Főmenü megnyitása

A szefirák (héberː סְפִירוֹת szəphîrôṯ) a zsidó misztikusok tanításaiban, a kabbalában Isten emanációit jelölő kifejezés,[1] amelyeken keresztül Ein Szof (A végtelen) felfedi magát, és folyamatosan teremt mind fizikai világot, mind magasabb metafizikai birodalmakat.

A kabbala első teljes rendszerezője, a 16. századi Moshe Kordovero alapján a tíz szefira besorolásaː

Kategória Szefira
Tudatfeletti 1. Keter - "Korona"
Tudatos értelem 2. Hokhmá - "Bölcsesség"
3. Biná - "Megértés"
Tudatos érzelmek (Elsődleges érzelmek :)

4. Heszed - "Könyörület"
5. Gevurá - "Fegyelem"
6. Tiferet - "Szépség"
(Másodlagos érzelmek :)
7. Nécáh - "Győzelem"
8. Hód - "Dicsőség"
9. Jeszód - "Alap"
(Eszköz a cselekvéshez :)
10. Malkhút - "Királyság"


Az asszírológus Simo Parpola szerint a szefirák legrégebbi változatai az asszír teológiából és miszticizmusból erednek.[2] A szefirák szféráit és Ein Szof tulajdonságait az asszír istenekre kivetítve szövegi és tulajdonságbeli párhuzamokat fedezett fel az asszír istenek és a zsidó Isten közt. A szefirákról szóló elgondolásokra nagy hatással volt a gnoszticizmus, akik arra próbáltak magyarázatot adni, hogyan léphet kapcsolatba a transzcendens Isten az anyagi világgal. [1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Világvallások; 2009
  2. Parpola, Simo (1993).