Főmenü megnyitása

Tófalvi Zoltán (Korond, 1944. március 24.–) erdélyi magyar újságíró, riporter.

Tófalvi Zoltán
A tábla előtt balról jobbra: Kiss Levente szobrászművész, Arany Tibor, Tófalvi Zoltán történész, 56-os kutató látható
A tábla előtt balról jobbra: Kiss Levente szobrászművész, Arany Tibor, Tófalvi Zoltán történész, 56-os kutató látható
Született 1944. március 24. (75 éves)
Korond
Foglalkozása újságíró, riporter, pedagógus, történész
A Wikimédia Commons tartalmaz Tófalvi Zoltán témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskoláit a szovátai Ady Endre Elméleti Líceumban végezte (1962); a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári diplomát szerzett (1965), majd a BBTE-n, Történelem–Filozófia Karon egészítette ki tanulmányait (1966–71).

Pályáját szülőfalujában kezdte, ahol 1965–72 között történelemtanár volt, innen került rádióriporternek a marosvásárhelyi területi rádió magyar szerkesztőségébe (1972–85). A vidéki rádióstúdiók felszámolása miatti néhány hónapos munkanélküliség után a nyárádtői Művelődési Otthon igazgatójává nevezték ki. 1987-től A Hét marosvásárhelyi munkatársa is volt. 1991–94 között az Erdélyi Napló szerkesztőségében, majd a Román Televízió bukaresti magyar szerkesztőségében dolgozott nyugdíjazásáig (2007).

1992–2000 között az újraalakult EMKE egyik országos alelnöke; 1990-ben az RMDSZ Maros megyei szervezete kiadásában megjelenő Itthon és román nyelvű társlapja, a Dialog szerkesztője.

MunkásságaSzerkesztés

Elbeszéléseket, riportokat az 1970-es évek elejétől közölt a sajtóban. A Korunk Évkönyv 1980-as kötetében, majd a Változó valóság (Bukarest, 1984) c., Egyed Péter szerkesztette tanulmány- és szociográfia-kötetben a Temesvárra telepedett és ott zárt közösséget alkotó atyhaiakról írott szociográfiai riportjaival volt jelen; ezekről, valamint az Ellenpontok kiadásában részt vett Tóth Károly Antalról és feleségéről készült riportjáról (Göteborgi beszélgetés Tóth Ilonával és Tóth Ká­roly Antallal. Látó, 1999/10) írta elismeréssel Szőcs István: „Anélkül, hogy bárhol melodramatikusan alájátszana vagy együtt ringatózna riportalanyaival, olyan megrendítő képet fest róluk, elárvultságukról, a rájuk nehezedő közönyről (még volt harcostársaik részéről is), amilyet nem csak a riporterek, de a »szépírók« közül is kevesen adnak…” (Helikon, 2000/5). Foglalkozott szülőfaluja és a Sóvidék népi fazekasságának múltjával és jelenével.

Az 1990-es évek elejétől megszállottan kutatja az 1956-os forradalom utáni időszak romániai eseményeinek, erdélyi elítéltjeinek történetét. Feltáró riportban elevenítette fel az 1989-es temesvári forradalom előtörténetének egy megrázó mozzanatát, Újvárosi László „öngyilkosságát” (in: Kövek egy siratófalhoz); tanulmánnyal vett részt az 1956 Magyarországon és a szomszédos országokban c. kötetben (Budapest, 1996), A Maros megyei magyarság történetéből II. kötetében (Marosvásárhely, 1997) és a Napút 2002/10. számában; sajtó alá rendezte a Sass Kálmán-perben halálra ítélt Balaskó Vilmos Élet a föld alatt c. visszaemlékezését (Nagyvárad, 2001), s több tanulmányt közölt a magyar forradalom 50. évfordulójára megjelent konferencia-kötetekben, folyóiratok emlékszámaiban. Forrásfeltáró munkájának kiemelkedő teljesítménye az a sorozat, amelyekben közzétette az 1956 utáni legnagyobb erdélyi politikai koncepciós perek iratait: 1956 erdélyi mártírjai. Sebestyén-Spielmann Mihály előszavával. I. A Szoboszlai-per; II. A Sass Kálmán-per; III. A Dobai-per; IV. Fodor Pál és csoportja pere (Marosvásárhely, 2007–2009); V. A Bolyai-perek (előkészületben).

Televíziós riporterként dokumentumfilmet készített a Gyimes völgyéről (1974), Korondról (1977). Tanulmánya jelent meg A korondi fürdő története címmel a Hargita megye természetes gyógytényezői c. kötetben (Csíkszereda 1974), Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság 200 éve c. kiadványban (Kolozsvár, 1994. Erdélyi Tudományos Füzetek) is.

Egyéb köteteiSzerkesztés

  • Pogány fohászok faluja (sóvidéki riportok, Buk. 1979 = Forrás)
  • A korondi kerámia (kétnyelvű album, Csíkszereda 1981)
  • Ha egyszer ember támad (riportok, Buk. 1989)
  • Kövek egy siratófalhoz (erdélyi magyar mártírok, *Veress Zoltán előszavával, társszerző Gazda József, Stockholm–Bp. 1994)
  • A sóvidéki népi fazakasság (Marosvásárhely 1996)
  • Északi változatok. Tófalvi Zoltán beszélgetései Skandináviában élő magyarokkal; Mentor, Marosvásárhely, 2000
  • 1956 erdélyi mártírjai 1-5.; Mentor, Marosvásárhely, 2007-2012 (Erdély emlékezete)
  • Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc. Hősiesség, tisztesség, méltóság; szerk. Tófalvi Zoltán; Hun-idea, Bp., 2011 (Magyarságtudományi füzetek)
  • Erdély – pergőtűzben. A rendszerváltás rendhagyó krónikája; Mentor Könyvek, Marosvásárhely, 2015
  • '56 és Románia; szerk. Tófalvi Zoltán, Ágoston Szász Katalin; Magyar PEN Club, Bp., 2016

Díjak, elismerésekSzerkesztés

  • A Temesváron élő atyhaiak közössége c. riportjával elnyerte az 1984-es Korunk-pályázat I. díját;
  • 1992-ben elnyerte az Erdélyi Magyarságért pályázat II. díját;
  • Pécsi Norbert vére az égre kiált című írásával 1994-ben a Hitel 1994-es szociográfiai pályázatának I. díját, ugyanebben az évben a Civitas Humanitas Alapítvány által meghirdetett nemzetközi filmfesztivál I. díját;
  • 1995-ben a Lakitelek Alapítvány különdíját.
  • A fiatalok öngyilkosságának témáját feldolgozó filmjét (Ahol már a gyász az úr) az Ifi Fórum első díjával ismerték el.
  • Húsz éve a víz torkában élünk címmel dokumentumfilmet forgatott a bözödújfalusiak drámájáról, ezért a Román Televízió magyar szerkesztősége különdíjjal tüntette ki.
  • Az erdélyi 1956 eseményeit felelevenítő, Negyven éve történt c. dokumentumfilm-sorozatáért 1996-ban a MÚRE nívódíját;
  • A Székelyföldben az 1956-os mártírokról, többek között az önkéntes tűzhalált halt Mojszesz Mártonról közölt írásaiért a folyóirat 2002-es nívódíját;
  • 2007-ben a Magyar Újságírók Közössége Petőfi Sándor Emlékéremmel tüntette ki.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Molnos Lajos: Egy tájegység portréja. Utunk 1980/8.
  • Ágoston Vilmos: Pogány fohászok faluja. Igaz Szó 1980/1.
  • Gagyi József: Pogány fohászok vidéke. Ifjúmunkás 1980/9.
  • Herédi Gusztáv: Újabb tájbemutatás. Korunk 1980/7–8.
  • Szász László: Viszonylatok keresése. Művelődés 1980/12.
  • D. N. A.: Kövek egy siratófalhoz. Könyvvilág 1994/9.
  • Fodor Sándor: Amire érdemes odafigyelnünk (Kövek egy siratófalhoz). Helikon 1994/18.
  • Bereczki Károly: A Sóvidék népi fazekassága. Hargita Népe 1996. augusztus 16.
  • Szőcs István: Kutykurutty – kurd karatty, talán nem is nagyon nyílt levél Tófalvi Zoltánnak. Helikon 2000/5.
  • Idegenben (Interjú Tófalvi Zoltánnal). Helikon 2001/19.
  • Adamovits Sándor: „Látod! Élet!” Új Kezdet 2003/4.
  • Sebestyén-Spielmann Mihály: A szerkesztő előszava [A Szoboszlai-per c. kötethez]. Népújság 2007. augusztus 25.
  • Székely Ferenc: Kérdések a 70 éves Tófalvi Zoltánhoz, Népújság, 2014. április 12. Online hozzáférés