Széchenyi 2020 program

A Széchenyi 2020 Program az Európai Unió és a Magyar Állam 2010 és 2020 között futó programtervezete, mely pályázatok formájában támogat cégeket, vállalkozásokat, projekteket. Az EU-s támogatást a kormány fogadja és adja tovább a pályázóknak.

Uniós pályázatok és az Európai Unió céljaiSzerkesztés

Az Európai Unió számos projekt megvalósítását dotálja és támogatja uniós pályázatokon keresztül, elsősorban az alábbi területeken:

  1. kutatásfejlesztés és innováció,
  2. mezőgazdaság és vidékfejlesztés,
  3. foglalkoztatás és társadalmi befogadás,
  4. regionális és városfejlesztés,
  5. tengerügyi és halászati politika,
  6. humanitárius segítségnyújtás[1]

Az uniós források kezeléseSzerkesztés

Az Európai Unió a források felhasználását koordinálja, hogy érvényesüljön az átláthatóság és elszámolhatóság elve. A 28 európai uniós biztosból álló testület politikai felelősséget gyakorol azért, hogy az uniós pénzeszközök használata szabályszerűen menjen végbe. Az uniós pályázati támogatások döntő többségét a kedvezményezett tagállamok kezelik (az Európai Unió tagállamai), az adott tagállam kormánya felel az összes ellenőrzésért, beleértve az éves ellenőrzés lebonyolítását. Az uniós költségvetés több mint 76%-ával az ún. megosztott irányítás keretében az Európai Bizottság együttesen gazdálkodik a regionális és tagállami hatóságokkal az 5 nagy pénzalap felhasználásával.[1]

Az Európa 2020 stratégia végrehajtását segítő alapokSzerkesztés

  1. Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA- regionális és városfejlesztés),
  2. Európai Szociális Alap (ESZA- társadalmi befogadás és jó kormányzás),
  3. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap,
  4. Kohéziós Alap (a kevésbé fejlett régiók gazdasági konvergenciája),
  5. Európai Tengerügyi és Halászati Alap.

Az Európai Unió a fennmaradó pénzforrást direkt módon kezeli.[2]

Finanszírozási formák az Európai UnióbanSzerkesztés

Támogatás – az uniós szakpolitikákkal kapcsolatos konkrét projektek megvalósítására. A támogatás odaítélése uniós pályázatokon történik. Az EU finanszírozza a költségek egy részét, a fennmaradó részt más forrásokból kell előteremteni (Magyar Állam, etc.)

Szerződések – ezek az Európai Unió intézményei között köttetnek, abból a célból, hogy az Unió megvásárolja a működéséhez nélkülözhetetlen árukat, szolgáltatásokat és építési beruházásokat. Példaként említhetők a következő célból kötött szerződések: tanulmányok készítése, képzés, illetve konferenciaszervezés biztosítása, informatikai termékek beszerzése. A szerződések odaítélése ajánlati felhívás közzétételével induló eljárás útján valósul meg. Az Európai Unió közzéteszi a világhálón azon kedvezményezettek nevét, amelyek a nem uniós országok számára elkülönített forrásokból részesülnek támogatásban.[2]

Pályázattípusok az Európai UnióbanSzerkesztés

  1. Telephelyvásárlás, telephelyfejlesztés
  2. K+F
  3. Eszközbeszerzés
  4. Foglalkoztatás és képzés
  5. Információs technológia fejlesztés (IT)
  6. Megújuló energia és energiahatékonyság[3]

A Széchenyi 2020 program mint az uniós fejlesztési politika szerves részeSzerkesztés

Az Európai Unió jelenlegi közös gazdasági stratégiája az Európa 2020 stratégia, amely a 2001-2010. közötti időszakban futó Lisszaboni Stratégiát váltotta fel. Előbbinek magyar megfelelője a Széchenyi 2020 program. Az Európai Unió, és ezzel Magyarország hivatalos stratégiai célja az elkövetkező tíz évben a gazdasági növekedés helyreállítása és megalapozása annak ellenére, hogy öregszik a társadalom és élesedik a nemzetközi verseny.[4]

A 2014-2020 tervezési időszak - A Széchenyi 2020 programSzerkesztés

Az Európa 2020 általános alapelvei és céljaiSzerkesztés

A Széchenyi 2020 mögött álló Európa 2020 fekteti le az Európai Unió stratégiai szempontjait a következő programozási periódusra nézve, amely egy a gyors, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégia. Az Európa 2020 pontos célokat és az ezeknek megfelelő eszközöket határoz meg az Európai Unió számára a 2020-ig terjedő horizonton. A várakozások szerint valamennyi uniós politika (beleértve az Integrált Tengerpolitikát és a Közös Halászati Politikát) hozzájárul majd az Európa 2020 célkitűzéseihez és eszközeihez. Különösen a Kohéziós Politikát, a Közös Agrárpolitikát, valamint a Közös Halászati Politikákat illetően, a megfelelő alapok csoportosításra kerültek a „Közös Stratégiai Keret” (KSK) alatt, amely lefekteti az Európai Unió ezen alapok felhasználásával kapcsolatos stratégiai szempontjait a következő programkészítési periódusra. A KSK az Európa 2020 célkitűzéseiből eredően 11 Tematikus Célkitűzést (TC) állít fel, amelyek közül az ERFA, ESZA, KA, EMVA és az ETHA – az Európai Strukturális és Befektetési Alapok („ESI alapok”) – az adott területekhez kapcsoló célzott támogatásokat nyújtanak majd Magyarországon is a Széchenyi 2020 program keretében. A KSK megmutatja az Európai Unió közös stratégiai irányelveit valamennyi ESI alap esetében a következő programkészítési periódusra nézve. A KSK stratégiai iránymutatásait követve és megfelelő Nemzeti Reformprogramokkal összhangban – amelyeket a tagállamok az Európa 2020 stratégia végrehajtása érdekében alkottak meg – a tagállamok a Partnerségi Megállapodások (Partnership Agreements - PM) keretében nemzeti stratégiákat alakítanak ki, amelyeket a Bizottsággal kell elfogadtatni. Magyarország esetében ez a Széchenyi 2020 program.[5]

A Széchenyi 2020 operatív programjaiSzerkesztés

Magyarország 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával 2020-ig. Ez azt jelenti, hogy ebben a fejlesztési ciklusban minden magyar állampolgárra 50 ezer Ft-tal több fejlesztési forrás jut, mint a korábbi Új Széchenyi Terv fejlesztési ciklusban.

  1. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)
  2. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
  3. Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)
  4. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)
  5. Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)
  6. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)
  7. Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP)
  8. Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP)
  9. Vidékfejlesztési Program (VP)
  10. Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP)[6]

A Széchenyi 2020 program uniós pályázatai régiók szerint elérhetőek, ami nagyban megkönnyíti a potenciális pályázók eligazodását.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Lásd: http://unios-palyazatok.gkf.hu/az-europai-uniorol/ Archiválva 2015. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. a b Archivált másolat. [2015. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  3. Archivált másolat. [2015. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  4. Archivált másolat. [2015. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  5. Archivált másolat. [2016. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
  6. Az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok (2014-20) | Széchenyi 2020. www.palyazat.gov.hu. [2016. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 27.)

További információkSzerkesztés