Susányfalva

Susányfalva (Susani) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Susányfalva (Susani)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Ignafalva
Rang	falu
Községközpont	Ignafalva
Irányítószám	317198
SIRUTA-kód	11343
Népesség
Népesség	173 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	< 3 (2011)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 27′ 16″, k. h. 22° 10′ 43″46.454561, 22.178542
Sablon • Wikidata • Segítség

Susányfalva egy régi térképen

Fekvése

Vaskohtól délnyugatra, a Tőz patak felső folyásának jobb partján fekvő település.

Története

Susányfalva nevét 1574-ben Zuzzanfalva néven említették először az oklevelekben. 1597-ben Zuzan, 1746-ban Szuszán, 1808-ban Szuszány, 1909-ben Susani, Szuszány, 1913-ban Szuszányfalva néven írták.

1597-ben a Kornis, 1613-ban Kenderessy, 1619-ben Kendi családok birtoka volt, majd 1633-ban Kornis Zsigmond kapta meg, 1732-ben pedig Raynald modenai hercegé lett, majd a gróf Königsegg családé, később pedig gróf Wenckheim Krisztina volt a birtokosa.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Arad vármegyében, magas bérczek közt, Bihar vármegye szélén, 7 katholikus, 524 óhitű lakossal, s anyatemplommal.”

1910-ben 512 lakosából 507 román, 2 magyar, volt. Ebből 507 volt görögkeleti ortodox.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.

Lakói románok, akik földműveléssel, erdei munkával és állattenyésztéssel foglalkoztak. Régebben kaszanyeleket, bükkfarudat és egyéb faszerszámokat készítettek. Gyümölcstermelése is jelentős volt.

Források

• Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. 1892–1895.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.