Szarkapacsirta

madárfaj

A szarkapacsirta (Grallina cyanoleuca) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és császárlégykapó-félék (Monarchidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Szarkapacsirta
Magpie-Lark male kobble aug06.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Császárlégykapó-félék (Monarchidae)
Nem: Grallina
Faj: G. cyanoleuca
Tudományos név
Grallina cyanoleuca
(Latham, 1802)
Elterjedés
Distribution magpie-lark.jpg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szarkapacsirta témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szarkapacsirta témájú médiaállományokat és Szarkapacsirta témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1802-ben, a Corvus nembe Corvus cyanoleucus néven.[3]

AlfajaiSzerkesztés

  • Grallina cyanoleuca cyanoleuca (Latham, 1802) - Ausztrália nyugati, középső, keleti és déli része
  • Grallina cyanoleuca neglecta (Mathews, 1912) - Ausztrália északi része [2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Ausztrália, Indonézia, Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor területén honos. Betelepítették 1924-ben a Lord Howe-szigetre is, ahol mára általánosan elterjedt fajjá vált.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi lombhullató erdők, füves puszták és szavannák, tavak, folyók és patakok környékén, valamint szántóföldek és városias környezet. Vonuló faj.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 30 centiméter, testtömege 60–115 gramm.[5] Tollazata fekete–fehér színű. A nemek hasonlóak, csak a tojó torka fehér, míg a hímé fekete.

 
A hím
 
és a tojó

ÉletmódjaSzerkesztés

Főleg gerinctelenekkel, köztük rovarokkal, pókokkal, férgekkel és rákfélékkel táplálkozik, de kisebb békákat és néha magokat is fogyaszt.

SzaporodásaSzerkesztés

Párban élnek. Szaporodási ideje augusztustól februárig tart. A fészket ágra építi növényi anyagokból és sárból, általában víz közelébe. Fészekalja 3–5 tojásból áll, melyen mindkét szülő kotlik.

 
Fészke

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. augusztus 22.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés