ferences receptes könyv (2015, Budapest)
• Nemzeti Napló (folyóirat)
• Barátok konyhája 1-2. (Erdélyi ferences kolostor-gasztronómiatörténet és receptgyűjtemény 1693-2018)
• Volt egyszer egy keresztény Európa (2018)
• Pápajárás Csíksomlyón (2019)
• Átkozott Trianon (2019)
• Sum paratus (2020)

Általa vagy szerkesztésében kiadott könyvek

• Emilio Vasari: A száműzött bíboros (Babits Kiadó, 1993. Szekszárd) ISBN 963-7806-89-x [7]
• Kölley György: Értetek és miattatok (Budapest, Eötvös Kiadó, 1990) [8]
• Csonka Emil: Zita története [9]
• Zsúnyi Illés: Nehéz idők (Budapest, Logamon 2002. Kiadó, 2007)
• dr. Urbán László: Érd a sajtó tükrében 1894–1948
• Kenessey-Szuhányi Mária: szerb, német és spanyol nyelvű pedagógiai szakkönyvei (Kenessey-methode sorozat)
• Theobald Mihályné: Diabetikus szakácskönyv gyermekeknek is
• Kelemen Patrícia: Kanadai "Halabalu"

Források

• Ki kicsoda a hírközlésben?, szerk. Bodrits István, Viczián János, Szekszárd, 1994
• OSZK