Szénsav
Carbonic-acid-2D.svg
A szénsav vonalképlete
Carbonic-acid-3D-vdW.png
A szénsav kalottamodellje
Más nevek szén-dioxid oldat
dihidrogén-karbonát
hidrogén-bikarbonát
hidroximetánsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 463-79-6
PubChem 767
ChemSpider 747
KEGG C01353
ChEBI 28976
SMILES
O=C(O)O
InChI
1/H2O3/c2-1(3)4/h(H2,2,3,4)
StdInChIKey BVKZGUZCCUSVTD-UHFFFAOYSA-N
ChEMBL 1161632
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CH2O3
Moláris tömeg 62,02 g/mol
Sűrűség 1,668 g/cm3
Oldhatóság (vízben) csak oldatban stabil
Savasság (pKa) 3,6 (pKa1-érték csak H2CO3 esetén), 6,3 (pKa1-érték CO2-val együtt (vizes oldatban)), 10,32 (pKa2)
Veszélyek
NFPA 704
NFPA 704.svg
0
0
1
 
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A szénsav egy szervetlen vegyület, amelynek a képlete H2CO3. Bomlékony, gyenge sav. Néha szénsavnak nevezik a CO2 vizes oldatát is, amely kis mennyiségben tartalmaz H2CO3-at. A szénsav sói a karbonátok és a hidrogén-karbonátok (bikarbonátok). Sokáig úgy hitték, hogy a szénsav csak vizes oldatban fordul elő, és önálló vegyületként nem létezhet. Azonban egy 1991-es beszámoló szerint a NASA tudósainak sikerült előállítani szilárd H2CO3-mintát.[2]

A vízben oldott CO2 kémiai egyensúlyban van a szénsavval:[3]

CO2 + H2O H2CO3

Az egyensúlyi állandó 25 °C-on Kh= 1,70×10−3: tehát a szén-dioxid nagyobb része nem alakul át szénsavvá, hanem CO2-molekula formájában oldódik. Katalizátor hiányában az egyensúly lassan áll be.

A reakciósebességi állandók:

  • 0,039 s−1
egyik irányba (CO2 + H2O → H2CO3) és
  • 23 s−1
ellentétes irányú reakciónál (H2CO3 → CO2 + H2O).

Szénsav (H2CO3) és oltott mész (Ca(OH)2) reakciója során víz és egy fehér, vízben oldhatatlan anyag: kalcium-karbonát keletkezik (CaCO3-mészkő, márvány, cseppkő, kréta, tojáshéj stb.).

FelhasználásaSzerkesztés

Szénsavas üdítők, szénsavas ásványvíz gyártása során.

ForrásokSzerkesztés

  1. Front Matter, Nomenclature of Organic Chemistry : IUPAC Recommendations and Preferred Names 2013 (Blue Book). Cambridge: The Royal Society of Chemistry, P001–P004. o.. DOI: 10.1039/9781849733069-FP001 (2014. november 23.). ISBN 978-0-85404-182-4 
  2. (1990. november 23.) „Infrared and mass spectral studies of proton irradiated H2O + CO2 ice: Evidence for carbonic acid”. Spectrochimica Acta Part A 47 (2), 255–262. o. DOI:10.1016/0584-8539(91)80097-3.  
  3. Greenwood, Norman N.; Earnshaw, Alan (1997). Chemistry of the Elements (2nd ed.). Butterworth-Heinemann. p. 310.ISBN 0080379419.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Carbonic acid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.