Szentlélek

a keresztény szentháromság-doktrína fogalma
(Szent Szellem szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 22.

A Szentlélek vagy másképp Szent Lélek vagy bizonyos egyházakban Szent Szellem [1] a kereszténység legtöbb irányzatában a Szentháromság harmadik személye, ahogy azt a nikaia–konstantinápolyi hitvallás megfogalmazta.

Szentlélek
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentlélek témájú médiaállományokat.

Olyan teológiai fogalom, amely egy „szellemi valóságot” jelöl. A kereszténység fő áramlata szerint az Újszövetség azt sugallja, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól eltérő személy, aki egy Istent alkot velük, de a Szentháromság dogmáját csak fokozatosan, a 4. századtól fogalmazták meg.

Egyes nézetek szerint az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, kiáradása. Bár e nézetek szerint a szentlélek ugyan személy, de sohasem testesült meg, ezért nem ábrázolják emberi személyként a keresztények. A Szentháromságot elutasítók szerint viszont nem személy, hanem Isten ereje, energiája. A judaizmusban szintén Isten ereje, befolyása.[2] Az iszlám vallásban személy, egy szent természetű lélek Istentől, méghozzá Gábriel arkangyal.[3][4] A létezését így bár három jelentős monoteista vallás, a judaizmus, az iszlám és a kereszténység fogadja el, de jelenlétét hangsúlyeltolódásokkal máshogyan magyarázzák.

A pneumatológia a Szentlélekről szóló tanítás a kereszténységben; a 19. század végétől használatos fogalom.[5]

A Szentlélek elnevezései

szerkesztés

A Szent Lélek avagy Szent Szellem:

Az utóbbi névforma egyes neoprotestáns felekezetek irodalmában és szóhasználatában szokásos, mégpedig egy sajátos bibliai antropológiát követve, s az általános gyakorlattól való eltérés kifejezett célja a terminológia megújítása. A szellem szó alkalmazása a Szentháromság harmadik személyére rendkívül éles vitákat váltott ki a múltban. Itt közelebbről nem részletezendő nyelvi-stilisztikai érvekkel éltek sokan a más konnotációjú (kísértet, illetve intellektus) magyar „szellem” használata ellen, az ellentábor viszont a két terminus megkülönböztetésének szükséges voltával érvelt. Mára elmondhatjuk, hogy a Szentlélek megnevezés megmaradt a katolikus, református és evangélikus használatban túlnyomónak, a Szent Szellem variáns pedig inkább neoprotestáns körökben, baptista és karizmatikus körökben, könyvkiadásban, Biblia-kiadásban terjedt el. Az utóbbi variáns helyesírásában nem ment végbe a Szent + Lélek → Szentlélek jelentésmódosulást jelölő (a Szentháromság harmadik személye nem egyszerűen „szent” a lelkek között, hanem „a” Szentlélek) egybeírás.

A Biblia eredeti szövegében a lélek-nek, illetve szellemnek fordított szavak:

  • héber rúach רוּחַ הַקֹּדֶשׁ alapjelentései: szél, lélegzet, lehelet;[6] de többnyire Léleknek vagy Szellemnek fordítják.
  • héber nesámá Archiválva 2020. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben נְשָׁמָה hasonló jelentésű az előzőhöz.
  • görög: pneuma [πνεῦμα] alapjelentése szintén: szél, lehelet, lélegzet.[5]. A pneuma hagion-ra egyes vallási felekezetek a Szent Szellem kifejezést használják, ugyanis a Szellem szót használják a görög nyelvű újszövetségi pneuma (πνευμα = „szellő”, „lehelet”) visszaadására, hogy megkülönböztessék a görög pszükhé (ψυχη) kifejezésnek megfelelő lélek szótól (e szavak más – például az ember alkotórészeire vonatkozó – előfordulásaira is alkalmazva a pontosítást).

A Szentlélek a Bibliában

szerkesztés

Az Ószövetségben

szerkesztés

Az Ószövetségben is felfedezhető a Szentlélek nyoma, a zsidók Isten lelkével azonosították, értelmezésükben Istennek nem lehet még egy második személye.

  • Ez a lélek az, amely a teremtésben közrejátszik. (1Móz. 1.2)
  • Amely Isteni erőt ad a választottaknak. (1Sám. 16,13)
  • És ha akarja, a lelket visszavonja tőlük (Sám. 16,14)
  • Sámsonra "rászállt a lélek", "rászállt az Úr lelke", fizikai erőt ad. (Bir. 14,6; 15,14)
  • És ennek a léleknek segítségével prófétál a próféta. (Iz. 61,1)

Az Újszövetségben

szerkesztés

Az Újszövetségben Jézusra leszáll a Szentlélek, és ezáltal Isten fia teljesíteni tudja küldetését. „Mi ugyanis mindnyájan egy Lélekben egy testté lettünk a keresztséggel: (…) mindannyiunkat egy Lélek itatott át.” (1Kor 12,13)

A Szentlélek ajándékai

szerkesztés
 
Pietro Perugino festménye. A keresztelés után a Szentlélek Jézusra szállt galamb formájában.

Pál első levele a korinthosziakhoz 12:8-10 alapján a Szentlélek (Szent Szellem) ajándékai (karizmák) a következők:

  1. bölcseségnek beszéde
  2. tudománynak beszéde
  3. hit
  4. gyógyítás ajándékai
  5. csodatévő erőknek munkái
  6. prófétálás
  7. lelkeknek megítélése
  8. nyelvek nemei
  9. nyelvek magyarázása

A Szentlélek teológiai meghatározása

szerkesztés

A kereszténység tanítása szerint a Szentlélek az Isten lelke, a Szentháromság harmadik személye. A Szentháromságban hívő keresztények szerint a Szentlélek „valóságos személy”, bár nem testesült meg. A nyugati keresztények szerint az Atyától és a Fiútól (Jézus Krisztus), a keleti keresztények szerint pedig az Atyától származik („az Atyától, a Fiú által”). Ez vezetett el az ún. filioque-vitához, mely 1054-ben a keleti s nyugati keresztények közötti szakadás egyik okává lett.

Az Atya és a Fiú azért küldte el a Szentlelket a Földre, hogy az Egyházban Jézus Krisztus személyét felemelje (fölmagasztalja), és minden hívőt elvezessen a Fiúval való személyes közösségre, valóságos Isten ismeretre és imádatra.

A Szentlélek Úr (2Kor 3,17) és Isten (ApCsel 5,3-4). A Biblia szerint a Szentlélek káromlására nincs bűnbocsánat. („És ha valaki valamit mond az embernek Fia ellen, megbocsáttatik annak; de annak, de a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, meg nem bocsáttatik.” Lukács 12,10, Károli Gáspár fordítása).

Más értelmezésben a Szellem (Lélek) a Szent Szellem 12 ajándéka, ami a Mennyben nyilvánult meg: a Szellem a 12 ajándék. Ennek ellentmondani látszik Pál apostol állítása, mely szerint a Szentlélek az (a személy), aki osztogatja az ajándékokat: "De mindezeket egy és ugyanaz a Lélek cselekszi, osztogatván mindenkinek külön, amint akarja." (Biblia, 1 Korinthus 12:11)

Nagy Szent Vazul (329-379) szerint a Szentlélek ugyanolyan imádatra méltó, mint az Atya és Fiú. Nagy részben neki köszönhetjük, hogy a Konstantinápolyi Zsinat (381-ben) felvette a hitvallásba: "Hiszünk a Szentlélekben, az Úrban és életadóban(...) akit az Atyával és Fiúval együtt imádunk és együtt dicsőítünk, aki a próféták által beszélt."[7]

A Szentlélek a Szentháromságot valló keresztény felekezetek, egyházak gyakorlatában

szerkesztés

A katolicizmusban

szerkesztés

Szimbólumai

szerkesztés
  1. Víz: Ezékiel látomása; sziklából fakadó víz; Krisztus oldalából fakadó víz. Jézus az iható víz helyett élő vízről beszél, hogy azt adja a híveknek.
  2. Olaj: Mózes olajjal kente fel Áron főpapot, később Isten választottjait is a királyokat
  3. Tűz: Illés próféta Kármel áldozata, és Keresztelő Szent János is jövendölt. (Jézus) majd "Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni". Az apostolok feje felett tűzlángocskák jelentek meg, jelezve megkapták a Szentlélek ajándékát.
  4. Szél: A pünkösd a sínai szövetség ünnepe volt a zsidóknál Krisztus korában. Akkor Isten jelenlétének, kegyelem kiáradásának jelei. Illés találkozása Istennel, Nikodémusnak szóló tanítás
  5. Felhő és fény: Sínai-hegy felhője; zsidó népet vezető felhőoszlop; Jézus szineváltásának felhője
  6. Pecsét: "Jézust az Atya jelölte meg pecsétjével"
  7. Kéz: kézrátétel áldás és gyógyítás
  8. Ujj: Az ördögűzést Jézus "Isten ujjával" végzi
  9. Galamb: Noé galambjának csőrében az olajfaág és Krisztus keresztelkedésekor a felette lebegő galamb.

A Szentlélek

szerkesztés

A Katolikus Egyház Katekizmusában:

„Az, akit az Atya a szívünkbe elküldött, Fiának Lelke, [Vö. Gal 4,6.] valóban Isten. Ő, az Atyával és a Fiúval egylényegű, elválaszthatatlan tőlük mind a Szentháromság belső életében, mind az Ő világnak szóló szeretet-ajándékában. De az Egyház hite, mely imádja az elevenítő, egylényegű és elválaszthatatlan Szentháromságot, vallja a személyek megkülönböztetését is. Amikor az Atya Igéjét küldi, a Lelkét is mindig küldi: összekapcsolt küldés ez, melyben a Fiú és a Szentlélek különbözőek ugyan, de elválaszthatatlanok. Krisztus az, aki megjelenik, Ő a láthatatlan Isten látható Képmása, de a Szentlélek az, aki kinyilatkoztatja Őt.[8]

A Magyar katolikus lexikonban:

„Szentlélek (gör. Pneuma, lat. Spiritus): az Egyház hitében a Szentháromság harmadik személye, aki egylényegű az Atyával és a Fiúval, személyi különbözőségük az egy Isten fogalmát nem bontja meg.[9]

A Szentlélek ajándékai és gyümölcse

szerkesztés

A Szentlélek ajándékai:[10]

A keresztények erkölcsi életét a Szentlélek ajándékai támogatják. Ezek az ajándékok maradandó készségek, amelyek az embert tanulékonnyá teszik, hogy kövesse a Szentlélek indításait.[11]

A Szentlélek hét ajándéka

  1. a bölcsesség,
  2. az értelem,
  3. a jótanács,
  4. a lelki erősség,
  5. a tudomány,
  6. a jámborság
  7. és az istenfélelem.

Teljességükben Krisztushoz, Dávid fiához tartoznak. [Vö. Iz 11,1--2.] Kiegészítik és tökéletessé teszik azok erényei, akik megkapják őket. A híveket tanulékonnyá teszik arra, hogy készségesen engedelmeskedjenek az isteni sugallatoknak.[12]

A Szentlélek gyümölcse: A Szentlélek gyümölcse az a tökéletesség, amit a Szentlélek formál ki bennünk mint az örök dicsőség zsengéjét.

Az Egyház hagyománya e tökéletességet tizenkét kifejezéssel írja körül (Gal 5,22--23 a Vulgata szerint):[13]

  1. szeretet
  2. öröm
  3. békesség
  4. türelem
  5. béketűrés
  6. jóság
  7. kedvesség
  8. szelídség
  9. hűség
  10. szerénység
  11. önmegtartóztatás
  12. tisztaság

Szentlélek elleni bűnök

szerkesztés

Tág értelemben kifejezett szembefordulások a Szentlélek megszentelő, bűnöktől visszatartó, azokból kiemelni akaró tevékenységével.
Szoros értelemben a Szentlélek káromlása.[14]

A tágabb értelmezés hat pontban:
Ezek az istenes élet alapjait érintik, a javulás lehetőségeit teszik kétségessé, a Szentlélek indításainak vetnek gátat, ezért különösen veszélyesek:[15]

  1. Isten irgalmasságában vakmerően bizakodni.
  2. Kétségbeesni Isten kegyelme felől.
  3. A megismert igazság ellen tusakodni.
  4. Isten kegyelmét másoktól irigyelni.
  5. Üdvös figyelmeztetések ellenére a bűnökben megátalkodni.
  6. A bűnöket mindhalálig meg nem bánni.

A Szentlélek elleni káromlás:

„Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek, de a Szentlélek elleni káromlás nem nyer bocsánatot soha, bűne örökre megmarad”

– Mt 12,32. [Vö. Mk 3,29; Lk 12,10.]

„Isten irgalmasságának nincsenek határai, de aki szándékosan megtagadja, hogy a bűnbánatban elfogadja, az visszautasítja bűnei bocsánatát és a Szentlélek által fölajánlott üdvösséget.”

– II. János Pál pápa: Dominum et vivificantem enciklika, 46: AAS 78 (1986) 864–865.

„Egy ilyen megkeményedés elvezethet a végső bánattalansághoz és az örök kárhozathoz.”

– A Katolikus Egyház Katekizmusa (1864)[16]

Szentlélek a gyakorlatban, katolikus hívő számára

szerkesztés

Az élő Isten megnyilvánulásának jele az adott (hívő) személy életében, lásd a fentebbi gyümölcsöket (ajándékokat). A hitbéli fejlődés útján való haladás egyfajta igazolása, és mint ilyen gyakran vágyak célja (Jöjj Szentlélek Úristen népének). A bérmálás szentségében Istentől kapott hathatós segítség, mely segítség a vigasztalás által jut kifejezésre leginkább a bűntudat pozitív irányba történő előmozdulását segítve.

Az ortodox egyházakban

szerkesztés

Az ortodox kereszténység hite szerint is az Isten hármas egység, de a Szentlélek egyedül az Atyától származik.

A reformációban

szerkesztés

A reformátusok és evangélikusok szerint a Krisztus általi isteni kinyilatkozás megismerése kizárólag a Bibliából lehetséges, amelyet a Szentlélek különleges hatása alatt jegyeztek le. (A római katolikus egyház és az ortodox kereszténység a hagyományok által is lehetségesnek tartja.) A Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik.[17]

A heidelbergi káté 53. kérdés-felelete tárgyalja a Szentlélekről szóló tanítást.

„Kérdés: Mit hiszel a Szentlélekről?
Felelet: Hiszem először, hogy Ő az Atyával és a Fiúval egyenlőképpen örök Isten. Másodszor, hogy Ő nekem is adatott, engem igaz hit által Krisztusnak és minden Ő jótéteményének részesévé tesz, vigasztal és velem marad mindörökké.”

A neoprotestáns (pünkösdi-karizmatikus) gyülekezetekben

szerkesztés

A teljes evangéliumi (pünkösdi és karizmatikus) kereszténység képviselői különös jelentőséget tulajdonítanak a Szentlélekkel való betöltekezésnek (szentlélekkeresztség) és a Szentlélek természetfeletti ajándékainak (karizmák), mivel úgy tekintik, hogy a Szentírás alapján ezek ma is minden hívőnek, mindenféle korlátozás nélkül elérhetőek, és ez a Szentlélekkel való mélyebb közösség is része a mindennapi hívő életnek. Ezzel szemben az evangéliumi kereszténységhez tartozó hívők ezeket vagy nem is ismerik, vagy elutasítják, esetleg egyéb módon viszonyulnak hozzá (például úgy tekintik, hogy a szentlélekkeresztséget és a karizmákat nem minden keresztény kaphatja meg).

Például az Agapé Gyülekezet és a Hit Gyülekezete – mint a karizmatikus mozgalom magyarországi képviselői – tanításában jelentős hangsúlyt kap a Szentlélekkel való betöltekezés megtapasztalása.

A "Szentlélek" más egyházakban, vallásokban

szerkesztés

Antitrinitárius nézetet valló irányzatok

szerkesztés

Az unitárius vallás, a mormonok és a Jehova tanúi gyülekezet a Szentháromság megközelítésének kérdésében a reformáció antitrinitárius irányzatához hasonló nézeteket vallanak.[18][19][20] Ennek megfelelően azt vallják: a Szentlélek nem Isten, mi több, nem is személy, hanem Isten hatékony energiája, ereje.[21][22] Ezt hangsúlyozandó, a Jehova Tanúi gyülekezet kiadványaiban rendre a „szent szellem” alak olvasható.[23]

Az iszlámban

szerkesztés

A Szentlélek szerepel az iszlámban is, de az iszlám az Isten egysége miatt elutasítja, hogy isten lenne, viszont úgy tartja, hogy egy szent természetű lélek Istentől, vagyis egy személy. A Korán ruhi kudusz (Szentlélek) vagy ruh (lélek) néven említi. „...bizonyítékokat adtunk Jézusnak, Mária fiának, és megerősítettük őt a Szentlélekkel (ruhi kudusz)...” (Korán 2:87) Az iszlám szerint a Szentlélek másik neve Gábriel arkangyal, így az iszlám szerint a Korán a Szentlélek által elszavalt, de Istentől származó Szó, és Ő a Szentlelket rendelte Mohamed próféta mellé – „és bizony ezt (a Koránt) a Világok Ura küldte le. A megbízható Lélek (ruhu aminu) hozta le. A Te szívedbe, hogy intő legyél az intők között.” (Korán 26:192-195).

A zsidó vallásban

szerkesztés

A pünkösd zsidó ünnepi rendben a húsvét után számított hetedik hétre, azaz az ötvenedik napra esik, és eredetileg aratási ünnep volt. Később összevonták ezt az ünnepet a Sínai-hegyen történt törvényhozás emlékezetével.[24] Mint az antitrinitárius irányzatokban, úgy a zsidó vallásban sem személy a Szentlélek, hanem Isten lehelete, és az sem elképzelhető, hogy az emberben – Krisztusban – Isten megtestesüljön.[25]

Magyar etimológia

szerkesztés

A történelmi egyházak szóhasználatai a magyar bibliafordítás-hagyományból vezethető le. Így a szellem szó is. Mindezek mellett figyelembe kell venni azt, hogy a szellem szó csupán a 19. század elején keletkezett, ezért a Szent Szellem az akkor már több évszázados magyar biblikus, egyházi nyelvben nem gyökerezhetett meg. A nyelvtörténészek szerint Kazinczy Ferenc1808-ban alkotta ezt a szót a szél, szellő származékszavaként, továbbá az -em szóvég összekapcsolásával (vö. jellem). A nagy nyelvújító ezzel az új szóval az ő korában már elavulóban lévő, és csúnyának tartott szellet szót kívánta leváltani.

  • Huszita szóalkotás a szél-szellő szavakból alkotott szellet kifejezés. A huszita evangéliumfordításban – (1416 körül; Müncheni Kódex 1466) –, a Szentlélek és a Szent Szellet egyaránt előfordul. Erről Szalkay Balázs ferences krónikájában (1438–39) a következő elítélő és felháborodott véleményt találjuk: „Mennyi és mekkora eretnekség vagyon ebben [a bibliafordításban], amit én is olvastam, ezt világi ember sem számlálhatja […], mivelhogy ezt a szólást is: Spiritus Sanctus [Szentlélek], így fordították: Szent Szellet”.
  • A "Szellem" kifejezés a protestáns Károli Bibliában is előfordul, bár csak egyetlenegy helyen, ahol az egyébként használt fordítási gyakorlattal (pszükhé = lélek, élet; pneuma = lélek) nem lehetett volna megoldani a fordítást:

"Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé." (Károli Biblia, 1 Korinthus 15:45)

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés
  1. Hit Gyülekezete - Szent Szellem. www.hit.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. Alan Unterman and Rivka Horowitz, Ruah ha-Kodesh, Encyclopaedia Judaica (CD-ROM Edition, Jerusalem: Judaica Multimedia/Keter, 1997).
  3. What Is Meant by the Holy Spirit in the Qur'an?. Islam Awareness . Sheikh Ahmad Kutty. (Hozzáférés: 2018. november 14.)
  4. Világvallások.' Fordítás a The Oxford Concise Dictionary of World Religions alapján. szerk. Görföl Tibor és Máthé-Tóth András. Budapest: Akadémiai. 2009. ISBN 978-963-05-8708-2. 850. oldal.
  5. a b Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár
  6. Keresztyen bibliai lexikon: Lélek
  7. Gánóczy Sándor: Határon innen határon túl, A szentháromságtan teremtő szinergiája Szent István Társulat 2009
  8. A Katolikus Egyház Katekizmusa (689)
  9. Magyar katolikus lexikon (Szentlélek)
  10. A Szentlélek ajándékai és gyümölcsei
  11. A Katolikus Egyház Katekizmusa (1830)
  12. A Katolikus Egyház Katekizmusa (1831)
  13. A Katolikus Egyház Katekizmusa (1832)
  14. Magyar katolikus lexikon (Szentlélek elleni bűnök)
  15. A Szentlélek elleni bűnök – Katolikus.hu
  16. A Katolikus Egyház Katekizmusa (1864)
  17. G. B. Winer: A keresztény egyházak tantételeinek összehasonlító ismertetése. (Comparative Darstellung des Lehrbegriffs der shristlichen Kirchenparteien Lipcse 1882 alapján Helmuth von Glasenapp, Az öt világvallás című könyv
  18. Az igazság az Atyáról, a Fiúról és a szent szellemről — Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR. wol.jw.org. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  19. Vajon a háromság bibliai tanítás? — Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR. wol.jw.org. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  20. Hinned kell a háromságban? — Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR. wol.jw.org. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  21. Mi Isten szent szelleme? — Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR. wol.jw.org. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  22. Szellem — Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR. wol.jw.org. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  23. szent szellem
  24. Rózsa Huba: "Leszállt a Szentlélek", Keresztény Élet 2010. május 23. 3. oldal
  25. Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás