A szeriális zene a 20. század egyik jelentős klasszikus zenei irányzata. Jellemzője a zenemű elemeinek, eszközeinek, és egységeinek számszerű mértani vagy jelleg szerinti csoportosítása.

Története, jellemzőiSzerkesztés

A név eredete a „széria” (sor, sorrend) fogalmából ered, és első megjelenési formája az 1920-as évektől a dodekafónia volt: a hangközök és hangzatok előzetes meghatározása egy 12 fokú sor alapján történt. Ez az elv azonban kiterjeszthető a zene többi részére is, és Anton Webern meg is valósította Koncert 9 hangszerre című 1934-es művében. Olivier Messiaen 1949-es Modes de valeurs et d'intensitésében még tovább ment: a hangerő, a hangérték, és a frazeálás módjait is előzetesen meghatározott sorrendhez kötötte.

Ezt követően került sor a paraméterek függetlenítésére, amely azt jelentette, hogy a sor hangjaihoz nem mindig ugyanaz a hangérték és dinamikai jel tartozik, minthogy a szériák nem egyidejűleg indulnak. A szerkesztés rugalmasságát a permutációk segítik elő: az eredeti sorból levezetett újabb szériák (például előbb páros, majd a páratlan számú, vagy minden harmadik, negyedik hangból képzett új sorozat). Ugyanakkor azonban a zene minden egyes hangja, hangtulajdonsága és jelzése a szeriális rendnek engedelmeskedett, ezért ennek az irányzatnak „teljes organizáció” lett a neve. Ezután a szeriális elv kiterjedt a nagyobb zenei egységek, a struktúrák sorrendjére is – de ezzel egyidejűleg az előadás túlzott megkötözöttségének ellensúlyozására létrejött az aleatoria. A szerializmusból fejlődött ki az elektronikus zene, a komputerzene, és a sztochasztikus zene irányzata.

JegyzetekSzerkesztés

  1. [1]

ForrásokSzerkesztés

  • Darvas Gábor: Zenei minilexikon, Stílus '91 Kiadása, Budapest, é. n. [1990-es évek], 222–223. o.
  • Darvas Gábor: Zene Bachtól napjainkig, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1981, ISBN 963-330-399-0, 316. o.
  • Dobák Pál: A XIX. és a XX. század zenéje (Kézirat), Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1978, 108. o.
  • Eric Salzman: A 20. század zenéje, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1980, ISBN 9633303559, 188–193. o.
  • Harold C. Schonberg: A nagy zeneszerzők élete, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-07-7225-6, 620–636. o.
  • Marcus Weeks: Zene, Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 2005, ISBN 963-337-011-6
  • Darvas Gábor: A zene anatómiája. Alapfogalmak-alapismeretek a zenei hangtól a szimfóniáig, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1975, ISBN 963-330-123-8, 383–389. o.
  • Darvas Gábor: Zenei ABC, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1963, 174–177. o.

Egyéb hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés