Szent László-templom (Szob)

A római katolikus Szent László-templom Szob Pest vármegyei település központjában épült 1775–1778 között, barokk stílusban. 1779-ben szentelték fel Szent László tiszteletére.

Szent László-templom
Település	Szob
Ország	Magyarország
Építési adatok
Stílus	barokk
Építés kezdete	1775
Építés befejezése	1778
Alapadatok
Magassága	48 m
Elhelyezkedése
Szent László-templom Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 01″, k. h. 18° 51′ 59″47.816868320076, 18.866363684093
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent László-templom témájú médiaállományokat.

A templom építészete

A templom tornya 48 méter magas, melyben négy harang található. Délben a 650 kilós harang szólal meg, melyet Gombos Lajos harangöntő mester öntött 1958-ban, Őrbottyánban. Az egyhajós templom tornya a nyugati oldalra épült, a torony bádogból készült hagymasisakkal fedett. A szentély északi és déli oldalán egyformán kiképzett, ablakkal és bejárattal ellátott helységek vannak, a sekrestye és az oratórium. Az épületet magas lábazat veszi körül.

A templom rövid története

Nazdrovich Kristóf idejében, 1774-ben kezdték el lerakni az alapjait. A korábbi templom valószínűleg a Luczenbacher kastély helyén állhatott, ám a Duna áradásai miatt a falu úgy döntött, hogy új templomot építenek a folyótól távolabb. A munkálatok befejeztével, 1779-ben szentelték Szent László tiszteletére. A templomban található négy harang a „Lélekharang” (még a korábbi templomból került át, 1756-ban öntötték), a „Jézus szíve”, „A magyarok nagyasszonya” (melynek felirata: Boldogasszony harangodban árva néped szíve dobban), valamint a „Szent László” (melynek felirata: Szent László, népünk szent királya, harangoddal hívj imára!) neveket viselik.

Orgonáját 1794-ben a Rajecben működő Pazsiczky család orgonaműhelyéből rendelték meg. Az egyedülálló, barokk díszítésű hangszer kiemelten műemléki rangú.

Az 1838-as nagy árvíz idején ezt a templomot is elérte a Duna.

Források

• A templom Szob város hivatalos honlapján