Főmenü megnyitása

Számadó Ernő (írói álneve: Békésy András; betűjegyei: S. E.; Sz. E.; Budapest, 1907. december 11.Értarcsa, 1983. március 30.) magyar költő.

Számadó Ernő
Élete
Született 1907. december 11.
Budapest
Elhunyt 1983. március 30. (75 évesen)
Értarcsa
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Életútja, munkásságaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait Békésen, Mezőberényben és Békéscsabán végezte.

Első verseit Tóth Árpád biztatása nyomán a Békési Hírlap és a budapesti Vasárnap közölte. Dolgozott mint órásinas, majd mindenes volt a Győri Színkör vándortársulatnál, később egy fűszerkereskedésben; volt alkalmi munkás, közben saját verseit és rajzait árulta a pesti utcán. Népi ihletésű alkotásaiban a nincstelenek szószólójának tekintette magát, verseinek tematikáját a perifériára sodródott ember létkérdései uralják. 1942-ben súlyos ideg-összeroppanással az Értarcsa melletti Budai tanyára került. 1957-ben a Sass Kálmán ér­mihályfalvi lelkész elleni hazaárulási perben 25 év börtönre ítélték, 1964-ben, kegyelmi rendelet alapján szabadult.

A második világháború után verseit, érmelléki meséit (ez utóbbiakat Békési András álnéven) az Utunk, Igaz Szó, Előre, Fáklya közölte. Születésének 90. évfordulóján a Varadinum rendezvényei keretében csónak alakú fejfát állítottak sírjára az érkeserűi temetőben. 2013-ban a fejfát felújították.[1]

Kötetei (válogatás)Szerkesztés

  • Újsütet kenyér (versek, Budapest, 1932);
  • Arccal borulok a földre (versek, Budapest, 1934);
  • Májusfa (versek, Budapest, 1937);
  • Fonóka mesék. (Bencze László rajzaival, Budapest, 1939);
  • Karácsony; szerzői, Bp., 194?
  • Új harcok felé (versek, Budapest, 1940);
  • Mesemalom (mesék, Vasi Kálmán Viktor rajzaival, Budapest, 1940);
  • Új versek (Sértő Kálmánnal és Szerető Sándorral, Budapest, 1940);
  • Meg kell a búzának érni… (versek, Budapest, 1941);
  • Fegyvert és vitézt éneklek (versek, Budapest, 1941);
  • Új antológia (válogatott versek, Budapest, 1941);
  • Versek (Szerető Sándorral és Tábor Istvánnal, Budapest, 1941);
  • Miénk a holnap (versek, Budapest, 1942);
  • És mégis győzünk (versek, Budapest, 1943);
  • Az özönhajú varga meséi (Kolozsváry Sándor rajzaival, Budapest, 1943);
  • A csodálatos miskapipa (érmelléki mesék, Andrásy Zoltán rajzaival. Bukarest, 1949, Békésy András néven);
  • Segíts meg, emberségem (versek, Gábor Ferenccel és Máté Imrével, Bukarest, 1984).
  • Fenyőfa a lápon (versek, Gavrucza Tibor akvarelljeivel, Fekete Hajnal előszavával), Europrint, Nagyvárad, 2006
  • A csend beszéde. Versek; szerk., ill. Gavrucza Tibor; Europrint, Nagyvárad, 2011
  • Érmelléki mesék a Hímeshát szigetről; szerk. Gavrucza Tibor, ill. Gavrucza Nagy Pál, Gavrucza Nagy Bence; Europrint, Nagyvárad, 2013

Meséi jelentek meg a Nagyapó mesefája 7. kötetében (Bukarest, 1976), néprajzi közlései a Népismereti Dolgozatokban (Bukarest, 1976).

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Lakatos István: Emlékeim. II. Börtönéveim. Marosvásárhely, 2007. 278–279.
  • Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai. II. Az érmihályfalvi csoport. Marosvásárhely, 2007. 356–368. (A Sass Kálmán-perben reá vonatkozó hivatalos iratok mellett közli egyik, a letartóztatásakor elkobzott versét is.)