Szászencs

falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében

Szászencs (románul: Enciu) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Szászencs (Enciu)
EnciuBN (2).JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
Rang falu
Községközpont Szentmáté
Irányítószám 427138
SIRUTA-kód 33694
Népesség
Népesség171 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság– (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság323 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szászencs (Románia)
Szászencs
Szászencs
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 24° 56′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 24° 56′ 59″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászencs témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Szamosújvártól keletre fekvő település.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve német eredetű, az Ents(ch), Entz, Hentz(er), Hints(ch)(er), Ints(ch)(er), Jents(ch)(er), Jentz(er), formái személy-és családnevek. Nevét egykori alapítója után kaphatta.

TörténeteSzerkesztés

Szászencs, Encs nevét 1334n említette először oklevél Ench néven, János fia Márton (magister Johannes dictus Henul de Bistricia) birtokaként, aki bizonyosan valami besztercei szász lehetett, mert a későbbiekben, mikor eladományozták, azzal együtt besztercei házakat is eladományoztak.

1386-ban Károly Róbert király a birtokot fele részben Bethleni János fia Gergelynek, másik felét pedig az ugyancsak e családból származó Almakereki, másként Apaffy János fiainak Péternek és Lászlónak adományozta oda.

1467-ben Almakeréki Apafi Mihály Ench felét, a malommal, zálogba adta Geréb Jánosné Zsófiának.

1576-ban birtokosai Bethlen Gergely, Torma Dániel, Bornemisza Farkas özvegye Forgách Magdolna voltak.

Nevének további változatai: 1586-ban Enchy (Kádár III. 387),1587-ben Enczy, 1733-ban Jets, 1750-ben és 1808-ban Encs, 1888-ban Szász-Encs (Tenis), 1913-ban Szászencs.

Szászencs – mint előneve is mutatja – ősi lakosai a szászok voltak, akik valószínűleg 1601 és 1603 között pusztulhattak el, a környéket dúló ellenséges hadak kegyetlenségei következtében. 1615-ben már pusztának írták. A szászság örökébe románok léptek. Kádár József monográfiája szerint a gótikus stílusú evangélikus templomot az 1700-as években lebontották és az 1800-as évek végén már senki sem tudta, hol volt a helye – ma sem tudjuk. Tatár Árpád régész 2011. X. 28-án a görög-keleti (ortodox) temetőben ráakadt a templom egy faragott és egy nem faragott kövére, amiket másodlagosan sírkőként használtak fel.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kékesi járásához tartozott.

1910-ben 528 lakosa volt, melyből 491 román, 14 magyar volt. Ebből 512 görögkatolikus, 13 izraelita volt.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

 
Szászencs és környéke egy régi térképen

GalériaSzerkesztés