Gyermekdaganat
Kedves szerkesztőtársunk!
szerkesztésÚgy tűnik nekem, hogy még nem vetted észre a különbséget a cikkek és a szerkesztői lapok között. Például az én szerkesztői lapom a Szerkesztő:Karmela, és ezen mutatkozom be a többi szerkesztőnek, magamról írok ott, nem valamilyen cikket teszek oda. Van egy vitalapom is, a Szerkesztővita:Karmela, ezen hagynak a többiek üzenetet a számomra. Ezeknek semmi köze ahhoz, hogy milyen című cikkeket szerkesztek, az egyik címe például Lopótök.
Figyeld meg, hogy a Wikipédián egyetlen cikk címe sem olyasmivel kezdődik, hogy „Szerkesztő:” vagy „Szerkesztővita:”.
Arra kérünk tehát, hogy egy olyan néven regisztrálj, amin meg lehet szólítani téged. Nem szívesen szólítanánk téged sem „Gyermekdaganat”, sem pedig „Étrend a daganatos gyermekekért” néven. Ettől még nyugodtan dolgozhatsz akárhány cikken, a Daganatos gyermekek kezelése és az Daganatos gyermekek étrendje című cikkeken is.
A neved megválasztásánál kérünk ügyelj arra is, hogy az ne valamilyen intézmény vagy szervezet nevével legyen azonos, ugyanis egy regisztrált név csak egyetlen személyhez tartozik.
Rendes körülmények között csak a vitalapon hagyunk üzenetet, most is csak azért írtam a te személyes bemutatkozásodra való lapra, hogy feltétlenül észrevedd.
--Karmela posta 2012. március 13., 21:04 (CET)
A gyermekkori daganatos betegségek során a kezeléshez kapcsolódó alultápláltság megelőzése különösen fontos. A szájon keresztüli vagy szükség esetén az infúziós formában történő bevitellel a gyermekek általános életminősége javítható, gyógyulási esélye növelhető. Ugyanakkor a táplálásnak mellékhatásai is lehetnek, ezért fontos, hogy az megfelelő módon történjen. Az oldalon ennek részleteivel ismerkedhet meg az olvasó.
A rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő gyermek táplálása
szerkesztésA Magyar Gyermekhematológusok és Gyermekonkológusok Társasága és a Magyar Mesterséges Táplálási Társaság útmutatása.
A daganatos beteg gyermekek között az alultápláltság gyakorisága 8-32%, mely az alapbetegség súlyosbodásán és az immunrendszer csökkent működésén keresztül rontja az életminőséget. Különösen veszélyes állapot a tumor cachexia. A kezelés minden fázisában igen fontos szerepet játszik a tápláltság. A daganatos megbetegedésben szenvedő gyermekek és fiatal felnőttek közel felében alakul ki a kezelés különböző periódusaiban a malnutríció. A fejlődő gyermek megfelelő testi és szellemi gyarapodási igényein túl, a kezeléshez és a betegséghez kapcsolódó faktorok miatt is növekszik a tápanyagszükséglet. Felnőtteknél a malnutrícióval összefüggő faktorok (csökkent immunfunkciók, megváltozott gyógyszer metabolizmus) jelentősen befolyásolják a kórjóslatot. A kezelés során étvágytalanság jelentkezhet, melyet súlyosbít a hányinger, hányás, szájnyálkahártya gyulladás, íz érzés változás, székrekedés, hasmenés, fájdalom, kimerültség és az anyagcsere komplex megváltozása. A diagnózis és a kezelések érzelmi hatásai, így a depresszió, kimerültség vagy a szorongás is befolyásolhatják a táplálkozást. Mindezekre tekintettel a korai felismerés és a haladéktalan kezelés alapvető fontosságú.
Tévhitek a mesterséges táplálással kapcsolatban
szerkesztés- A daganatos gyermekek mindent kibírnak, így az éhezést is.
- Valójában: a gyermekek sokkal érzékenyebbek az éhezésre, mert relatíve sokkal kevesebb a nem izom eredetű energiatartalékuk. Egy felnőtt következmények nélkül hetekig éhezhet, de egy gyermek csak napokig, míg egy koraszülött csak órákig.
- A mesterséges táplálás a daganat növekedését is segíti.
- Valójában: az orális, enterális táplálás nem táplálják jobban a tumort, ugyanakkor az alultápláltság csökkenti a beteg életminőségét, megküzdési csökkenti a beteg életminőségét, megküzdési mechanizmusait és compliance-t, növeli az infekciók és relapsus esélyét. Parenterális táplálásnál valóban kimutattak tumor növekedést, de a fenti szempontok miatt ez nem okozott hátrányt a túlélésben.
- Túlsúlyos betegeket nem kell táplálni, még jót is tesz nekik a fogyás.
- Valójában: a cachexiás fogyás nem a felesleges zsírból történik, hanem a szervezet életfontos izomszövetéből, máj- és izomglikogénjeiből, enzimeiből.
- Szeptikus beteget nem szabad táplálni.
- Valójában: Csak a szeptikus shock szakaszában nem képes a szervezet a táplálékkal mit kezdeni, a kezdeti szakasz után a szeptikus beteg táplálása ugyanolyan fontos.
- A parenterális táplálás kemoterápiával nem adható együtt
- Valójában: modern készítményekkel adható kemoterápia.
- A parenterális táplálás csak centrális vénába adható
- Valójában: vannak perifériás készítmények.
- A szondatáplálás életveszélyes is lehet daganatos betegekben
- Valójában: nyálkahártya gyulladás (mucositis) és alacsony vérlemezke szám (thrombocytopenia) esetén valóban veszélyes lehet új szonda lehelyezése, de minden más esetben alkalmazható.
Tápláltsági állapot felmérése
szerkesztésA testtömeg, testmagasság, testtömeg index (BMI) percentil mellett sokkal jobb tápláltsági állapotot jellemző az ideális testtömeg % (aktuális testtömeg/magassághoz tartozó elvárt testtömeg×100, 90-110% között normális, 80-90% enyhe, 70-80% mérsékelt, 70% alatt súlyos az alultápláltság) vagy a fogyás % (10% alatt elfogadható, 10-20% között enyhe, 20-30% között mérsékelt, 30%-t meghaladó súlyos alultápláltságot jelez).
Fiatal gyermekekben a fej körfogat mérése fontos tényező, hiszen az agynövekedés periódusában bekövetkező táplálászavarok a neurológiai fejlődésre súlyos károsító tényezőt jelenthetnek. Kiegészítő vérvizsgálatok (plazma protein, albumin, prealbumin, retinolkötő fehérje, transzferrin) korlátozott hatékonysággal alkalmazhatók a gyermekkori daganatos malnutríció felmérésére és követésére, hiszen értéküket gyulladással járó állapotok, infekciók jelentősen befolyásolják. Tartós követésre a szérum összfehérje, albumin és prealbumin értékeket alkalmazhatók.
Táplálási rizikófaktorok
szerkesztésA táplálási rizikófaktorok a daganatos betegségek és a kezelések különböző típusaiban eltérőek lehetnek.
Magas rizikót jelent alultápláltságra:
- Előrehaladott stádiumú szolid tumorok: Wilms tumor, neuroblastoma st. III-IV, rhabdomyosarcoma, Ewing sarcoma, medulloblastoma
- Többszörösen relabált leukémia és lymphoma
- Koponya és nyaki tumorok
- Hematopoietikus őssejt-transzplantáció
- Diencephalikus daganatok
Közepes rizikót jelent alultápláltságra:
- Nem metasztatizált szolid tumorok
- Alacsony és közepes rizikójú leukémia
- Remisszióban levő kiterjedt betegségek a fenntartó kezelés alatt
Magas rizikót jelent elhízásra:
- Akut leukémia koponya irradiáció után
- Craniopharingeoma
- Teljes test-, koponya-, hasi irradiáció utáni állapotok
- Magas dózisú vagy elnyújtott kortikoszteroid kezelést igénylő rosszindulatú daganatok
Vitamin pótlás daganatos betegségben
szerkesztésNincs egységes álláspont. A csökkent antioxidáns státusz rendezéséhez és feltételezhetően a kezelések mellékhatásainak csökkentéséhez is fontos a vitamin ellátottság, ugyanakkor az antioxidánsok a kemoterápiás kezelések alatt befolyásolhatják azok tumor ellenes hatását és hatékonyságát. Néhány tanulmányban a vitamin ellátottságot és a daganatellenes kezelés alatt álló gyermekek vitaminpótlását vizsgálták, azonban e vizsgálatok többségét kisszámú betegen végezték.
Táplálás lehetőségei
szerkesztésEnterális táplálás
szerkesztésEnterális táplálás megkezdésének kritériumai
szerkesztés- a testsúly/testmagasság percentil az ideális 90%-a alatt
- a teljes testsúlycsökkenés a diagnózis felállítása óta több mint 5%
- az elvárható orális táplálékbevitel 70%-át nem elérő étvágy:
- - csecsemőknél több mint 3 napig
- - kisdedeknél több mint 5 napig
- - iskolásoknál és tizenéveseknél több mint 7 napig
Magas táplálkozási rizikójú, különösen malnutrícióban diagnosztizált daganatos betegnél megfontolandó a profilaktikus enterális táplálás (nasogastrikus és nasojejunális szondatáplálás). Enterális táplálás akkor alkalmazható, ha a beteg gastrointestinális rendszere jól működik és a beteg a táplálást tolerálja. Az enterális táplálás folyamatosan működésben tartja az intestinális mucosat, biztosítva ezzel annak integritását. Korai bevezetése képes megelőzni a kezelés alatti táplálkozási leépülést, a parenterálissal összehasonlítva gazdaságos, biztonságos, könnyű kivitelezni és fiziológiás. Az enterális tápszerek a speciális szükségletet kielégítő élelmiszerek csoportjába tartoznak.
Parenterális táplálás
szerkesztésEnergia szükséglet
szerkesztésMeghatározásánál figyelembe kell vennünk az alapanyagcsere szükségletet, a gyermek aktivitását, az anabolikus és növekedési igényeket, valamint a megelőző alultápláltság korrekcióját. A túlzott energia bevitel is ártalmas, zsírlerakódáshoz és májbetegséghez vezet, ugyanakkor az alacsony energia bevitel csökkent immunválaszt és növekedésbeli elmaradást is okozhat. A legtöbb, kórházban fekvő gyermek energiaszükséglete az alapanyagcsere 100-120%-a, míg egy lesoványodott gyermek a felzárkózáshoz akár az energiaszükséglet 130-150%-a is lehet. Egy szövődménymentes műtét vagy az intenzív osztályon való tartózkodás (lélegeztetés) nem emeli meg a szükségletet, míg őssejt-transzplantáció alatt szignifikánsan alacsonyabb energia-szükségletet mértek.
Egészséges gyermekek alapvető szükségletei
Kor (év) | Energiaigény(kcal/kg/nap) | Fehérje (g/kg/nap) | Zsír (g/kg/nap) |
---|---|---|---|
<0.5 | 120-140 | 2.2 | 4-5 |
0.5-1 | 80-100 | 1.6 | 4-5 |
1-3 | 85-95 | 1.2 (2-2.5) | 3-4 |
4-6 | 80-90 | 1.1 | 3-4 |
7-10 | 70-80 | 1 | 3-4 |
11-14 | 60-70 | Fiú:0.9, Lány:0.8 | 2-4 |
12-18 | 30-60 | 0.8 | 2-3 |
>18 | 25-30 | 0.8 | 1-3 |
Aminosav
szerkesztésA parenterálisan táplált gyermekek aminosav igénye a fele az enterálisan táplálás során javasolt értékhez képest, mivel kiesik a bél saját táplálására fordított aminosav-felvétele. Az intenzív osztályra került gyermekek aminosav-szükséglete elérheti a 3g/kg/napot.
Taurin
szerkesztésTartós parenterális táplálást (TPT) igénylő betegségekben, különösen csecsemőkorban szemi-esszenciális, de jelentős szerepe van a TPT-hez társult epepangás (kolesztázis) kivédésében is, ezért javasolt taurin-tartalmú aminosav-oldat használata.
Glutamin
szerkesztésA szervezetben legnagyobb mennyiségben megtalálható aminosav, amely elsődleges szubsztrátja a gyorsan osztódó sejteknek és szöveteknek, így a daganatsejteknek is. A glutaminhiány fokozza a sorvadt daganatbetegek fertőzéseinek kockázatát, valamint csökkenti a daganatellenes kezelés tolerálhatóságát. A glutaminnal kiegészített parenteralis táplálás alkalmazásával jobb eredményeket láttak őssejt-átültetésben részesülő és nyálkahártya gyulladásban (mucositis) szenvedő betegekben egyaránt, ugyanakkor daganatprogressziót nem figyeltek meg.
Lipid
szerkesztésA nagy energiatartalmú zsíremulziók adására TPT során szükség van, energiát és esszenciális zsírsavakat biztosítva, valamint csökkentve a felesleges széndioxid- és zsírképzéssel járó cukorterhelést. Lipid nélküli parenterális oldat adása már pár nap alatt esszenciális zsírsavhiányhoz vezethet. A gyors bevitel kerülendő, mert zsírtúltöltési szindróma alakulhat ki (véralvadási és májfunkciós zavarok, légzési elégtelenség, csökkent vérlemezke szám). Vizsgálatok szerint a folyamatos adagolás (akár 24 óra alatt) jobban viselhető, mint az intermittáló infúzió. Felmerültek aggályok a zsíremulziók adása melletti gyakoribb infekciókról, azonban a bizonyított táplálási előnyök messze meghaladják ezek következményeit. Az ω3 zsírsavak szerepe a tumorellenes terápiák során az immundepresszió megakadályozásában az ω6 zsírsavakhoz képest elfogadott. A tartós parenterális táplálás során is bebizonyosodott gyermekpopulációban az ω3 halolaj tartalmú zsíremulziók pozitív hatása a májfunkciókra illetve a parenterális tápláláshoz kapcsolódó májbetegség megelőzésében.
Szénhidrát
szerkesztésA szervezet alapvető energiaforrásai, mind túl-, mind alul adagolásuk kóros állapotot eredményez. A túlzott glukózbevitel hiperglikémiát, élénk lipogenezist, megnövekedett széndioxid termelést és fokozott percventillációt okoz, rontja a fehérje anyagcsere hatékonyságát és kritikus állapotú betegekben növeli az infekciós halálozást. A szervezet energiaszükségletét szénhidrát és zsír együttes adagolásával kell biztosítani. A szénhidrát-szubsztitúció dózisa a klinikai helyzettől függően 4-18g/kg/nap között változhat. Felnőtt intenzív osztályon fekvő betegeknél az inzulinnal végzett cukorszint-kontroll felére csökkentette a halálozást és a véráram infekciók esélyét. A szénhidrát szükségletet parenterális táplálás esetén kizárólag glukózzal szabad végezni, a fruktóz adása intolerancia miatt veszélyes.
Vas, ásványi anyagok, nyomelemek
szerkesztésA tartós parenterális táplálásban részesülő gyermekeknek vaspótlásra is szükségük van. Onkohematológiai betegeknél a gyakori transzfúzió miatt inkább a vastúlterhelés okoz problémát, ezért a vasanyagcsere egyéni megítélése szükséges. A króm, a réz, a jód, a mangán, a molibdén, a szelén és a cink esszenciális nyomelemek, számos anyagcsere folyamat szereplői. Pótlásuk a tartós parenterális táplálás része kell legyen, csakúgy, mint a kálcium, foszfor és magnézium ásványi anyagoknak. Foszfátot szerves kötésben javasolt adni, a kálcium-foszfát kicsapódás megelőzésére.
Szövődmények
szerkesztés- A parenterális táplálás nem fokozza a thrombosis kockázatát, különösen nagy vénába történő lassú :adagolásnál.
- Zsíremulzió adása nem javasolt kóros hiperlipidémia (szérum triglicerid > 4mmol/l) vagy más okkal nem magyarázható epepangás (cholestasis) esetén.
- A kizárólagos parenterális táplálás hosszútávon veszélyezteti a bélbolyhok integritását, ezért csak addig szabad alkalmazni, amíg feltétlenül szükséges, minimális enterális táplálás ekkor is javasolt.
Forrás
szerkesztésMagyar Gyermekhematológusok és Gyermekonkológusok Társasága, Étrendi Tájékoztató