Szerkesztő:Lji1942~huwiki/LaciD.

Görög-római orvostudomány Az orvoslás már az ősi idők óta igénye és célja volt az embereknek, még ha ez többnyire a varázslás és ráolvasás kategóriájába volt csupán sorolható. De még ezek a kezdetleges módszerek is jártak annyi haszonnal, hogy a beteget megnyugtatták, lelkileg támogatták, testileg nyugalomba helyezték, sokszor valamilyen kábítószert (ez keleten általában valami ópiumszármazék, nyugaton pedig valamilyen alkoholos ital volt) is alkalmazva, amivel végül is elősegítették a gyógyulást. A régi koponyalékelések célja - jóllehet sok esetben - csontgyógyulást mutatnak, már vitatottabb, hogy kultikus vagy valódi gyógyítási célokat szolgáltak-e. Más csonttörések egyértelmű - bár sokszor deformitásokkal - járó gyógyulást mutatnak. A tudatosabb, komoly megfigyeléseken alapuló orvoslás az ókori perzsáknál (Avicenna) és egyiptomiaknál majd a görögöknél, (Hippokrates) és a rómaiaknál alakult ki (Galenos.) (Bár az egyiptomiaktól is sok átvettek.) Ekkor már tudatosan alkalmaztak gyógynövényeket, és a sebészet is sokat fejlődött a háborúskodások következtében. Szakmájuk fontossága ellenére igen sajátos és ellentmondásos volt az ókori orvosok társadalmi és jogi helyzete. Ezek bizonyos vonatkozásira kíván ez a szócikk elsősorban kitérni.

Görög orvosok

Valóban érdekesen hangzik, én látok benne fantáziát, mivel érdekes kérdést vetsz fel. Találtam egy érdekes cikket a lam.hu-n erről, ahol azt írják, hogy leginkább csak görögök voltak szabad orvosok (de polgárjog nélküli peregrinusok), a többiek rabszolgák (servus) vagy felszabadított rabszolgák (libertinus) voltak, ám kezdetben egyik orvos sem rendelkezett polgárjoggal. Így az a felemás helyzet volt, hogy bár képzett orvosok és sokszor igen gazdagok voltak, egy sor olyan jogot nem élvezhettek, ami egy polgárjoggal rendelkező rómait megilletett. Ráadásul a rabszolgák csupán tárgyak voltak, teljes egészében a gazdájuk rendelkezett felettük, így egy-egy műhiba miatt akár az életükkel is fizethettek, ráadásul kezdetben az általuk szerzett vagyon teljes egészében a gazdájukat illette. Később aztán lehetőségük nyílt arra, hogy vagyont szerezzenek, és ezt felhasználva vásárolták meg a szabadságukat. Ilyenkor annak a jogait kapták meg, aki felszabadította őket, és ha az római polgár volt, akkor ők is azzá váltak. A polgárjogot megszerezni nem volt egyszerű, de adományozással vagy örökbefogadással (akkoriban felnőtteket is fogadtak örökbe) megkaphatták. Ráadásul hiába házasodtak össze akár polgárjogot is élvező nővel, a gyerekük az alacsonyabb jogállású szülő jogait örökölte. Sőt ha egy nő határozott felszólítás ellenére egy rabszolgával folytatott intim viszonyt, akkor ő maga is rabszolgává vált. Bár Caracalla Kr. u. 212-ben kiterjesztette a polgárjogot a Római Birodalom minden szabad születésű lakójára, így a rabszolgák kivételével mindenki római polgárrá vált. (leginkább bevételnövelési szándékkal történt mindez, hiszen csak polgárjoggal bíróknak kellett örökösödési illetéket fizetniük). De kicsit elkalandoztam Visszatérve a linkelt cikkre: az orvosok ekkoriban még közvetlenül a betegtől kaptak pénzt, ami nagyban rombolta a szakma tekintélyét, és mivel sok görög volt köztük, így ez gyakran idegenellenes éllel párosult.

Római orvosok

A gladiátorok tényleg megbecsült harcosok voltak, vigyáztak is az egészségükre, különösen, ha elismert és a közönség által kedvelt harcosról volt szó. Még régebben láttam egy dokumentumfilmet erről, ahol valami olyasmit is mondtak, hogy a gladiátoroknak igen jó életfeltételeket biztosítottak a korban. Hozzájuk, valamint a hadsereghez köthetőek még a szervezett egészségügy alapjai, ugyanis a római szemlélet főleg a betegségek megelőzésére és nem a kezelésére építkezett. Igyekeztek ügyelni a higiéniára, Rómában például közillemhelyeket is felállítottak, hogy azért mégse csak úgy össze-vissza piszkítsák össze a várost.

Higiénia, közegézségügy, járványok

Nem nagyon ügyeltek az elkülönítésre, az ember csak úgy fogta, felemelte a tógáját, aztán rácsücsült a WC-re, mindenki szeme előtt. A WC-k mellett egy kis csatorna volt, amelyben állandóan víz folyt, és volt benne egy kefe, ami a mai WC papír szerepére szolgált és bizony mindenki ezt használta. Gondolom nem kell mondanom, hogy a közillemhelyek használata inkább rontotta a közegészségügyet, mint javított rajta . Róma utcáit szinte elöntötte a szenny, és sokszor a járdából kiálló kőlapokat építettek, hogy az emberek tudjanak közlekedni a szemét érintése nélkül. No azt hiszem, megint elkalandoztam a témában, de mint láthatod, szerintem van benne fantázia. Megpróbálok még forrásokat keríteni a témában, legkésőbb a vizsgaidőszak vége után (január vége) komolyabban nekiülök a témának. – Laci.d ^vita 2010. december 24., 13:40 (CET)

Sebészet, hadjáratok és gladiátorjátékok hatása

cikket a lam.hu-n Örülök, hogy találtál benne fantáziát, és eleve is elég jól tájékozott vagy. Ami azt illeti, amit itt leírtál is elmenne már egy szócikknek némi átfésülés után. Sokkal gyengébbekkel is találkoztam már. Azt ne feljtsd el, hogy a rómaiak víz- és fürdőmániások voltak, és annyi vízvezetéket vittek be a városba (Vitruvius törvényei vagy szabályai) , hogy az azért eléggé átmosta a várost, bár inkább a gazdagokat szolgálta és csak az "aranykorra" volt jellemző. Amikor Luther járt rómában, már csak egy szánalmasan lepusztult, rablóbandák által uralt városfélét talált. Üdvözlettel:Lji1942 ^vita 2010. december 24., 13:53 (CET)

Források

[DOC] Orvostöri előadás jegyzet - Fertőzések és járványok történetéből Fájlformátum: Microsoft Word - Gyorsnézet orvosok jogállása – fogat-fogért, a tévedés joga, szakmai protokollok ... a görög templomok hálaadó táblácskáin a rheumás megbetegedések több autentikus ..... Az ókori doktor prognózisa “Betegség, melyet nem tudok meggyógyítani.” ... users2.ml.mindenkilapja.hu/users/.../uploads/orvtorKNYVAVGLEGES.doc

A poliszok kora - Wikipédia Ebben az időben rendkívül fejlett volt a sebészet a nagy harcok miatt, viszont a belgyógyászat annál fejletlenebb volt, hiszen a görögök elve az volt, ... hu.wikipedia.org/wiki/A_poliszok_kora - Tárolt változat - Hasonló

Így éltek az ókori görögök - Google Books eredmény Cath Senker, Zsófia Dobrás - 2004 E hellenisztikus időkből sebészeti eszközök vannak kések, ... A görögök fogai már húztak, de a lyukas fogat még nem ... books.google.hu/books?isbn=9639446254...

Orvosok, orvostudomány Ügyesek voltak a sebészet némely terén, így pl. a hiányzó orrnak a homlok .... A görögöknél emelkedett az orvoslás legelőször a valódi tudomány magaslatára. ... mek.oszk.hu/03400/03410/html/5965.html - Tárolt változat

Közegészségügy és orvoslás Rómában - A közegészségügy történetéből ... Az orvostudomány nyelve az ókorban a görög volt, és minden latinosítási kísérlet .... (A közegészségügy, higiéné, csatornaügy tisztviselői azonban Rómában ... tudomanytortenet.hu/...kozegeszsegugy.../index.php?... - Tárolt változat

Ókori Orvostudomány (Orvostörténeti Múzeum kiállítása)

Galénosz – Magyar Katolikus Lexikon Galénosz Klaudiosz (Pergamon, Müszia, 130-Róma, 200): orvos, filozófus. - Ifjú korában Plátón és Arisztotelész műveiből tanult. Orvosnak készülvén különböző ... lexikon.katolikus.hu › G - Tárolt változat - Hasonló

Az orvoslásnak két feladata van: Enyhíteni a szenvedést és nem ártani a betegnek. E szavakat több mint két évezreddel ezelőtt írta le hippokratész, az ókor legnagyobb görög orvosa. mint tanításának több más eleme, ez a gondolat éppolyan időszerű napjainkban is, mint születése pillanatában. Hippokratész

1. Canon of Medicine (al-Qanun fi al-tibb). (link to complete 1593 edition) thanks to B. Ludvigsen & AUB.

Dr. Birtalan Győző: Avicenna Kánonja és az európai orvostudomány ...

cikket a lam.hu-n

Mondhatni, hogy tájékozottságom a december 27-én esedékes Római Jog I. vizsgára vezethető vissza Egyébként igen, a rómaiak szerették a fürdőzést és sokkal tisztábbak voltak, mint például a középkor emberei. Azonban Rómában ekkor mintegy egymillió ember zsúfolódott össze, ami a kor viszonyai közepette szinte megoldhatatlan problémákat vetett fel (közegészségügy, bűnözés, zsúfoltság, szemétszállítás, szennyvízelvezetés, stb.) Róma valóban folyamatosan vesztett a jelentőségéből, a késő császárkorban már nem is funkcionált fővárosként, a senatus pedig városi tanács rangjára süllyedt és az emberek fokozatosan elvándoroltak. A középkor idején alig pár ezer lakosa volt csupán. – Laci.d ^vita 2010. december 24., 14:16 (CET)

Hallgatva tanácsodra, újraírtam a rabszolgaság szócikk római részét, szerintem jól sikerült és én (legalábbis a magam részéről) érdekesnek és furcsának tartom a rómaiak gondolkodásmódját. Hozzáteszem még, hogy találkoztam az általad már sokszor tapasztalt problémával: a szócikkben sok hülyeség volt (gondolom félrefordítások a német cikkből), hogy egy példát említsek: eddig a cikk azt írta, Augustus rendelete alapján csak a 30 évnél idősebb rabszolgákat lehetett felszabadítani, holott pont ellenkezőleg, 30 év felett már csak nyomós indokkal engedett felszabadítani. Mindenesetre örülök, hogy újraírtam a dolgot, és mondhatni ez meghozta az étvágyamat a témában . Ha van valami konkrét ötleted, akkor mondd és szívesen bevállalom (pl. orvosok jogi helyzete, stb.) – Laci.d ^vita 2010. december 25., 06:43 (CET)
Szerintem teljesen jó válsztás a téma amit írtál. Majd meglátod egyik hozni fogja a hozni a másikat. Üdvözlette:Lji1942 ^vita 2010. december 25., 11:40 (CET) Nem értem miért minősítik a cikkedet erősen hiányosnak, amikor lényegében minden összefoglalásra került benne érthetően és jól:Lji1942 ^vita 2010. december 26., 08:40 (CET)