Szegedi Fegyház és Börtön
szegedi börtön
A Szegedi Fegyház és Börtön (közismert néven „Csillagbörtön”, vagy „Csillag”) büntetés-végrehajtási intézet Csongrád-Csanád vármegye székhelyén, Szegeden. Költségvetési szerv, jogi személy.
Szegedi Fegyház és Börtön | |
Alapítás éve | 1884 |
Ország | Magyarország |
Hely | Szeged, Mars tér 13, 6724 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 15′ 26″, k. h. 20° 08′ 14″46.257306°N 20.137222°EKoordináták: é. sz. 46° 15′ 26″, k. h. 20° 08′ 14″46.257306°N 20.137222°E | |
A Szegedi Fegyház és Börtön weboldala |
Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben:
- az előzetes letartóztatással,
- a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével,
- a férfi elítéltek életfogytig tartó szabadságvesztésével, továbbá
- az elzárással
összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása.
Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.
Története
szerkesztés- 1785-ben II. József császár a szenci fenyítőházat Szegedre költöztette át, a vár kazamatáiba. A várbörtön 1874-ig működött, a máig létező büntetés-végrehajtási intézet létrehozásáról 1881-ben döntöttek.
- A Szegedi Királyi Kerületi Börtön építését 1883-ban kezdték meg Wagner Gyula műépítész tervei alapján. Alapító okirata szerint 1884-ben létesült, a rendeltetésének 1885. január 1-jén adták át.
- Az épületkomplexum eredetileg három funkcionális egységből állt: a két épületszárnyból álló törvényszéki fogházból, a büntető-törvényszéki palotából és a kerületi börtönből (ez épült csillag alakban, innen a közismert „Csillagbörtön” elnevezés).
- 1921-ben a rabok foglalkoztatására létrejött az újszegedi bérgazdaság, 1938-ban pedig a nagyfai mezőgazdasági egységben (ma: Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet) kezdődött meg a munkáltatás.
- A második világháború végén a börtönépületben hadifogolytábor működött.
- 1960 és 1970 között átfogó épület- és épületgépészeti felújítás történt, 1962-ben alagút épül a börtön és az üzemcsarnok között.
- 1986-ban elkészült az ún. „csillag toldalékszárny” (fürdők, foglalkoztató helyiségek), és kiépült a zárt láncú biztonsági rendszer.
- Az átmeneti csoportba helyezettek részére a Dorozsmai úton felépült az ún. „Átmeneti Intézet”, amely 1996-ig üzemelt. Ugyanitt 2002-ben adták át a II. objektumot, az ún. „előzetes börtönt”.
- A Vasasszentpéter utcában 1890-ben államfogház létesült, amely 1945-ig működött, majd az épületében szolgálati lakásokat alakítottak ki. Az előzetes letartóztatottakat 1952-ig a Széchenyi téri törvényszéki „fiókfogházban” őrizték.
- A második világháború alatt a Béke utcában internálótábor, majd a börtön kezelésében álló „külső katonai fogház” működött 1953-ig.
Az elítéltek foglalkoztatását az intézet mellett működő Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. (jogelődje az Alföldi Bútorgyártó Kft.) szolgálja.
Híres fogvatartottak
szerkesztésA „Csillagban” és az államfogházban egyaránt sok híres és hírhedt személy raboskodott:
Irodalom
szerkesztés- Lőrincz József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon. Budapest: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. 1997. ISBN 963-03-4346-0
- 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, módosításáról
- Csillagbörtön 1885-2005, Szegedi Fegyház és Börtön, Szeged, 2005, 48 p.
- Oláh Miklós: A Csillagépület. Bába Kiadó, Szeged, 2005, 106 p., ISBN 963-9511-98-6
- Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből. Bába Kiadó, Szeged, 2000, 152 p., ISBN 963-9144-97-5
- Oláh Miklós (szerk.): Ora et labora – Hitélet és az egyház tevékenysége a Csillagbörtönben a XIX. században és a XX. század végén, Bába Kiadó, Szeged, 2000, 199 p., ISBN 963-9144-85-1
- 50 éves a Börtönbútorgyár. (Szerk. Oláh Miklós) Bába Kiadó, Szeged 2001. 272 p., ISBN 963-9347-27-2
Jegyzetek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- A Csillagbörtön honlapja
- Riport a szegedi Csillag börtönből – Delmagyar.hu Archiválva 2008. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Látogatóban a legszigorúbb börtönben – Alfahir.hu