Szerkesztő:Rodrigez~huwiki/piszkozat

Magda Marinkó szerkesztés

Eredeti nevén: Marinko Magda. Hírhedt, szerb származású sorozatgyilkos. Szerbiában is kőrözték, Magyarországon fogták el, jelenleg a Szegedi Fegyház és Börtön falai közt tölti életfogytiglani szabadságvesztését. Hazánkban a legveszélyesebb bűnözőként tartják számon.

Kép: [[1]]

Gyilkosságok szerkesztés

Áldozatainak száma bizonytalan, de valószínűsíthető, hogy akár több tucat ember haláláért felelős.

Szerbia szerkesztés

Gyilkosságait részben szülővárosában, a Zeljko Raznjatovic Arkan terrorista és háborús bűnös nevével fémjelzett Szabadkai Halálkommandó néven elhíresült csoport tagjaként követte el, részben pedig saját zsebre vállalt bérgyilkosságot. Előbbivel magyarázható, hogy állítólag Szlobodan Milosevics perében a hágai Nemzetközi Bíróság is meg kívánta hallgatni Magdát, mert egyes felröppent hírek szerint több gyilkosság kapcsolatba hozható akkori magasabb belgrádi érdekekkel. Például a Palicson meggyilkolt Josip Agatic esetében, aki dohánycsempészként komoly kapcsolatot ápolt felsőbb körökkel, elképzelhető, hogy állami részről érkezett a megrendelés. Ráadásul Agaticnál aranyat is találtak a rendőrök, ami szintén sok esetben motiválhatta Arkan embereinek tevékenységét.

További ismert szerbiai áldozatok: Verica Agatic (Josip felesége), Petric Milan, Petric Stana, Patric Dane.

Magyarország szerkesztés

Legismertebb magyarországi "munkái": Kecskeméten Horváth Antal és feleségének kivégzése (1993. december 20.), az Orosházán Farkas Helga zsineggel való megfojtása, illetve a 42 éves szegedi cukrász, Z. Nagy Bálint és családjának kiirtása (1994. január 13.). Utóbbinál családfőn kívül az áldozatok között van a feleség, illetve 10 és 16 éves gyermekeik (ezt az esetet nem sikerült rábizonyítani). Meg kell említeni továbbá, hogy nem riadt vissza attól sem, hogy rendőröket, vagy fegyőröket bántalmazzon elfogása után.

Módszerei szerkesztés

Magda egyik előszeretettel alkalmazott módszere - állítólag - az volt, hogy álmukban melléjük lopakodva lőfegyverének hangtompítójával felkeltette áldozatait, s mikor azok felébredve felpillantottak, tüzelt. Mint a fentiek mutatják, számára nem jelentett akadályt a családirtás sem. Korábban a légióban is szolgált, feltehetően itt is bővítette az emberöléssel kapcsolatos ismereteit.


Büntetés szerkesztés

Elfogás szerkesztés

1994 január 28-án tartóztatták le, mikor becsalták a kapitányságra útlevél ellenőrzés indokával. Itt dulakodásba kezdett egy rendőrtiszttel, és megpróbált az ablakon kiugorva öngyilkosságot végrehajtani, ám ezt megakadályozták, három másik rendőrt is bántalmazott. Egyesek tudni vélik, hogy Magda, megsejtve a rendőrség szándékait, szándékosan követte el a hatósági személy elleni erőszakot, hogy ezzel bizonyossá tegye előzetes letartóztatását, amely menedéket nyújtott neki az elhallgattatás elöl. Nem hivatalos hírek szerint a hazai alvilágban a mai napig több millió forintos vérdíj fejében vadásznak rá. Sokan úgy vélik, Magda kapcsolatai a szerb titkosszolgálatoknál erősen gátolták az ellene folyó nyomozást, melyet Kovács Lajos ezredes vezetett.

Eljárás szerkesztés

Büntetőperében Varga Zoltán bíró 1995-ben hozott elmarasztaló ítélet. Miután rábizonyítottak 4 gyilkosságot, és így bűnösnek találták nyereségvágyból, előre kitervelten, több emberen, különös kegyetlenséggel, részben társtettesi minőségben elkövetett emberölés, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében, az ítész életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki.

Börtönévek szerkesztés

Magda Marinkót Sátoraljaújhely, és Sopronkőhida után jelenleg a Szegedi Fegyház és Börtön fegyház fokozatú épületének ("Csillag") ún. HSR-körletében (Hosszú idejű speciális rezsimű körlet) tartják fogva 9-10 másik különösen veszélyes fogvatartott mellett, az országban egyedülállóan magas biztonsági intézkedések közepette. Egyes információk szerint sikerült beilleszkednie, magaviseletére nincs komolyabb panasz, ellentétben a korábbi intézményekkel, ahol okkal tartottak tőle: megtámadott egy őrt, illetve a szóbeszéd szerint halállistát, és szökési terveket készített. A hatósági személy elleni erőszak következményeképp büntetését 200 nappal meghosszabbították.

Kiadatás szerkesztés

A fogvatartott többször kérvényezte, hogy büntetését szülőhazájában tölthesse le, többek között nyelvi nehézségeire, és családtagjainak távoli lakóhelyére hivatkozva, ám mindannyiszor elutasították. A negatív elbírálás okai között szerepel, hogy amíg Szerbiában érvényben volt a halálbüntetés (és Magda ügyében távollétében ilyen ítélet született), a magyar jogszabályok értelmében nem lehetett kiadni olyan személyt, akire hazájában ilyen büntetés várna. A halálbüntetés eltörlése óta is kérte a kiadatást, ám ezt is elutasították, a bizonytalan végrehajtás indokával.

Szabadulás szerkesztés

Magda Marinkó elítélésekor még nem volt lehetőség a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (TÉSZ) büntetésének kiszabására, így az akkori csúcsbüntetést, az életfogytiglani szabadságvesztést kapta. Ennek megfelelően legkorábban 2020-ban megvizsgálhatják Magda feltételes szabadlábra helyezésének lehetőségét. Ennek azonban csak akkor ad helyet a bíró, amennyiben úgy találja, hogy a fogvatartott intézménybeli magaviselete erre érdemessé teszi, illetve hogy a társadalomra veszélyt nem jelent. Mindezek tekintetében az előzetes várakozások szerint jó esély mutatkozik arra, hogy a szerb halálosztó soha nem kerül szabadlábra.


Kapcsolódó anyagok szerkesztés

http://everbis.blog.hu/2008/10/15/magda_marinko_az_ordog_maga http://www.angelfire.com/my/vekasjanos/EBib/EDok94/c940709a.html