Szerkesztő:Proki/Veszélyes állatok Európában

Barnamedve szerkesztés

 

Hazánkban már nem igen fordul elő, de ha nem ilyen lett volna a Trianoni döntés, akkor jelenleg nálunk is elő fordulhatna - pl. Székelyföldön még ma is megtalálható. Székelyföldön a terelő kutyák mellet jelenti a legnagyobb veszélyt. Hatalmas, visszahúzhatatlan karmaival súlyos sebet tud ejteni. Akkor támad emberre ha nagyon éhes, a területét védi vagy az anyamedve védi bocsait. Medvével szemben tanácsos holtnak tettetni magunkat, mivel az állat a mozdulattól támad.

Keresztes vipera szerkesztés

 

Mérges kígyó, mérge éppoly olyan halálos az emberre nézve, mint a rágcsálózsákmányára. Hazánk viperaveszélyes pontjai a Zempléni-hegység, Tokaj környéke, valamint Somogy megye. Valójában önmagától sohasem támad emberre, csak akkor, ha meglepik vagy véletlenszerűen belé botlanak, ha valaki viperát lát, akkor legyen nyugodt - mivel ha félelmet érez, akkor támadásba indul - így hagyja elmenekülni ezt az amúgy is félénk állatot.

Európai bölény szerkesztés

 

Növényevő, de még nem jelenti azt, hogy nem kellene tőle félni. Mogorva és ingerlékeny természetű, az embert is képes letiporni a csorda.

Szürke farkas szerkesztés

 

A mesék túlzásba viszik a farkas veszedelmességét, valójában csak a beteg állatok támadnak emberre, az egészséges állatok meg félénkek.

Őz szerkesztés

 

Bár ártalmatlan állatnak tűnnek méghozzá növényevők, még is agresszívek. A legtöbb szelídítési kísérlet kész tragédiával végződött.

Vaddisznó szerkesztés

 

Agyaraival halálos sebet tud ejteni az emberen. Akkor támad, ha semmi esélye a menekülésre, a koca a malacait védi vagy ha sebesült.

Uráli bagoly szerkesztés

 

Hatalmas karmaival képes a kezet is letépni. Akkor agresszív ha a fiókáit védelmezi.

Gímszarvas szerkesztés

 

Akkor támad ha szarvasbőgés van, a borját védelmezi az anyaállat vagy ha sarokba szorítják.