Száműzetésben – szabadon – a tibeti Dalai Láma önéletírása

Tendzin Gyaco könyve

A Száműzetésben – szabadon – a tibeti Dalai Láma önéletírása a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco önéletrajzi írása, amelyet 1991-ben adtak ki angol nyelven Freedom in Exile: The Autobiography of the Dalai Lama címmel. A dalai láma 1962-ben kiadott, első önéletrajzi könyvének a címe My Land and My People, amelyet pár évvel azután írt, hogy száműzetésben létrehozták a Központi Tibeti Adminisztrációt Indiában és nemzetközi hírnévre tett szert.[1]

Száműzetésben – szabadon (a tibeti Dalai Láma önéletírása)
Szerző Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma
Eredeti cím Freedom in Exile: The Autobiography of the Dalai Lama
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Műfaj önéletrajz
Kiadás
Kiadó Harper San Francisco
Kiadás dátuma 1991
Magyar kiadó Írás Kft
Magyar kiadás dátuma 2005
Fordító Horváth Z. Zoltán
Oldalak száma 290
ISBN9789630419536
SablonWikidataSegítség

Háttere szerkesztés

A bevezetőben a dalai láma kifejti, hogy azért írta a könyvet, hogy kijavítsa a kínaiak által helytelenül leírt tibeti történelmet.[1][2] A „Száműzetésben – szabadon” cím arra utal, hogy Indiában igazi szabadságban élhetnek.[3]

Egy második önéletrajzi témájú könyv ötlete a brit újságírótól, Alexander Normantól ered, aki az 1980-as években több órás videó felvételeket készített a dalai láma életéről, majd a tibeti tanító az ezekhez készült kéziratok alapján írta meg a könyvet.[2]

Története szerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

A történet egy vidéki farmer családban kezdődik, ahová a dalai láma született Lhamo Thondup néven. Ezt követi az, amikor kétéves korában felismerték benne a soron következő dalai láma személyét, majd hamarosan elkerült Lhászába, Tibet fővárosába, ahol szigorú szabályok között nevelkedett és komoly képzésben telt az ideje. Ezt követően tárgyalja a Kínai Népköztársasággal folytatott, komoly nehézségekkel teli kapcsolatát, majd a fizikai veszélytől való szökését követő életét Indiában.[2]

A könyv kritikusan fogalmaz az Egyesült államokkal szemben, amiért a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) képtelen volt megfelelő módon támogatni a tibeti függetlenségi mozgalmat, ugyanis azok elsősorban nem a tibeti nép sorsával törődtek, hanem sokkal inkább a kommunista kormányokkal szemben folytatott világméretű küzdelmük részeként tekintettek az ügyre.[4]

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Fogadtatása szerkesztés

A könyvet az 1989-es kommunistaellenes tüntetések időszakában adták ki, nem sokkal azután, hogy a dalai lámának ítélte oda a norvég Nobel-bizottság a Nobel-békedíjat.[2]

Magyarul szerkesztés

  • Száműzetésben – szabadon. A tibeti dalai láma önéletírása; ford. Horváth Z. Zoltán, szerk. Sári László; Írás, Bp., 1992

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b McMillin, Laurie Hovell. English in Tibet, Tibet in English: Self-Presentation in Tibet and the Diaspora. Palgrave Macmillan, 175. o. (2001) 
  2. a b c d Weakland, Rembert G.. „We Must Change Our Lives”, The New York Times, 1990. szeptember 30. (Hozzáférés ideje: 2011. január 10.) 
  3. 14. dalai láma. Thank You India! [archivált változat]. National Folklore Support Centre (2009. március 31.). Hozzáférés ideje: 2011. január 10. [archiválás ideje: 2011. július 17.] 
  4. CIA Gave Aid to Tibetan Exiles in '60s, Files Show. The Los Angeles Times. (Hozzáférés: 2013. szeptember 8.)