Szécsényi József

(1932-2017) magyar diszkoszvető

Dr. Szécsényi József (Szegvár, 1932. január 10.Budapest, 2017. március 19.) Európa-bajnoki bronzérmes, Európa-csúcstartó, magyar diszkoszvető, atléta, olimpikon, egyetemi tanár.

Szécsényi József
Született 1932. január 10.
Szegvár
Elhunyt 2017. március 19. (85 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • diszkoszvető
  • egyetemi oktató
  • testnevelőtanár
Iskolái
Kitüntetései mesteredző (1971)[2]

Magasság189 cm
Súly106 kg
Atlétapályafutása
Versenyszám Diszkoszvetés
Klub
  • Szegedi Vasutas (1949–1950)
  • TFSE (1951–1955)
  • Bp. Honvéd (1955–1966)
  • TFSE (1967–1970)
Edző Bácsalmási Péter
egyéni csúcs  
diszkoszvetés: 60,66 m (1962)
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Atlétika
Európa-bajnokság
bronz
1954, Bern
diszkoszvetés
Főiskolai világbajnokság
ezüst
1957, Párizs
diszkoszvetés

PályafutásaSzerkesztés

SportolókéntSzerkesztés

1950–1956

1950-ben a Szegedi Lokomotív színeiben országos ifjúsági bajnokságot nyert diszkoszvetésben.[3] 1952-től a Testnevelési Főiskola Haladás versenyzője volt.

1953 májusában 47,01 méterrel egyéni csúcsot ért el,[4] amit júliusban 49,48 méterre javított.[5] A magyar bajnokságon bronzérmes volt.[6] Szeptemberben 51,26 méterre dobta a szert.[7] Az év végi európai ranglistán a kilencedik volt.

1954 június közepén egy Budapest-Párizs viadalon 51,55 métert ért el.[8] Három hét múlva 52,69 méterrel lett második a Népstadionban.[9] Ezzel a negyedik helyre jött fel az európai ranglistán.[10] A következő héten 52,24 méterrel nyert versenyt Helsinkiben.[11] A hónapot 52,07 méterrel zárta Stockholmban.[12] Augusztus elején Oslóban 53,71 méterre növelte a legjobbját,[13] egyúttal megtörte az Európa-rekorder Klics Ferenc magyar versenyzők elleni hatéves veretlenségi sorozatát.[14] A hónap végén a berni Európa-bajnokságon 51,58 méterrel bronzérmes volt.[15] A szeptemberi országos bajnokságon diszkoszvetésben második, súlylökésben harmadik volt.

1955 júniusában Prágában 52,68 méterrel nyert versenyt.[16] Júliusban a Bp. Honvéd versenyzője lett. Július közepén 53,45 métert dobott egy budapesti versenyen.[17] A hónap végén Helsinkiben súllyal 15,21 méteres egyéni csúcsot lökött,[18] amit augusztusban a Népstadionban 15,40 méterre javított.[19] Szeptemberben egy versenyen súlylökésben (15,46 m) és diszkoszvetésben (53,83 m) is élete addigi legjobbját teljesítette.[20] Októberben a svédek elleni viadalon 54 méter fölé került (54,24 m).[21] A magyar bajnokságon egy arany- és egy bronzérmet szerzett. November végén 54,18 métert dobott.[22]

1956-ban az eredményei elmaradtak a korábbi években megszokottól. Szeptember elején Malmőben tudott először 52 méter felett dobni versenyen.[23] Az olimpiai csapatba nem került be.[24]

1957–1960

1957 elején hazaköltözött Szegvárra és felhagyott az atlétikával, de a versenyszezon közeledtével májusban ismét edzésbe állt. Ekkor még dobókör sem állt a rendelkezésére. Még ebben a hónapban 52,24 méterrel nyert versenyt.[25] Június végén a válogatottba is bekerült, de az athéni viadalon 50 méterig sem jutott. Ezután közel két hónapig nem indult versenyen. Az augusztus 20-i országos bajnokságon már szerepelt és második helyen végzett.[26] A következő héten Berlinben 52,88 méterrel lett második.[27] Szeptemberben a főiskolai világbajnokságon ezüstérmet nyert.[28] A hónap közepén Prágában -új stílusban dobva- 55,05 méterrel egyéni csúcsot ért el.[29] 1957 őszétől a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban lett tanár.[30] Az év végi rangsorban a legjobb európai versenyző volt.

1958 áprilisának végén egy szegedi dobóversenyen diszkosszal 55,82 méterrel (nem hitelesítették országos csúcsként), súlylökésben 16,21 méterrel egyéni csúcsot ért el.[31] Májusban versenyt nyert Stuttgartban (52,61 m) és Heilbronnban (53,48 m).[32] Júniusban Prágában második (54,90 m), Breznicában első (54,12 m) volt.[33][34] A hónap végén 56,02 méterrel magyar rekordot ért el,[35] amit július 13-án 56,34 méterre javított.[36] A hónap végén tokszalag sérülést szenvedett, de így is magyar bajnokságot nyert.[37] Augusztusban Szegeden 56,60 méterre javította a legjobb magyar eredményt.[38] Az Európa-bajnokságon 51,43 méterrel nyolcadik lett. Szeptember elején 56,31 méterrel nyert versenyt.[39]

1959-ben az első versenyén 56,25 métert dobott.[40] Két héttel később 57,15 méterre javította a magyar csúcsot.[41] Újabb két hét után egy győri versenyen 57,62 méteres rekorddal kezdett. Az utolsó dobásával 58,33 méterrel megdöntötte a lengyel Edmund Piątkowski 57,89 méteres Európa-csúcsát.[42] Júliusban előbb Moszkvában nyert versenyt,[43] majd Budapesten 58,06 méterrel legyőzte a világcsúcstartó Piątkowski.[44] Szeptember végén 58,96 méterrel újabb magyar csúcsot ért el,[45] amit még ugyanazon a héten 59,03 méterre javított.[46]

A következő évben 57,19 méterrel kezdte a szezont.[47] A következő héten 58,07 méterig jutott.[48] Júniusban 58,94 méterrel nyert Varsóban,[49] 57,44-gyel Prágában,[50] majd 58,07-tel Budapesten.[51] Júliusban Rostockban 58,34-gyel folytatta a győzelmi sorozatot.[52] A hónap végén magyar bajnok lett. Az 1960-as római olimpián - legjobb nem amerikai versenyzőként, 55,79 méteres eredménnyel - a 4. helyen végzett.

1961–1964

1961 május végén Szófiában győzött 57,94 méterrel.[53] A következő héten Budapesten dobott 58,17 méterrel.[54] Júniusban második lett Varsóban (56,15 m),[55] első Prágában (58,15 m) és Breznicében (58,71 m).[56][57]

1962-ben egy eltiltás következtében csak június 15-től indulhatott versenyen.[58] Az első versenyén deréksérüléssel indult.[59] Az ezt követő prágai versenyen a derék problémája miatt egy kísérlet miatt visszalépett.[60] Augusztusban Helsinkiben lett harmadik (56,62 m),[61] majd magyar bajnokságot nyert. Tatabányán a magyar-csehszlovák-ukrán viadalon 60,66 méterrel országos csúcsot ért el.[62] A csúcsjavítás után sérülés miatt közel három hétig nem tudott versenyen indulni. Az Európa-bajnokságon 54,66 méterrel hatodik volt.[63]

1963 februárjában,[64] majd áprilisában műtéten esett át.[65] A kórházból május második felében került ki, ahol megszakításokkal két hónapot töltött és hat kilót fogyott.[66] Július végén indult először versenyen, amit 56,46 méterrel megnyert.[67] Szeptemberben megnyerte a magyar bajnokságot. A selejtezőben elért 57,02 méter a legjobbja volt a szezonban.[68]

A következő évben már áprilisban 57,33 métert dobott.[69] Májusban első lett Kasselben (54,44 m) és Mendenben (55,77 m).[70][71] Vállsérülése miatt június és július nagy részében nem edzhetett és nem indult az országos bajnokságon sem.[72] Augusztus közepén szerepelt ismét versenyen (57,15 m),[73] majd Varsóban ötödik lett (54,43 m).[74] Szeptemberben 57,61 méterrel nyert versenyt Budapesten.[75] Októberben a tokiói olimpián az 5. helyen (57,23 méter) végzett.

1965–1970

Az 1965-ös országos bajnokságon 55,66 méterrel nyert. 1966 júliusában a magyar-olasz-svájci viadalon 50. alkalommal szerepelt a válogatottban.[76] Augusztusban vállsérülése miatt lemondta a válogatottságot, így nem indulhatott a budapesti Európa-bajnokságon sem.[77] 1967-től a TFSE versenyzője lett, ahol elsősorban csapatversenyeken indult[78]

SporteredményeiSzerkesztés

diszkoszvetés
súlylökés
Rekordjai
diszkoszvetés
  • 56,02 m (1958. június 29., Budapest) magyar csúcs[35]
  • 56,34 m (1958. július 13., Kijev) magyar csúcs[36]
  • 56,60 m (1958. augusztus 10., Szeged) magyar csúcs[38]
  • 57,15 m (1959. május 24., Budapest) magyar csúcs[41]
  • 57,62 m (1959. június 7., Győr) magyar csúcs[42]
  • 58,33 m (1959. június 7., Győr) Európa-csúcs[42]
  • 58,96 m (1959. szeptember 29., Budapest) magyar csúcs[45]
  • 59,03 m (1959. október 3. Budapest) magyar csúcs[46]
  • 60,66 m (1962. augusztus 19., Tatabánya)[62]
Legjobb eredményei évenként
diszkoszvetés
  • 1950: 41,77 m (magyar ranglista: 13.)[79]
  • 1951: 44,18 m (7.)[80]
  • 1952: 45,37 m (6.)[81]
  • 1953: 51,26 m (3., európai ranglista: 9.)[82]
  • 1954: 53,71 m (2.)[83]
  • 1955: 54,24 m (1., e 6., világranglista: 8.)[84][85]
  • 1956: 52,64 m (2.)[86]
  • 1957: 55,05 m (1., e 1.)[87][88]
  • 1958: 56,60 m (1., e 3., v 5.)[89]
  • 1959: 59,03 m (1., e 2., v 2.)[90]
  • 1960: 58,94 m (1., e 1., v 3.)[91]
  • 1961: 58,71 m (1., e 2., v 4.)[92]
  • 1962: 60,66 m (1.)[93]
  • 1963: 57,02 m (1., e 10., v: 16.)[94][95]
  • 1964: 57,61 m (1., v: 26.)[96][97]
  • 1965: 56,33 m (2.)[98]
  • 1966: 56,18 m (4.)[99]
  • 1967: 51,62 m (8.)[100]
  • 1968:
  • 1969: 53,16 m (8.)[101]
súlylökés
  • 1950: 12,42 m (magyar ranglista: 35.)
  • 1951: 13,18 m (11.)[102]
  • 1952: 13,14 m
  • 1953: 14,10 m (11.)[103]
  • 1954: 15,14 m (3.)[104]
  • 1955: 15,46 (3.)
  • 1956: 14,94 m (3.)
  • 1957: 14,97 m (4.)
  • 1958:
  • 1959: 15,18 m (5.)
  • 1960: 16,11 m (4.)
  • 1961: 16,19 m (4.)
  • 1962:
  • 1963:
  • 1964: 15,46 m (7.)
  • 1965: 15,58 m (8.)
  • 1966: 15,50 m (10.)
  • 1967:
  • 1968:
  • 1969:

EdzőkéntSzerkesztés

1955-ben testnevelő tanári-, 1967-ben szakedzői képesítést szerzett. Még versenyzőként Tégla Ferenc trénere volt. 1969-től 1972-ig az atléta válogatott dobószámokért felelős edzője volt.[105][106] 1979-től 1984-ig Kuvaitban volt edző.

Tudományos munkásságaSzerkesztés

1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karon diplomázott pszichológiából. 1965-től adjunktus a Testnevelési Főiskola Atlétika Tanszékén, 1978-ban egyetemi docens, majd 1989-től 2002-ig egyetemi tanár és tanszékvezető lett. 1985-től irányította az Atlétika Tanszék tudományos kutatásit valamint TDK tevékenységét.

A Testnevelési Egyetem Doktori Tanácsának tagja, a Tanszékvezetők Kollégiumának elnöke, a Magyar Biológiai Társaság tagja és a Habilitációs Bizottság tagja volt.

Szakdolgozatai, értekezései
  • Atlétikai mozgások ritmusának elemzése (1955) TF szakdolgozat
  • A mozgástanulás szempontjai (1967) TF szakdolgozat
  • A pszichotóniás edzés hatása az akaratlagos mozgás teljesítményének alakulására (1973) ELTE doktori értekezés
  • Izommechanikai elvek érvényesülése a sportmozgásokban (1978) kandidátusi értekezés

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955)[107]
  • Munka érdemrend (1960)[108]
  • Magyar Népköztársasági Sportérdemérem, arany fokozat (1964)[109]
  • Mesteredző (1971)

PublikációiSzerkesztés

Szakcikkei jelentek meg a Sport és Tudomány, a Sportélet, az Atlétika című újságokban.

Művei
  • Edzők zsebkönyve 4.: Sportolók erőfejlesztése (1967), Koltai Jenővel
  • Edzők zsebkönyve 7.: Az edzéstervezés módszertani és gyakorlati kérdései (1969)
  • Edzéstervezés (1977), Molnár Sándorral
  • Saját kezedben vagy! (1987), Józsa Évával, Szécsényi Józsefnével
  • Stretching (1992)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szécsényi József gyászjelentése, 2017. március 31. (Hozzáférés: 2017. április 2.)
  2. Ki kicsoda a magyar sportéletben? (S–Z)
  3. Férfi ifjúsági egyéni bajnokságok. In Atlétikai évkönyv 1945–1950. (hely nélkül): Sport Lap- és Könyvkiadó. 178. o.  
  4. Az atlétikai Béke Kupa I. fordulójának vasárnapi eredményei. Népsport, IX. évf. 94. sz. (1953. máj. 11.) 3. o.
  5. Szécsényi 49.48-at, Sólyom 48.65-öt dobott diszkosszal Győrött. Népsport, IX. évf. 143. sz. (1953. júl. 19.) 2. o.
  6. Nagyszerű küzdelmet vívtak a férfi 400-asok. Nemzeti Sport, IX. évf. 148. sz. (1953. júl. 26.) 2. o.
  7. Klics 52.64-et, Szécsenyí 51.26-ot, Sólyom 49.56-ot dobott. Népsport, IX. évf. 179. sz. (1953. szept. 7.) 4. o.
  8. Magyarország női és Budapest férfi atlétacsapata biztosan győzött a franciák ellen. Népsport, X. évf. 118. sz. (1954. jún. 14.) 1. o.
  9. Klics a diszkoszvetésben 55.79 m-rel új Európa-csúcsot állított fel. Népsport, X. évf. 133. sz. (1954. júl. 5.) 1. o.
  10. 27 magyar atléta Európa idei legjobbjai között. Népsport, X. évf. 136. sz. (1954. júl. 9.) 2. o.
  11. Magyarok estje az olimpiai stadionban. Népsport, X. évf. 142. sz. (1954. júl. 18.) 1. o.
  12. Végig izgalmas küzdelemben negyven év után először legyőztük a svéd férfi atlétaválogatottat. Népsport, X. évf. 150. sz. (1954. júl. 29.) 1. o.
  13. Iharos 3:42.4-re javította az 1500 méteres síkfutás Európa-csúcsát Oslóban. Népsport, X. évf. 155. sz. (1954. aug. 5.) 1. o.
  14. Nagy sikert arattak és kivívták a norvég szakemberek elismerését a magyar atléták Oslóban. Népsport, X. évf. 156. sz. (1954. aug. 6.) 4. o.
  15. A magyar atlétika nagy napja Bernben. Népsport, X. évf. 172. sz. (1954. aug. 29.) 1. o.
  16. Szécsényi 52.68-cal, Kazi Aranka 57.4-gyel győzött szerdán Prágában. Népsport, XI. évf. 113. sz. (1955. jún. 9.) 1. o.
  17. A Bp. Honvéd atlétikai Béke Kupa-versenyének vasárnapi kiemelkedő eredményei: Szécsényi 53.45. Népsport, XI. évf. 141. sz. (1955. júl. 18.) 1. o.
  18. Kitűnően küzdő atlétáink. Népsport, XI. évf. 148. sz. (1955. júl. 28.) 1. o.
  19. Olasz sikerekkel kezdődött. Népsport, XI. évf. 165. sz. (1955. aug. 22.) 1. o.
  20. Serédi Zsuzsa 46.53-at, Szécsényi 53.83-at dobott diszkosszal a sportegyesületi atlétikai bajnokságok második napján. Népsport, XI. évf. 185. sz. (1955. szept. 19.) 2. o.
  21. Férfi válogatottunk 55:51, női válogatottunk 35:20 arányú vezetést szerzett a magyar-svéd atlétikai viadal első napján. Népsport, XI. évf. 199. sz. (1955. okt. 9.) 1. o.
  22. Szécsényi ismét 54 m felett! Népsport, XI. évf. 231. sz. (1955. nov. 24.) 3. o.
  23. A világcsúccsal győztes Pirie mögött Rózsavölgyi is a régi világcsúcson belül futott 3000 méteren a malmői versenyen. Népsport, XII. évf. 178. sz. (1956. szept. 6.) 3. o.
  24. Kijelölték as olimpiára utazó magyar versenyzőket és kísérőket. Népsport, XII. évf. 208. sz. (1956. okt. 18.) 1. o.
  25. A diszkoszvetők kivágták az 50 métert. Népsport, XIII. évf. 38. sz. (1957. máj. 27.) 1. o.
  26. Bodó 2 méterrel Csermák 61.61-gyel győzött. Népsport, XIII. évf. 100. sz. (1957. aug. 21.) 1. o.
  27. Szécsényi 52.88-cal második lett Berlinben. Népsport, XIII. évf. 103. sz. (1957. aug. 26.) 4. o.
  28. Kosárlabdázóink hatalmas arányú győzelmükkel másodikak lettek csoportjukban. Népsport, XIII. évf. 111. sz. (1957. szept. 6.) 1. o.
  29. Hallatlanul izgalmas küzdelemben vívták ki atlétáink 108:104 arányú győzelmüket Prágában. Népsport, XIII. évf. 117. sz. (1957. szept. 15.) 1. o.
  30. Európai rangelső lett a magáratalált Szécsényi. Népsport, XIII. évf. 158. sz. (1957. nov. 11.) 5. o.
  31. Szécsényi Szegeden 55.82 m-re javította a diszkoszvető-csúcsot. Népsport, XIV. évf. 83. sz. (1958. ápr. 28.) 1. o.
  32. Részletek a stuttgarti atlétikai versenyről. Népsport, XIV. évf. 98. sz. (1958. máj. 19.) 5. o.
  33. Németh Ida (csúcsbeállítással) és Kazi győzött Prágában a magyar atléták közül. Népsport, XIV. évf. 123. sz. (1958. jún. 22.) 1. o.
  34. Szécsényi visszavágott. Népsport, XIV. évf. 124. sz. (1958. jún. 23.) 2. o.
  35. a b Szécsényi 56.02-re javította a diszkoszvető-csúcsot. Népsport, XIV. évf. 129. sz. (1958. jún. 30.) 3. o.
  36. a b Férfi atlétáink 104:99 pontarányban győztek az ukránok ellen. Népsport, XIV. évf. 139. sz. (1958. júl. 14.) 1. o.
  37. Hírek. Népsport, XIV. évf. 148. sz. (1958. júl. 27.) 4. o.
  38. a b Szécsényi országos csúcsot dobott diszkosszal Szegeden. Népsport, XIV. évf. 159. sz. (1958. aug. 11.) 6. o.
  39. A csehszlovák atléták 10 pontos vezetést szereztek szombaton, a női viadal döntetlenre áll. Népsport, XIV. évf. 179. sz. (1958. szept. 7.) 1. o.
  40. Szécsényi 56.25-öt dobott Szolnokon. Népsport, XV. évf. 93. sz. (1959. máj. 11.) 1. o.
  41. a b Szécsényi 57.15 méterre javította a diszkoszvető-csúcsot. Népsport, XV. évf. 103. sz. (1959. máj. 25.) 4. o.
  42. a b c Szécsényi 58.33-ra javította a diszkoszvetés Európa-csúcsát. Népsport, XV. évf. (????) 113. sz. 1. o.
  43. Az eső ellenére több kiváló eredmény a Znamenszkij-emlékverseny első napján. Népsport, XV. évf. 132. sz. (1959. júl. 5.) 1. o.
  44. Szécsényi 58.06-legyőzte Piatkowskit. Népsport, XV. évf. 138. sz. (1959. júl. 13.) 1. o.
  45. a b 4x1 mérföldes váltónk világcsúcsot, Szécsényi országos csúcsot javított. Népsport, XV. évf. (????) 204. sz. 1. o.
  46. a b Szécsényi újabb csúcsa: 59.03. Népsport, XV. évf. 206. sz. (1959. okt. 4.) 1. o.
  47. Szécsényi 57.19-cel kezdett. Népsport, XVI. évf. 97. sz. (1960. máj. 15.) 6. o.
  48. Zsivótzky csúcsot javított (65.73), Szécsényi 58.07. Népsport, XVI. évf. 102. sz. (1960. máj. 22.) 1. o.
  49. Szécsényi 58.98-cal győzött Varsóban. Népsport, XVI. évf. 118. sz. (1960. jún. 13.) 1. o.
  50. Szécsényi ismét legyőzte Piatkowskit. Népsport, XVI. évf. 1222. sz. (1960. jún. 19.) 1. o.
  51. Vasárnap is számos kiemelkedő eredmény született a nemzetközi atlétikai versenyen. Népsport, XVI. évf. 128. sz. (1960. jún. 27.) 1. o.
  52. Néhány szám kivételével formán alul szerepeltek atlétáink Rostockban. Népsport, XVI. évf. 138. sz. (1960. júl. 11.) 1. o.
  53. Szécsényi biztosan, Zsivótzky nehezen győzött Szófiában. Népsport, XVII. évf. 104. sz. (1961. máj. 28.) 1. o.
  54. Noszály csúcsot javított, Szécsényi 58.17-et dobott. Népsport, XVII. évf. 110. sz. (1961. jún. 5.) 5. o.
  55. Balázs világcsúcsot ugrott, Piatkowski legyőzte Szécsényit Varsóban. Népsport, XVII. évf. 121. sz. (1861. jún. 20.) 4. o.
  56. Három magyar győzelem Prágában. Népsport, XVII. évf. 125. sz. (1961. jún. 26.) 5. o.
  57. Szécsényi 58.71-et dobott Breznicében. Népsport, XVII. évf. 126. sz. (1961. jún. 27.) 2. o.
  58. Hírek. Népsport, XVIII. évf. 15. sz. (1962. jan. 23.) 4. o.
  59. Az utolsó szómban dőlt el a pontverseny a Honvéd javára. Népsport, XVIII. évf. 118. sz. (1962. jún. 18.) 5. o.
  60. A Rosicky-emlékverseny. Népsport, XVIII. évf. 122. sz. (1962. jún. 24.) 2. o.
  61. Teljes lendülettel tart a fesztivál. Népsport, XVIII. évf. 150. sz. (1962. aug. 2.) 1. o.
  62. a b Atlétanőink biztos kettős győzelmet arattak, a férfi pontversenyeket a vendégek nyerték. Népsport, XVIII. évf. 163. sz. (1962. aug. 20.) 7. o.
  63. Varjú Vilmos Európa-bajnok. Népsport, XVIII. évf. 181. sz. (1962. szept. 15.) 1. o.
  64. Innen-onnan, erről-arról. Népsport, XIX. évf. 42. sz. (1963. feb. 28.) 2. o.
  65. Innen-onnan, erről-arról. Népsport, XIX. évf. 77. sz. (1963. ápr. 19.) 5. o.
  66. Halló, itt Népsport. Népsport, XIX. évf. 100. sz. (1963. máj. 21.) 3. o.
  67. A 4x100-as váltó csúcsot futott. Népsport, XIX. évf. 151. sz. (1963. aug. 1.) 1. o.
  68. Pintér nyerte Mecser előtt as 5000-es bajnokságot. Népsport, XIX. évf. 193. sz. (1963. szept. 29.) 2. o.
  69. Rudasné megjavította a gerelyhajító-csúcsot. Népsport, XX. évf. 83. sz. (1964. ápr. 27.) 5. o.
  70. Mácsár, Varjú és Szécsényi győzött Kasselban. Népsport, XX. évf. 106. sz. (1964. máj. 29.) 1. o.
  71. Dobóink jól szerepeltek Mendenben. Népsport, XX. évf. 107. sz. (1964. máj. 31.) 1. o.
  72. A Népsport jelenti. Népsport, XX. évf. 146. sz. (1964. júl. 24.) 5. o.
  73. Országos csúcsbeállítások. Népsport, XX. évf. 162. sz. (1964. aug. 16.) 1. o.
  74. Sportolóink külföldön. Népsport, XX. évf. 166. sz. (1964. aug. 23.) 2. o.
  75. Csutorás 20.7-et, Klobukowska 11.3-at futott. Népsport, XX. évf. 177. sz. (1964. szept. 7.) 3. o.
  76. A vártnál nagyobb arányú győzelmet arattak atlétáink az olaszok ellen. Népsport, XXII. évf. 150. sz. (1966. júl. 25.) 5. o.
  77. A magyar csapat várható összeállítása az atlétikai EB-re. Népsport, XXII. évf. 161. sz. (1966. aug. 7.) 1. o.
  78. Kévés élvonalbeli atléta kérte átigazolását. Népsport, XXIII. évf. 13. sz. (1967. jan. 19.) 2. o.
  79. Férfi ifjúsági egyéni bajnokságok. In Az 1950. évi legjobb 50 férfi eredmény. (hely nélkül): Sport Lap- és Könyvkiadó. 214. o.  
  80. Kalapácsvetőink nagyszerű eredményeket értek el, diszkoszvetőink visszaestek. Népsport, VIII. évf. 38. sz. (1952. feb. 22.) 4. o.
  81. Két kalapácsvetőnk érte el a 60 m-t, diszkoszvetésben biztatóan fejlődik az utánpótlás. Népsport, IX. évf. 46. sz. (1953. márc. 5.) 2. o.
  82. A Szovjetunió az európai férfi atlétikában is tovább erősítette vezetőhelyét. Népsport, IX. évf. 259. sz. (1953. dec. 28.) 4. o.
  83. A diszkoszvetés lett a legeredményesebb dobószámunk. Népsport, XI. évf. 31. sz. (1955. feb. 13.) 2. o.
  84. A gerelyhajítók javultak a legtöbbet a dobóatléták közül. Népsport, XII. évf. 44. sz. (1956. márc. 1.) 2. o.
  85. Az ügyességi számokban négy magyar atléta került idén a világ legjobbjai közé. Népsport, XI. évf. 256. sz. (1955. dec. 29.) 2. o.
  86. Legjobb atlétáink 1956-ban. Sport, II. évf. 39. sz. (1957. feb. 25.) 6. o.
  87. Legjobb atlétáink 1957-ben. Népsport, XIV. évf. 12. sz. (1958. jan. 17.) 2. o.
  88. Szécsényi európai rangelső diszkoszvetésben. Népsport, XIII. évf. 181. sz. (1957. dec. 13.) 3. o.
  89. A világ legjobb atlétái 1958-ban. Népsport, XV. évf. 20. sz. (1959. jan. 29.) 4. o.
  90. Erős élvonal - gyenge utánpótlás a dobószámokban. Népsport, XVI. évf. 45. sz. (1960. márc. 3.) 2. o.
  91. Újabb bűvös határok dőltek meg a dobásokban. Népsport, XVII. évf. 16. sz. (1961. jan. 23.) 5. o.
  92. A dobásokban sem esett a színvonal. Népsport, XVIII. évf. 4. sz. (1962. jan. 8.) 2. o.
  93. Az atlétikai idény - az eredmények tükrében. Népsport, XIX. évf. 24. sz. (1963. feb. 4.) 4. o.
  94. Az 1963. év legjobb ügyességi atlétái. Népsport, XX. évf. 3. sz. (1964. jan. 6.) 4. o.
  95. Emelkedett az általános színvonal a dobásokban. Népsport, XX. évf. 35. sz. (1964. feb. 20.) 4. o.
  96. Legjobb atlétáink az olimpiai évben. Népsport, XX. évf. 261. sz. (1964. dec. 29.) 2. o.
  97. Az ügyességi számok világmérlege az olimpiai évben. Népsport, XX. évf. 25. sz. (1965. feb. 5.) 5. o.
  98. Mennyit javultak atlétáink egy év alatt? Népsport, XXII. évf. 14. sz. (1966. jan. 21.) 2. o.
  99. Legjobb atlétáink az EB évében. Népsport, XXIII. évf. 24. sz. (1967. feb. 3.) 3. o.
  100. Az 1967. év legjobb atlétái az ügyességi számokban. Népsport, CCLIV. évf. 23. sz. (1967. dec. 22.) 2. o.
  101. Az 1969. év legjobb magyar atlétái. Népsport, XXVI. évf. 5. sz. (1970. jan. 7.) 4. o.
  102. Súlylökésben még mindig nem javul az utánpótlás, gerelyhajításban már vannak fiatal tehetségek. Népsport, VIII. évf. 26. sz. (1952. feb. 5.) 3. o.
  103. Diszkoszvetésben kitűnő élgárda alakult ki, súlylökésben határozott fejlődés mutatkozott. Népsport, X. évf. 35. sz. (1954. feb. 18.) 2. o.
  104. Súlylökésben az élen, gerelyhajításban pedig az átlagokban is nagyot javultunk egy év alatt. Népsport, XI. évf. 28. sz. (1955. feb. 8.) 2. o.
  105. Az idén is két szakaszra oszlik az atlétikai versenyidény! Népsport, XXV. évf. 33. sz. (1969. feb. 14.) 2. o.
  106. „Könnyített” év a dobóknak. Népsport, XXIX. évf. 113. sz. (1973. máj. 15.) 5. o.
  107. Kik lettek újabban érdemes sportolók. Népsport, XI. évf. 81. sz. (1955. ápr. 24.) 2. o.
  108. Kilencvenkilencen kaptak kitüntetést. Népsport, XVI. évf. 197. sz. (1960. szept. 23.) 1. o.
  109. Kitüntették az olimpián eredményesen szerepelt magyar versenyzőket és szakvezetőiket. Népsport, XX. évf. 222. sz. (1964. nov. 3.) 1. o.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Ki kicsoda a magyar sportéletben? Írta és szerk. Kozák Péter. Szekszárd, Babits, 1994.
  • Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, vál., szerk. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.