Wikipédia

Sugárhajtómű

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 10.

A sugárhajtómű olyan reaktív hajtású erőgép, amely a hatás-ellenhatás törvényének elvén működik. A befogadó szerkezet mozgatásához szükséges tolóerőt úgy állítja elő a hajtómű, hogy munkaközegének energiaátalakítása során keletkező gázt vagy folyadékot az átalakító térhez kapcsolt fúvócsőből nagy sebességű sugárként áramoltatja ki, melynek hajtóerejével ellentétes értelmű erő (erőlökés, tolóerő) képződik.

Az F-15 Eagle hajtóművön egy utóégető izzik (2010)

Mivel a sugárhajtóműben jön létre a hajtómű munkaközegébe bevezetett energia átalakítása mozgási energiává, valamint a mozgáshoz tolóerő is itt képződik (a kiáramló gázok reakcióerejeként), ezért a sugárhajtóművet a motor és a hajtóberendezés kombinációjának nevezik. Tekintettel arra, hogy nagy mennyiségű közeget általában be is szív, ennek az ellentétes irányú erőlökése levonódik a teljesítményből, de ennek mértéke csekély.

A hajtósugár mozgási energiáját különféle energiafajtákból állíthatják elő: hő-, kémiai, atom-, elektromos, napenergia.

Fajtái

szerkesztés
 

Négy fő típusa van.

Mechanikai átalakítással működik:

  • folyadék-sugárhajtómű (pl. a jet ski vízsugár-hajtóműve)

Külső égéssel, kazánban termelt gőzzel működik:

  • alternáló vízsugár-hajtómű (oszcilláló vízsugár-hajtómű, propulziós hajó, "pöfögő" gyertyás játékcsónak gőzgépe)
  • Heron labdája (aeolipil, folyamatos gőzsugár tolóerejével forgatott kerék)

Kémiai átalakulással működik:

Atomenergiával működik:

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Sugárhajtómű témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sugárhajtómű&oldid=27677000”