Szerkesztő:Lji1942~huwiki/Pirogov
| Nyikolaj Ivanovics Pirogov ’’(Николай Иванович Пирогов)’’ | |
 | |
| Nyikolaj Ivanovics Pirogov | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1810. november 25. Moszkva, Orosz Birodalom |
| Elhunyt | 1881. december 5. Visnya falu/ село Вишня, jelenleg Vinnyica /Винница Podolszkíj kormányzóság/Подольская губерния |
| Ismeretes mint | Sebész, Az ember tájanatómiai atlaszának megalkotója, tábori sebész, az az anesztézia egyik megalapozója, kiváló tanár |
| Nemzetiség | orosz |
| Állampolgárság | orosz  |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Moszkvai egyetem , Tartui egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | Orvostudomány, sebészet, (katonai) tábori sebészet, oktatás |
Nyikolaj Ivanovics Pirogov ’’(Николай Иванович Пирогов)’’ , (sebész és anatómus, természettudós és oktató, az Orosz tájanatómiai atlasz megalkotója, a hadi/tábori sebészet megalapítója az Orosz birodalomban , az anesztézia egyik megalapozója, a Szentpétervári tudományos akadémia levelező tagja) született : 1810 november 25-én, Moszkvában, meghalt 1881 december 5-én Visnya (Вишня ) faluban (Orosz birodalom) amely manapság Vinyicához (Винница) tartozik.
Életrajza szerkesztés
Nyikolaj Ivanovics Pirogov Moszkvában született 1810-ben Ivan Ivanovics Prirogov őrnagy , hadipénztárnok (1772-1825) családjában. Tizennégy éves korában a Moszkvai egyetem (jelenleg: Moszkvai Állami Egyetem) orvosi fakultására iratkozott be. Miután diplomáját megszerezte, még néhány évet külföldön tanult. A Moszkvai Egyetemen, a Sebészeti Klinikán Pirogov öt évet dolgozott le, és kiválóan megvédte doktori értekezését, majd mindössze huszonhat éves korában megválasztották a Gyerpsztki egyetem profeszzorának. Néhány év elteltével Pirogovot meghívták Pétervárra, ahol a Sebészeti tanszéket vezette az Sz. M. Kirovról elnevezett Hadiorvosi akadémián. Egyidejűleg Pirogov szervezte a cári/birodalmi Klinikai-kórházi sebészeti osztály létrehozását is. Ahogy Pirogov kötelezettségei mindinkább a hadisebészek kiképzéséhez közeledett, mindinkább foglalkozott azon idők sebészi módszereinek elterjesztésében. Ezek többsége számára alapjaiban átgondolodónak és átdolgozandónak tűnt; ezen túlmenően Pirogov számos kosrszerű, új korszerű módszert dolgozott ki, aminek köszönhetően neki gyakrabban sikerült , mint más sebészeknek a, végtagok megfelelő amputálása. Az amputációk módszerének egyike máig is a Pirogov-féle műtétként ismeretes. Miközben a tanítás hatásos módját kereste, Pirogov elhatározta, hogy fagyott tetemeken végez vizsgálatokat. Maga ezt „jeges anatómiának” nevezte el. Így alakult ki egy új orvostudományi alapágazat/diszciplína, a Az ember tájanatómiája (a humán topográfiai anatómia) . Miután néhány évet töltött az ilyen anatómiai vizsgálatokkal, Pirogov kiadta első anatómiai atlaszát amelynek címe a következő volt: Topográfiai anatómia, illusztrált metszetekkel, katonaorvosdoknak fagyott emberi testek három irányú megközelítésben, ami a sebészorvosok nélkülözhetetlen segédeszközévé vált. Ettől kezdve a sebészek lehetőséget kaptak arra, hogy olyan módon operáljanak, ami a legkevesebb traumát okozza a betegnek. Ez az atlasz és a Pirogov módszertani útmutatásai a következő időszakban az sebészeti műtéttan fejlődésének alapjaivá váltak. 1847-ben Pirogov a Kaukázusba utazott az ott harcoló hadsereghez, itt akarta bizonyítani harctéri körülmények között az általa kidolgozott műtéti módszerek helyességét. A kaukázusban elsőként alkalmazott keményítővel átitatott kötéseket. . A kaukázusban elsőként alkalmazott keményítővel átitatott kötéseket. A keményítővel átitatott kötések kényelmesebbeknek és tartósabbaknak bizonyoltak, mint a korábban alkalmazott fakéreg. A Szalta aulában Pirogov az orvostörténelemben először kezdte éternarkózisban operálni a sebesülteket tábori körülmények között. Valamennyi nagy sebész a tizedik században alkalmazni kezdte az éteres narkózist.
Krími háború szerkesztés
1855-ben a Krími háború idején Pirogov az angol-francia csapatok által ostromolt Szevasztopolban volt fősebész. A megoperált sebesültek kötözéséhez elsőként az orvostörténelemben Ő használt gipszkötést, amivel megalapozta a sebesültek kezelésének kíméletesebb, a sérült rész megőrzésére irányuló szemléletét és ezzel sok tisztet és közkatonát megmentett az amputációtól. Szevasztopol védelmének (1854-1855) idején a sebesültek gyógyulása érdekében irányította a nővérek kiképzését és munkáját ” A Szent kereszt felmagasztalása” irgalmas nővérek közösségében. [1] Ez szintén újdonság volt szokban az időkben (Az ostrom alatt 120 nővér végezte önfeláldozó munkáját. Közülük 17-en elestek/mártírhalált haltak. Örök dicsőség és békesség emléküknek. És nem felejtendő, hogy a másik oldalon ott volt Florence Nightingale!) Pirogov legjelentősebb újítása, amit Szevasztopolban bevezetett, a sebesültek osztályozásának és kimentésének teljesen új módszere volt. A módszer lényege az volt, hogy a sebesültet gondosan megfelelő asztalra fektették már az első átkötözési helyen; és a sebesülés súlyosságától függően egyikük azonnal tábori műtétre került, míg a többi enyhébb sebesültet evakuálták az ország bentebbi részébe, ahol az állandó hadikórházakban gyógyították tovább őket. Ennek következtében a kormányzat Pirogovot a sebészet speciális ágazata, a katonai-tábori sebészet megalapítójának tekintette. [2]
Későbbi évek szerkesztés
A hősies védelem ellenére az ostromlók bevették Szevasztopolt, így Oroszország elvesztette a Krími háborút. Szentpétervárra visszatérve Pirogov, amikor II. Sándor cár fogadta, beszámolt az uralkodónak a csapatoknál tapasztalható problémákról, és az orosz hadsereg általános elmaradottságáról és fegyverzetének korszerűtlenségéről. Az uralkodó nem volt hajlandó elfogadni Pirogov véleményét. Ettől fogva Nyikolaj Ivanovics kegyvesztett lett, Odesszába küldték, mint az Odesszai és Kijevi Tankerületek felügyelőjét. Ezen a téren is aktívan dolgozott, de újítási javaslatai nem igen nyerték el a konzervatív hivatalnokok tetszését. Sebészi karrierje viszont ezzel véget ért.
-
A Szent Miklós Békéje kápolna a Pirogovról elnevezett Kórházi Központ területén (Moszkva) -
Emlékmű a Városi Kórház területén (Szevasztopol)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A szent Kereszt felmagasztalása irgalmas nővérek (orosz nyelven)
- ↑ Севастопольские письма Н. И. Пирогова 1854—1855 (orosz nyelven). гг. — СПб., 1907
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Nyikolaj Ivanovics Pirogov ’’(Николай Иванович Пирогов)’’ című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.