Szalvai Mihály

(1899–1955) magyar katonatiszt, politikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 16.

Szalvai Mihály (helyenként Szalvay) (Zagyvaróna, 1899. augusztus 23.Budapest, 1955. november 21.) honvéd altábornagy, országgyűlési képviselő.

Szalvai Mihály
Született1899. augusztus 23.[1]
Zagyvaróna[1]
Elhunyt1955. november 21. (56 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katonatiszt
  • politikus
Tisztsége
  • főparancsnok (1948. február – 1954)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1953. május 17. – 1955. november 21.)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (13. Munkásmozgalmi mauzóleum, Földszinti terem. Alsó sor 12)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalvai Mihály témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Eredeti szakmája kőműves volt. Legénységi állományban harcolt az első világháborúban. 1917-ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1918-ban lépett be a KMP-be. A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadseregben harcolt. A Tanácsköztársaság bukása után, 1920-ban 15 évi fegyházra ítélték, de a börtönből 1920-ban Nyugat-Európába szökött. 1936-bán a spanyol polgárháborúban önkéntesként csatlakozott a nemzetközi brigádokhoz és hamarosan azok egyik vezetője lett. A spanyol köztársaság bukása után a francia hatóságok Afrikába internálták, a szovjet kormány közbenjárására azonban szabadon engedték. 1943-ban a Szovjetunióba utazott, és részt vett a honvédő háborúban. 1944-ben ejtőernyős partizánként Jugoszláviában harcolt. 1945 után hazatért Magyarországra és magas katonai tisztségeket töltött be a Magyar Néphadseregben. A Határőrség parancsnoka volt 1948. február 16-tól 1949. december 31-ig. 1954-től országgyűlési képviselő lett.

 
Urnája a Fiumei Úti Sírkertben (13. parcella. Munkásmozgalmi mauzóleum, Földszinti terem. Alsó sor 12

Emlékezete

szerkesztés

1971-ben felállították mellszobrát szülőfalujában, Zagyvarónán a kultúrház melletti parkban. 1990-ben azt piros és fehér nitrófestékkel leöntötték. Ekkor áthelyezték a Nógrádi Történeti Múzeumba, majd 2002-ben a Szoborparkba került.[2]

Több városban utcát neveztek el róla, néhány településen (Győr, Vecsés) ezek még 2019-ben is ezt a nevet viselik.

  1. a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
  2. Fénykép a szobráról

További információk

szerkesztés