Kneszet
A Kneszet (héberül: הַכְּנֶסֶת [ha ˈkneset]; szó szerint "összegyűlés", [1] vagy "összehívás" ) Izrael Állam egykamarás törvényhozó testülete és képviselőháza (parlament). Székhelye a jeruzsálemi kormánynegyed Kneszet-épülete.
Kneszet | |
Alapítva | 1949. február 14. |
Székhely | Knesset building |
Vezető | Mickey Levy |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 31° 46′ 36″, k. h. 35° 12′ 19″31.776667°N 35.205278°EKoordináták: é. sz. 31° 46′ 36″, k. h. 35° 12′ 19″31.776667°N 35.205278°E | |
A Kneszet weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kneszet témájú médiaállományokat. |
Feladatai, működése
szerkesztésIzrael parlamentáris demokrácia, a képviselőket az ország polgárai választás útján juttatják a Kneszetbe. A szavazójogú állampolgárok a különböző pártok listájára szavazhatnak. A Kneszetet, mint az izraeli törvényhozó testületet, általában négy évre választják. A Kneszet választja meg a képviselőház állandó elnökét (házelnök: angolul, chairman) és az államelnököt (angolul: president) akit hat évre választanak, és nem tartozik a törvényhozó testülethez. A kormányalakításra az a képviselő kaphat jogot, akit a legtöbb párt miniszterelnöknek javasol. A kormányalakításra való felkérésre az államelnök adja a felhatalmazást, és a Kneszet hagyja jóvá. Ezenkívül a Kneszet megválasztja az úgynevezett államellenőrt (angolul: State Comptroller, héberül: מבקר המדינה). Az államellenőr Izraelben az állami ellenőrzések központi intézményének feje. Az államellenőr az állami pénzeszközök felügyeletének és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében külső ellenőrzést végez az államigazgatási szervek és a különböző állami szervek tevékenységeinek köréről, szerepét és hatáskörét az "államellenőr alaptörvény" határozza meg. A Kneszet olyan hatáskörrel is rendelkezik, hogy felfüggessze tagjainak mentelmi jogát, eltávolítsa az házelnököt vagy az államellenőrt is hivatalából, konstruktív bizalmatlansági szavazással feloszlassa a kormányt, feloszlassa saját magát és új választásokat írjon ki. Mindazonáltal az új választások befejezéséig a Kneszet megtartja hatáskörét.[2] A Kneszet a nyugat-jeruzsálemi Givat Ram területén található. Az utolsó Kneszetet 2020. március 2-án választották meg.[3]
A „Kneszet” kifejezés az ősi Kneszet HaGdola-ból ( héberül: כְּנֶסֶת הַגְּדוֹלָה ) vagy „Nagygyűlésből” származik, amely a zsidó hagyomány szerint 120 írástudó, bölcs és próféta gyűlése volt, a bibliai próféták időszakának végétől a rabbinikus zsidóság kialakulásának idejéig – körülbelül két évszázadig, i. e. 200 körülig. [4] Nincs azonban szervezeti folytonosság, és a tagok számán kívül kevés a hasonlóság, mivel az ősi Kneszet vallásos, teljesen megválasztatlan testület volt.
A Kneszet férfitagjait héberül חֲבֵר הַכְּנֶסֶת ( Haver HaKneszet ) néven ismerik, illetve חַבְרַת הַכְּנֶסֶת ( Haverat HaKneszet ) néven, ha képviselőnőről van szó.
Szerep az izraeli törvényhozásban
szerkesztésA Kneszet feladata a törvényhozás, a kormány által kezdeményezett törvények jóváhagyása, elutasítása, változtatása. A Kneszet bizottságai révén felügyeli a kormány munkáját. Hatáskörébe tartozik, hogy felfüggessze tagjainak mentelmi jogát, eltávolítsa az elnököt és az államellenőrt hivatalából, feloszlassa magát és új választásokat írjon ki.
A Kneszet de jure parlamenti szuverenitással rendelkezik, és egyszerű többséggel bármilyen törvényt elfogadhat, még azt is, amely ütközhet Izrael alaptörvényeivel, hacsak az alaptörvény nem tartalmaz konkrét feltételeket a módosításához; az 1950-ben elfogadott tervnek megfelelően az alaptörvényeket a Kneszet elfogadhatja és módosíthatja, vagyis Alkotmányozó Gyűlés minőségében járhat el.[5] Magát a Kneszetet az "Alaptörvény: a Kneszet" elnevezésű alaptörvény szabályozza.
A hivatalos alkotmány hiánya mellett, és mivel eddig nem fogadtak el olyan alaptörvényt, amely formálisan a bírósági felülvizsgálati jogkört ruházná fel az igazságszolgáltatásra, az Izraeli Kúria az 1990-es évek eleje óta érvényt szerzett hatáskörének, amikor a Kúria, hogy érvénytelenítse a kneszeti törvények azon rendelkezéseit, amelyeket az alaptörvénnyel ellentétesnek talált. [5] A Kneszetet egy házelnök és több alelnök vezeti.
Jelenlegi mandátumok
szerkesztésPártok | Mandátumok |
---|---|
Kormánykoalíció: | 61 |
Jes Atid | 17 |
Kék és Fehér | 8 |
Munkáspárt | 7 |
Jiszráel Béitenu | 7 |
Jamina | 6 |
Új Remény | 6 |
Merec | 6 |
Egyesült Arab Lista | 4 |
Ellenzék | 59 |
Likud | 29 |
Sasz | 9 |
Egyesült Tóra Judaizmus | 7 |
Vallásos Zionisták | 7 |
Közös Lista | 5 |
Jamina | 1 |
Összesen | 120 |
Bizottságok
szerkesztésFordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kneset című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The Oxford Dictionary of English, Oxford University Press, 2005
- ↑ The Knesset. Jewishvirtuallibrary.org. Retrieved 8 September 2011.
- ↑ Raoul Wootliff: Final results show Likud with 36 seats, Netanyahu bloc short of majority with 58. The Times of Israel, 2020. március 5. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
- ↑ Synagogue, The Great (Heb. כְּנֶסֶת הַגְּדוֹלָה, Keneset ha-Gedolah) Jewish Virtual Library
- ↑ a b Basic Laws - Introduction. Knesset. (Hozzáférés: 2010. március 5.)