Szamosjenő

Szamosjenő (máskképp Kisjenő, románul Fundătura) település Romániában, Kolozs megyében.

Szamosjenő (Fundătura)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Nagyiklód
Rang	falu
Községközpont	Nagyiklód (Iclod)
Irányítószám	407336
SIRUTA-kód	58160
Népesség
Népesség	637 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	12 (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	282 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 57′ 23″, k. h. 23° 46′ 43″46.956388, 23.778618
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Kolozsvártól 32 km-re keletre, Szamosújvártól 14 km-re délre, Kendilóna, Lózsárd és Nagyiklód közt fekszik.

Története

1269-ben egy V. István által kiadott oklevélben említik először, Geneu néven. Ebben az oklevélben megemlíti, hogy a településnek egy Szent Becket Tamás tiszteletére szentelt temploma van.

A reformációt követően a lakosság az unitárius hitre tért, de a 17. század elején áttérnek a református vallásra. A települést 1658-ban a tatárok égetik fel, a pusztítást a település csak nehezen heveri ki, még 1700-ban is csak 11 lakosa van. A 18. században románok költöznek a faluba, a kevés magyar lakosság asszimilálódik közéjük. A templom is elpusztult, de 1860-ban Kádár Mihálynak a lakosok még meg tudták mutatni az alapköveit, valamint néhány régi magyar sírkereszt is látható volt.

A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott.

Lakossága

1910-ben 879 lakosából 833 román, 43 magyar és 3 német volt.

2002-ben 715 lakosa volt, ebből 690 román, 19 magyar és 6 cigány.

Források

• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6