Szeplőtelen fogantatás templom (Fót)
A szeplőtelen fogantatás templom Fót egyik legismertebb nevezetessége. Ybl Miklós tervei alapján, romantikus stílusban épült 1845 és 1855 között. A budapesti Vigadó mellett a magyar romantikus építészet legjelentősebb alkotása, műemlék.
| Szeplőtelen fogantatás templom | |
_2.jpg) | |
| Vallás | kereszténység |
| Felekezet | római katolikus |
| Egyházmegye | Váci egyházmegye |
| Védőszent | szeplőtelen fogantatás |
| Püspök(ök) | Marton Zsolt |
| Pap(ok) | Sebők Sándor |
| Építési adatok | |
| Stílus | romantika |
| Tervezője | Ybl Miklós |
| Felszentelés | 1855. december 8. |
| Elérhetőség | |
| Település | Fót |
| Hely | Vörösmarty u. 2. |
| Elhelyezkedése | |
 Szeplőtelen fogantatás templom
Pozíció Pest vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 36′ 25″, k. h. 19° 11′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 25″, k. h. 19° 11′ 55″ | |
 | |
| A Szeplőtelen fogantatás templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szeplőtelen fogantatás templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A templom alaprajzi elrendezése (a háromhajós bazilikális elrendezés, a főhajónál rövidebb egyenes záródású két mellékhajó, a kripta feletti emelt szentély) német román kori templomokra emlékeztet.
Története szerkesztés
1845-ben gróf Károlyi István földesúr elhatározta, hogy családi temetkezőhelyül is szolgáló templomot építtet. A tervek elkészítésére a még pályája elején álló Ybl Miklóst kérte fel, aki először az itt álló egyhajós, egytornyú barokk templom átalakítását, bővítését tervezte, de végül azt lebontották és új templomot építettek.
Az 1845-ben megkezdett építkezés az 1848-as szabadságharc alatt, és utána, 1850-ig, a gróf fogságának idején szünetelt. A templomot 1855. december 8-án, a szeplőtelen fogantatás-dogma kihirdetésének első évfordulóján áldották meg.
Leírása szerkesztés
A templom rondellaszerű, kiszélesedő kőkorlátos téren áll, kétoldalt szimmetrikusan a plébánia és az iskola épülete keretezi.
A négytornyos, háromhajós, téglalap alaprajzú, félköríves szentéllyel záródó monumentális építmény két, egymás fölé épített templomból áll. A homlokzatot a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra díszíti. A félköríves oszlopbélletes bejárathoz magas lépcsősor vezet. A kapu fölötti félköríves timpanonban látható dombormű a három királyok hódolatát mutatja. A bejárat két oldalán Szent István és Szent László királyok szobra áll.
A középső hajót kazettás mennyezet és aranyozott gerendázat fedi. A freskókkal díszített szentélybe márványlépcső vezet. A főoltár mögötti festményen Szeplőtlen Szűz Mária látható. A bal mellékhajó mellékoltárának képe a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja. A hagyomány szerint az utóbbin gróf Károlyi Istvánt és családját örökítette meg a festő, Karl von Blaas.
Az altemplom sírkápolnájában Károlyi István és családtagjainak sírhelye található. A szentélyében álló fekete márványoltárt Gaetano Bianchini különleges márványberakásos intarziája díszíti. Ez a templom művészileg legértékesebb alkotása.
A jobboldali torony alatti kápolnában őrzik Szent Lucentius vértanú ereklyéjét, amit IX. Piusz pápa ajándékozott a templomnak, ezzel jutalmazva Károlyi István gróf nagy áldozatát a hitért és a művészetekért.
Az orgona szerkesztés
Károlyi gróf a templom orgonáját a kor egyik leghíresebb orgonaépítőjétől, az osztrák Ludwig Moosertől rendelte meg. A hangszer alkotóelemei hét másik (köztük az esztergomi bazilika részére építendő) orgona alkatrészeivel együtt vízi úton érkeztek Salzburgból. A hajó 1854. szeptember 20-án kötött ki Esztergomban, onnan a küldeményt a gróf kocsijai fuvarozták el Fótra.
A hangszert maga Ludwig Mooser állította fel, a kétmanuálos, pedálos, 16 regiszteres orgona első ízben 1854. december 17-én szólalt meg. Prospektje (homlokzata) Ybl Miklós tervei alapján készült, ez az első olyan orgona Magyarországon, melynek szekrényét építész tervezte.[1] Nem egészen két évvel később, az esztergomi bazilika felszentelése után egy héttel Liszt Ferenc a Károlyi családnál vendégeskedett. Ekkor kipróbálta az orgonát is, melyről dicsérő szavakkal nyilatkozott.[2]
Az orgonát 1973-ban a Fővárosi Művészi Kézműipari Vállalat orgonaüzeme Pécsi Sebestyén tervei alapján újjáépítette és 22 változatúra növelte.
Az orgona eredeti diszpozíciója:[3]
Manuál- és pedálkopula, manualforte Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
Képgaléria szerkesztés
|
