Szerkesztő:Proki/Veszélyes állatok Európában
Barnamedve szerkesztés
Hazánkban már nem igen fordul elő, de ha nem ilyen lett volna a Trianoni döntés, akkor jelenleg nálunk is elő fordulhatna - pl. Székelyföldön még ma is megtalálható. Székelyföldön a terelő kutyák mellet jelenti a legnagyobb veszélyt. Hatalmas, visszahúzhatatlan karmaival súlyos sebet tud ejteni. Akkor támad emberre ha nagyon éhes, a területét védi vagy az anyamedve védi bocsait. Medvével szemben tanácsos holtnak tettetni magunkat, mivel az állat a mozdulattól támad.
Keresztes vipera szerkesztés
Mérges kígyó, mérge éppoly olyan halálos az emberre nézve, mint a rágcsálózsákmányára. Hazánk viperaveszélyes pontjai a Zempléni-hegység, Tokaj környéke, valamint Somogy megye. Valójában önmagától sohasem támad emberre, csak akkor, ha meglepik vagy véletlenszerűen belé botlanak, ha valaki viperát lát, akkor legyen nyugodt - mivel ha félelmet érez, akkor támadásba indul - így hagyja elmenekülni ezt az amúgy is félénk állatot.
Európai bölény szerkesztés
Növényevő, de még nem jelenti azt, hogy nem kellene tőle félni. Mogorva és ingerlékeny természetű, az embert is képes letiporni a csorda.
Szürke farkas szerkesztés
A mesék túlzásba viszik a farkas veszedelmességét, valójában csak a beteg állatok támadnak emberre, az egészséges állatok meg félénkek.
Őz szerkesztés
Bár ártalmatlan állatnak tűnnek méghozzá növényevők, még is agresszívek. A legtöbb szelídítési kísérlet kész tragédiával végződött.
Vaddisznó szerkesztés
Agyaraival halálos sebet tud ejteni az emberen. Akkor támad, ha semmi esélye a menekülésre, a koca a malacait védi vagy ha sebesült.
Uráli bagoly szerkesztés
Hatalmas karmaival képes a kezet is letépni. Akkor agresszív ha a fiókáit védelmezi.
Gímszarvas szerkesztés
Akkor támad ha szarvasbőgés van, a borját védelmezi az anyaállat vagy ha sarokba szorítják.