Szerkesztő:Kreamar/Illetékesség

Az illetékesség azt határozza meg, hogy az adott ügy eldöntésére hatáskörrel rendelkező több szerv közül melyik jogosult eljárni.

A bírói illetékesség

„Birói illetékesség (competentia),annak a meghatározása, hogy az ugyanazon hatáskörű bíróságok (pl. több törvényszék v. több járásbíróság) közül a konkrét ügyben melyik jogosult eljárni. I. Bírói illetékesség polgári perekben. Általános bírói illetékesség — amely minden perre irányadó, kivéve azokat, amelyekre a törvény kizárólagos illetékességet állapít meg — az alperes lakhelye, mind mai eljárásunk (1868. LIV. t.-c. 30. §), mind az új Pp. (1911. I. t.-c.) szerint (19. §), actor sequitur forum rei. Lakhely hiányában a tartózkodási hely alapítja meg az általános bírói illetékességet, kiskorúra, gondnokság alattira nézve pedig ez esetben gyámhatóságának székhelye. A kincstár általános bírói illetékességét a képviseletre hivatott hatóságnak, törvényhatóságét, községét a törvényhatósági bizottság, képviselőtestület székhelye, közintézetét, társaságét, egyesületét, alapítványét székhelyük alapítja meg (Pp. 19., 25. §). Kizárólagos bírói illetékesség esetében a pert csak az ekként kijelölt bíróságnál lehet megindítani,másnál nem, ilyen bírói illetékesség ingatlanra vonatkozó dologi perekben az ingatlan fekvésének az illetékessége (forum reisitae), hitbizományi viszonyból eredő perekben az a törvényszék, amely a felügyeletet gyakorolja, házassági perekben az utolsó együttlakás helye, stb. Különös bírói illetékesség célszerűségi okokból egyes ügyekre nézve bizonyos körülmények alapján vagylagosan van meghatározva, t. i. az általános bírói illetékességet nem zárja ki. Ilyen pl. a vagyonjogi perekben a huzamos tartózkodás helye (pl. cseléd, munkás, tanuló irányában), a dolog vagy a vagyon helyének illet., a telep, a jószág fekvésének ill. a telep vagy jószág ügykörét illető perekben, szerződésből származó perekben a teljesítés helyének illetékessége, váltó- ”

„perekben a fizetési hely, kereskedő v. iparos ügyleteiből származó perben az ügyletkötéskor volt lakhely, tov. a telep vagy üzlet helyének ill., bejegyzett kereskedő javára más kereskedővel szemben a könyvvezetés helye, vagyonkezelésből származó perekben az a bíróság, amelynek területén a vagyont kezelték; ügyvédi díj iránti perben az iroda helye, kártérítési perben a károsítás, ingóra vonatkozó sommás visszahelyezési perben a háborítás helye, bérleti, haszonbérleti perben az ingatlan fekvése is megalapítja a bírói illetékességet, örökösödési, közszerzeményi stb. pert az örökösödési eljárásra illetékes bíróság előtt, házassági, vagyonjogi pert a házassági perre illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani; megalapítja az illetékességet az alperesnek bizonyos formában kijelentett alávetése is (Pp. 26—45. §§). Ezek az illetékességi okok nagyrészt mai eljárásunkban is (1868. LIV. t.-c. 35—53. §§) megvannak; a Pp. azonban megszorította a könyvkivonati illetékességet, ezt csak kereskedő ellenében engedvén meg, továbbá erősen korlátozta a kereskedők javára szóló illetékességeket és az alávetést részletügyletekből származó perekben. A különös eljárásokban vagy különös körülmények (pl. pertársaság, viszontkereset) alapján fennálló bírói illetékességről e helyeken szólunk. Alkotmányunk egyik sarkalatos tétele, hogy senkit illetékes bírájától elvonni nem szabad (1869. IV. t.-c. 20. §). Ezért a bíróság illetékességét hivatalból veszi figyelembe, az illetékességéhez nem tartozó keresetlevelet az ellenfél idézése nélkül hivatalból visszautasítja; de ha az alperes a biróság előtt jelen van, vagy ha már perbe bocsátkozott, a bíróság a bírói illetékesség hiányát csak kizárólagos illetékesség esetében veszi figyelembe, más esetben pedig rábízza a törvény az alperesre, hogy kíván-e a B. hiánya miatt kifogást emelni (Pp. 50. §.). 1. Pergátló kifogás, Bíróság kijelölése.

II. Bűnügyekben a bírói illetékesség okai: 1. a cselekmény elkövetésének a helye; 2. a megelőzés, ha az elkövetési hely bizonytalan v. több bíróság területén van, továbbá, ha a terhelt lakhelyének bírósága az elkövetési helyét megelőzte ; 3. az összefüggés, ha több egyén ellen egy vagy több cselekmény miatt ugyanaz a bíróság jár el; 4. a viszonvád, mely az egyik vádra illetékes bíróságot a másikra is illetékessé teszi; 5. külföldön elkövetett cselekményre a belföldi lakhely vagy tartózkodóhely, ilyen hiányában az elfogatás helye; külföldről kiadott egyénre nézve, ha a rendes bírói illetékesség nem kétségtelen, a Kúria jelöli ki a bíróságot; külföldről kikért egyén ellen a lakhely, vagy tartózkodási hely, ilyen hiányában a kézrekerülés helyének bírósága jár el (Kiadatás). A bíróság illetékességét hivatalból veszi figyelembe (Bp. 15—27. §§). V. ö. Illetékességi összeütközés. ”

„Bírói illetékesség. Polgári perekben a polgári rendtartásról szóló 1911 : I. t.-c. szabályozza a bírósági illetékességet ; az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, amelyekre nézve más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs, több lakhely közül bármelyik megállapíthatja az illetékességet. Az általános illetékességen felül különleges illetékességet állapíthat meg a tartózkodási hely, a kiskorúság V. gondnokság alatt állás, a huzamosabb tartózkodás, a dolog vagy vagyon, a telep, a jószág fekvése, a teljesítési, a fizetési hely, az ügyletkötéskori lakhely, a telep vagy üzlet helye, a könyvvezetés helye, a károsítás helye, az ingatlan fekvése, az alávetés, a viszonosság stb. A bíróság illetékességét hivatalból veszi figyelembe. Büntető ügyekben a bűnvádi eljárásra rendszerint az a bíróság illetékes, amelynek területén a bűncselekmény elkövetve volt, habár az eredmény máshol következett is be ; az a bíróság, amelynek területén a terhelt lakik. tartózkodik, illetékes lesz akkor, ha az elkövetés helyének bíróságát megelőzte ; a tettes bírósága illetékes a részesre, az orgazdára és a bűnpártolóra is. ”

Fajtái a közigazgatásban

A közigazgatási szerv illetékességén azt értjük, hogy milyen közigazgatási határokon belül folytathat le eljárást.

Az önkormányzati szervek illetékessége az adott önkormányzat közigazgatási határáig terjed. A magyar közigazgatás alapját a települési önkormányzatok jelentik. A Magyarország települései szócikk teljes áttekintést ad erről a közigazgatási szintről.

A megyei önkormányzati szervek illetékességi területe a megye összes önkormányzatára kiterjed. A Magyarország megyéi szócikk teljes áttekintést ad a közigazgatásnak erről a szintjéről.

Az országos illetékességű szervek az ország egész területén folytathatnak eljárást. A központi közigazgatás szervei a magyar Kormány irányítása alá tartoznak, egyes esetekben rendelkeznek helyi (többnyire megyei vagy regionális illetékességű, ún. "dekoncentrált") hivatalokkal, máskor az egész ország az illetékességi területük.

Illetékességi összeütközés

{{idézet|Aszerint, amint az illetékesség maga tárgyi és ügyi (illetékesség), az illetékességi összeütközés is kétféle. A tárgyi illetékességi összeütközést [[hatásköri összeütközésnek nevezünk. Mindkét összeütközés ismét kétféle : pozitív, vagy negatív, aszerint, amint az ügyet mindkét összeütköző hatóság a saját hatáskörébe, illetve illetékességéhez tartozónak állítja, és azért az eljárást magának vindikálja ; vagy megfordítva a hatáskört illetőleg illetékességet egyik sem akarja elvállalni. A közigazgatási és bírói hatóságok között felmerülő összeütközések eldöntése, eddigi jogállapotunk szerint, a minisztériumra tartozik. A tudomány felismerve a kérdések alkotmányi fontosságát, az ilyen hatásköri összeütközések eldöntésére különös bíróságot tart szükségesnek. Az egyrendű hatóságok, a több közigazgatási hatóság között felmerült hatásköri összeütközések (az u. n. conflits de juridiction), valamint az illetékességi összeütközések az illető szervezet körében nyernek elintézést akként, hogy az összeütközés felett az összeütközésbe jutott hatóságok közös főhatósága intézkedik. Így bírói hatásköri, illetőleg illetékességi összeütközés esetében, ha az összeütközésbe került bíróságok egy kir. itélő tábla területén feküsznek, a közös kir. itélő tábla, ellen esetben a m. kir. kúria határoz az összeütközés felett. ... ...Illetékességi törvény az, amely a hatóságoknak hatáskörét és illetékességét szabályozza, Poroszországban különösen így nevezik a közigazgatási hatóságok és közigazgatási bíróságok hatáskörét szabályozó 1883. évi (aug. 1.) törvényt. }}

Kapcsolódó szócikkek

• Közigazgatás