Szerkesztő:Mirus Luna/Az első világháború irodalma
Irodalom általában
szerkesztésAz "irodalom" szó igen fiatal eredetű, Szemere Páltól származik, 1839-ből. Jelentése: írások összessége. Az emberiség viszont inkább a könyvnyomtatás óta/miatt ismeri az irodalmat, vagyis ez az írás egyben nyomtatást is jelent. Régen a szájhagyomány által terjedő népköltészet is irodalomnak számított, így a le nem írt, illetve nem-nyomtatott szövegek is ide tartoznak.
Mindösszesen: az összes nyelvi művek valamilyen összegzése.
A kezdetek...
szerkesztésElőzmények
szerkesztésA történelemben feltűnő munkásosztály megihlette az irodalmat is, s megkezdődött e réteg irodalmi ábrázolása is. A munkásmozgalom szakaszai és fejlődése a munkásábrázolásban is jelentkeztek (szociális majd szocialista irodalom). A magyar szocialista irodalom előzményei 1860-as, 1870-es évekre tehetők, amikor létrejönnek a munkásmozgalom első munkásegyletei (Általános Munkásegylet, Munkásképző Egylet, Magyarországi Általános Munkáspárt, 1890-ben a Szociáldemokrata Párt). A hazai munkássajtó is beindul az 1873-1879-ig megjelenő Munkás Heti Krónikával, majd az 1877-ben hetilapként induló Népszava által. Az ezekben megjelenő szocialista szellemű próbálkozások inkább történeti értékűnek mondhatók, kisebb munkásmozgalmi dokumentumok. A megszólalók nemesek vagy polgári származású költők voltak, mint például Darmay Viktor, Rudnyánszky Gyula, Szentessy Gyula vagy Palágyi Lajos, akik életútjukból adódóan először közeledtek a munkásmozgalomhoz, később azonban elfordultak tőle.
Az első szocialista költők
szerkesztésAmit szocialista irodalomnak nevezhetünk Magyarországon, az a 20. század elején kezdődött el a munkásosztályból, szegényparasztságból, szegény kispolgári rétegekből jött, Szociáldemokrata Párt és a Népszava köré csoportosuló Csizmadia Sándor (1871-1929), Farkas Antal (1875-1940), Gyagyovszky Emil, és még néhányan.
Csizmadia Sándor új témát, új megvilágításban közölt, korának egyik legjelentősebb képviselője volt: a nagyipari munkásosztály- és az agrárproletáriátus-életet, gondolatvilágot, érzelemvilágot igyekezett minden költői eszközzel megjeleníteni. Ő volt az első költő, akinek alapélményét a szocializmus adta és a proletáriátus sorsát, vágyait és reményeit mutatta be hatalmas beleérzéssel. Versformáiban az Ady előtti kor behatása látszik, melyeket később sem tudott levetkezni.
Őt Farkas Antal, majd Gyagyovszki Emil követte, akikből a Népszava hátterében kialakult a magyar szocialista költők első gárdája, melynek főbb alapkövei Benjámin Ferenc, Bodrogi Zsigmond, Migray József, Peterdi Andor és Tuba Károly voltak. A gárda központi témajá a munkásosztály nyomora és kiszolgáltatottsága voltak, némelyeknél szentimentalizmusba csap át, másoknál forradalmi hangulat uralkodik.
Az időszaki munkássajtó fejlődése
szerkesztésAhogy a Népszava 1905 áprilisában napilappá vált, az időszaki munkássajtó is gyorsan fejlődött:
- 1904
- Ifjúmunkás
- Szakszervezeti Értesítő, Szakszervezeti Tanács havi folyóirata
- 1905
- Nőmunkás
- Világosság Nyomda, a Szociáldemokrata Párt saját nyomdája (ez megsokszorozta a szocialista szépirodalmi művek kiadását)
- Magyar Munkás Könyvtár
- Munkás-színpad
- 1906
- Szocializmus, a Szociáldemokrata Párt tudományos folyóirata
- Világszabadság, a Földmunkás Szövetség lapja
- '1907 vége
- Népszava Olvasótára című könyvsorozat
Mindezzel a párt elsősorban új olvasóközönséget kívánt teremteni, valamint a munkástömegek kultúrális nevelését segítette elő, nem utolsó sorban lehetőséget adott a költőknek a publikációkra.
A Nyugat találkozása a munkásmozgalom irodalmával
szerkesztésA korai szocialista líra
szerkesztésA korai szocialista próza
szerkesztésA háborúellenes irodalom, az Avantgarde kezdetei
szerkesztésA háborúellenes irodalom fokozatos kibontakozása
szerkesztésTörekvések az avantgárd irányába
szerkesztésAz Októberi forradalom hatásai
szerkesztésÚj jelenségek a magyar szocialista irodalomban
szerkesztésA forradalmi szocialista írócsoport
szerkesztésA haladó irodalom
szerkesztésAz 1918-1919-es forradalmak irodalma
szerkesztésA forradalom győzelme után
szerkesztésHaladó és konzervatív magatartás a polgári irodalomban
szerkesztésA reakciós irodalom ellentámadásai
szerkesztés=== stb === stb