Szeredi-Saupe Gusztáv

Szeredi-Saupe Gusztáv, a közéletben többnyire Szeredi S. Gusztáv (Budapest, 1909. április 3. – 1988. szeptember 3., Budapest) brácsaművész, tanár, író, a Magyar Hárfástrió alapítója.

Szeredi-Saupe Gusztáv
Született	1909. április 3. Budapest
Elhunyt	1988. szeptember 3. (79 évesen) Budapest
Művészneve	Szeredi S. Gusztáv
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Molnár Anna hárfaművész
Foglalkozása	brácsaművész, tanár, író
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

1927-től 1932-ig a budapesti Zeneművészeti Főiskolán tanult. Zipernovszky Mária, Melles Béla, Zsolt Nándor (hegedű, brácsa, zenekari-gyakorlat) és Sebestyén Sándor (kamarazene) tanítványa volt. Oklevele megszerzése után először a Budapesti Hangversenyzenekarban játszott. Ezt követően a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar egyik alapítója, brácsása és zenekari titkára lett.

1929-ben megnyerte egy regénypályázat első díját. Ezt követően 1933-tól 1936-ig több regénye is megjelent a Literária Kiadó Világvárosi Regények sorozatában.

1950-ben alapította meg feleségével, Sz. Molnár Annával (hárfa) és Vermes Máriával (hegedű) a Magyar Hárfástriót, de hasonlóan jelentős a szintén ebben az évben alapított vonós-triója is. Számukra számos magyar és külföldi zeneszerző komponált értékes zenedarabot.

1958 és 1968 között a Halle-i Händel Fesztiválzenekar (Händel Festspiel-orchester) – viola d'amore – szólistája volt.

Már a harmincas évek elejétől kezdve tanított. 1950-től a Székesfehérvári Állami Zenekonzervatóriumban, 1958-tól a Halle-Wittenbergi Martin Luther Egyetem docense volt hegedű-brácsa szakon. 1971-ben hazaköltöztek Halléból és Budapesten folytatták művészi valamint kulturális tevékenységüket.

A budapesti Zeneműkiadó Vállalat munkatársaként jelentette meg Vermes Máriával a 300 év hegedűmuzsikája című nyolckötetes kottakiadást. 1985-től 1988-ig jelent meg gondozásában a Brácsamuzsika című háromkötetes gyűjteménye. Megjelentette továbbá Telemann és Dittersdorf concertóit, ill. hegedű-zongora szonátáit is.

Számos cikke jelent meg neves szaklapokban.

Zenei könyvei

(Vermes Máriával): A budapest Editio Musica három nyelvű 300 év hegedűmuzsikája (300 Jahre Violinmusik – 300 Jears of Violin Music) sorozat kötetei (a kötetek kottamellékletekkel jelentek meg):

• A későbarokk – Das Spätbarock – The Late Baroque, 1981 (J. S. Bach, G. F. Händel, G. Ph. Telemann, P. Nardini és D. Scarlatti)
• Korai klasszika – Frühklassik – Early Classicism, 1982 (J. Haydn, M. Haydn, K. D. von Dittersdorf, W. A. Mozart)
• Bécsi klasszika – Wiener Klassik – Vienna Classicism, 1983 (J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven)
• Romantikus hegedűvirtuózok – Violinvirtuosen der Romantik – Romantic Violin Virtuosos, 1984 (N. Paganini, H. Vieuxtemps, J. Joachim, P. de Sarasate és H. Wieniawski)
• ?
• Romantika II. – Romantik II. – Romanticism II., 1986 (H. Berlioz, C. Saint-Saens, C. A. Cui, P. I. Tschaikowsky, E. Sjögren, A. Dvorák)
• ?
• Brácsamuzsika – Musik für Viola – Music for Viola I.–III., EMB Kiadó, Budapest, 1985, 1986, 1988

Regénye, kisregényei

• Harangzúgás, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., Milliók Könyve sorozat, 252. szám, Budapest, 1933

A Világvárosi Regények sorozatban megjelent kisregényei:

• Hajsza a ködben, 89. szám, 1933; Aldina Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 9637394095
• Robbanás!, 111. szám, 1934
• Jamson három halála, 163. szám, 1935
• A rettegés városa, 188. szám, 1935
• Néma küzdelem, 203. szám, 1935
• Három mesterfogás, 259. szám, 1936
• Gépek harca, 314. szám, 1936

Források

• Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990 – Szeredi-Saupe Gusztáv