Szántó Armand

(1889–1964) magyar író, dramaturg, forgatókönyvíró, színházigazgató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 6.

Szántó Armand (Káposztafalu, 1889. június 10.Budapest, 1964. március 14.) magyar író, dramaturg, forgatókönyvíró, színházigazgató.

Szántó Armand
Született1889. június 10.[1]
Káposztafalva
Elhunyt1964. március 14. (74 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaEpstein Katalin
(h. 1913–1949)
Pap Katalin
(h. 1952–1964)
Foglalkozása
SírhelyeÚj köztemető

SablonWikidataSegítség

Szántó Bernát és Roth Borbála (Betti) fia. Pályáját bankhivatalnokként kezdte. 1920–21-ben Sziklay Béla Délutáni Kabaréjának dramaturgja lett. 1921-től filmdramaturgként, majd 1923 és 1929 között a Fox Filmgyárban működött. 1946–47-ben a Magyar Színház művészeti igazgatója volt. 1948-tól ismét a filmszakmában dolgozott: filmek feliratozásával és szinkronizálásával foglalkozott. Írói pályáját kabarétréfákkal kezdte. Zenés verses játékokkal szerzett népszerűséget. Munkáiban legfőbb társa évtizedeken keresztül Szécsén Mihály volt.

Magánélete

szerkesztés

Felesége Epstein Katalin (1894–1949)[3] volt, Epstein Jakab és Scheidler Janka lánya, akit 1913. május 25-én Budapesten vett nőül.[4] 1952-ben ismét megházasodott, második felesége Pap Katalin volt.

Forgatókönyvíró

szerkesztés
  • Marika (Szécsén Mihállyal, 1934)
  • 120-as tempó (Szécsén Mihállyal, 1934)
  • Csendes Otthon (1957)
  • Bohózat egy párizsi szállodában (bohózat, Vaszary Jánossal, 1927)
  • Erdőben vagyunk (zenés bohózat)
  • Százhúszas tempó (Szécsén Mihállyal, 1934)
  • Budapest–Wien (Szécsén Mihállyal, 1935)
  • Marika (Zágon Istvánnal és Szécsén Mihállyal, 1937)
  • A romantikus asszony (Szécsén Mihállyal, 1937)
  • Paprikáscsirke (Szécsén Mihállyal, 1939)
  • Mimóza (Szécsén Mihállyal, 1947)
  • Kihajolni veszélyes (Szécsén Mihállyal, 1947)
  • Csendes otthon (Szécsén Mihállyal, 1957)

További információk

szerkesztés