Szörényi Szabolcs

magyar énekes, basszusgitáros, zeneszerző

Szörényi Szabolcs (Budapest, 1943. szeptember 26. –) Kossuth-díjas magyar énekes, basszusgitáros, zeneszerző, Szörényi Levente testvérbátyja. Számos dal szerzője. Ő írta többek között Koncz Zsuzsa Miszter Alkohol és az Illés-együttes Sárika című dalát is.

Szörényi Szabolcs
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Életrajzi adatok
Születési névSzörényi Szabolcs
BecenévMoha
Született1943. szeptember 26. (80 éves)
Budapest
Pályafutás
Műfajokbeat, rock, folk-rock, country, folk
Aktív évek19622018
EgyüttesIllés-együttes (1965-1973)
Fonográf együttes (1974-1984)
Hangszerbasszusgitár, gitár, hegedű, billentyűs hangszerek, mandolin, nagybőgő, ütőhangszerek
Díjak
Tevékenységzenei rendező, producer, hangmérnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Szörényi Szabolcs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Gyermekkora, felmenői szerkesztés

Apai nagyapja, Groda Sándor (1890–1949)[1] MÁV-főtiszt az egykori Szörényi bánságból származott, innen vette fel vezetéknevét. Anyai nagyapja Paul Iván (1889–1972) zombori ügyvéd, pénzügyminisztériumi osztályfőnök, majd államtitkár volt.[2]

Szörényi Gyula (1916–1988) festőművész, grafikus, főiskolai tanár és Paul Veronika gyermekeként született Budapesten, 1943-ban. A család ekkor Budán lakott az Alma utcában, Szabolcs anyai nagyszüleinek kertes házában. A második világháború végén, amikor az ostrom egyre közeledett, Sopronba indultak, majd onnan Ausztriába mentek, ahol öccse, Levente született. Először szállodában, majd kolostorban laktak, majd egy lakásban kaptak helyet. Édesanyjuk családja Franciaországba ment tovább, a Szörényi házaspár és két gyermekük 1945 októberében visszatértek Magyarországra, mivel édesanyjuk magyar gyerekeket akart belőlük nevelni.

Zenei pályafutása szerkesztés

 
1970-ben

Családjuk több tagja is foglalkozott zenével, édesapjuk hegedült. Anyai nagyanyja, Csuka Etelka (1895–1992) zongoraművész és a Zeneakadémia zongoratanára volt.[3][4] Testvérével, Leventével 1954-től kezdve 2 évig tanult hegedülni Levente keresztanyjától, felvinczi Takács Alice hegedűművésznőtől. Játszott mandolinon, de hamarosan inkább a gitár kezdte érdekelni, egy szobi presszózenész tanította.

A váci Sztáron Sándor Gimnáziumban tanult, ahol Leventével már gyakran léptek fel együtt mint gitárduó, az "őrült Szörényiek"-ként emlegették őket. Az iskolai Ki Mit Tud?-ot 1962-ben nyerték meg, Kőszegi Imrével, Bajtala Jánossal játszottak együtt, később pedig Ráduly Mihály is belépett az együttesbe. Mediterrán névvel indultak az 1962-es országos Ki Mit Tud?-on, de csak az elődöntőig jutottak és egy kislemezt is rögzítettek Németh Lehellel. A zenekarra felfigyeltek, így hamarosan Koncz Zsuzsát és Gergely Ágit is kísérték, és önálló számokat is játszhattak.

Szörényi Szabolcs felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte. (Csak egy évet végzett el.)

1964-től 1973-ig az Illés-együttes, 1974-től 1984-ig a Fonográf együttes tagja volt.

1984-től csak alkalmanként, illetve néhány lemezen zenélt. Számos színházi, szabadtéri, film- és lemezprodukció zenei rendezője.

Szólókarrier szerkesztés

1990-ben bemutatkozott élete első szólóalbumával, címe a sokat mondó Lökd ide a...!, alcíme a még árulkodóbb Kocsmadalok. "Moha bácsi" közismert humora ezen a lemezen szabadon sziporkázhat, és egyben Bródy János is új oldaláról mutatkozhat be szövegíróként. A lemez kétségkívül legjobb dala Az étkezőkocsi, de persze a klasszikussá nemesedett eredeti Lökd ide a sört! sem maradhatott le róla.

Hobbija, a vasútmodellezés szerkesztés

Gyermekkorában a vasárnapi kötelező templomlátogatást követően édesanyjuk mindig elvitte fiait a Ferdinánd hídhoz, hogy a Nyugati pályaudvar forgalmát megfigyelhessék (ekkor a Visegrádi utcában laktak), Szabolcs ennek köszönhetően kezdett érdeklődni a vasút iránt, mely később hobbijává vált. Gyermekkorában villanyvasutat szeretett volna karácsonyi ajándék gyanánt, azonban erre a család anyagi helyzete miatt nem került sor. Első vasútmodelljét abból a pénzből vette meg 1965 szeptemberében, amit abban az évben a nógrádverőcei ifjúsági táborbeli fellépéseiért kapott, már az Illés-együttes tagjaként. Szörényi Szabolcs forgalmista birodalma címmel portréfilmet is készítettek róla. Lakóháza pincéjében 10 évig építette a Nyugati pályaudvar kicsinyített mását a Nagykörúttól a Róbert Károly körúti felüljáróig, ezt egészíti ki az innsbrucki pályaudvarral és a Karwendelbahnnal, valamint egy forgalmas svájci alagutas, viaduktos, fordulóalagutas fiktív közlekedési csomóponttal, valamint a Lötschbergbahn északi szerpentinjével. Mindehhez másfél kilométernyi vágányrendszert vásárolt, hogy tervét elkészíthesse.[5] A Nyugati pályaudvar terve 1968 nyarára készült el, 1993-ban fogott hozzá a megépítéséhez a háza száz négyzetméternél is nagyobb pincéjében. A terveket számítógépen rajzolta meg, amiről fotók alapján síkfilmet készített. Az alkotóelemek sokféle eljárással készültek, amelyek egy részét maga Szabolcs csinálta, illetve ő is tervezte.

Az 1999-ben készített, 13 részes Illés-sztori című dokumentumsorozat kilencedik része csak vele foglalkozik. Ezen kívül több portréfilm is készült róla, illetve a terepasztaláról, olyanok, mint például a Szörényi Szabolcs forgalmista birodalma.

Családja szerkesztés

Első feleségét, Hedviget 1965-ben ismerte meg, 1968-ban kötöttek házasságot, 1982-ben váltak el. Ebből a házasságából két gyermeke született: Réka (1969) és Emese (1970). Második felesége Rosta Mária producer, akivel 1983-ban ismerkedett meg.[6]

Díjai szerkesztés

Lemezei szerkesztés

  • Lökd ide a ...! (Kocsmadalok) (1990)

Nosztalgiakoncertjei szerkesztés

  • 1981 – Budapest – Nemzeti Sportcsarnok: A Koncert (Illés)
  • 1990 – Népstadion (Illés)
  • 1992 – FMH (Fővárosi Művelődési Ház) (Illés)
  • 1996 – Budapest Sportcsarnok (Illés)
  • 2001 – Népstadion (Illés-Metro-Omega)
  • 2004 – Kisstadion (Fonográf)
  • 2005 – Csíkszereda (Illés)
  • 2005 – Sziget (Illés)
  • 2011 – Budapest Sportaréna (Szörényi Levente szólókoncert)
  • 2014 – Budapest Sportaréna, Veszprém, Győr, Debrecen (Beatünnep c. koncert az Illés Zenekar megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére )
  • 2018 – Budapest Sportaréna (Fonográf)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Gyula Groda Szörényi FamilySearch
  2. A pénzügyminisztérium „ezermestere” hegyvidekujsag.hu, 2018. 06. 07.
  3. Kocsis L. Mihály: Illés – Énekelt történelem. Budapest, 1999. 145. old.
  4. PIM. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 30.)
  5. Horváth Gábor Miklós: Vágányok, váltók és egy szál gitár. csaladilap.hu, 2007. március 1. [2012. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 19.)
  6. Kocsis 1999 209. o.
  7. Angyalföld új díszpolgárai. nepszava.hu (2018. június 1.) (Hozzáférés: 2018. június 2.) arch

Források szerkesztés

További információk szerkesztés