Schikk
It’s a real problem and obviously we feel a heavy responsibility to the extent that the world depends on Wikipedia and AI models depend on Wikipedia.
Visszatérek szerkesztői oldalamra, amelynek tartalmát regisztrációm után nem sokkal töröltem, de most, a Wikipédia alapítójának a Web Summit portugáliai ülése kapcsán elhangzott nyilatkozata[1] nyomán, arra reagálva, új fejezetet kezdek és bemutatkozok.
Polgári néven Kiss István (Debrecen, 1938. - ), nyugdíjas mérnök vagyok, a kezdetekben (lakcímem okán) Jakobinus, majd azt lecserélve Schikk néven szerkesztgetek. Nem titkolt módon tematikus zokniaim is vannak (Analist 1972, Kaptáros, Speedron, …), de előfordul, hogy IP címről szerkesztek.
Röviden összefoglalva:
- négy főállású munkahelyem volt, a BME, a KFKI, az OMFB és a DASY, továbbá két, kiemelést érdemlő mellékfoglalkozást adó munkahelyem, a MIF és az MFSZ, valamint
- négy fontosabb kezdeményező részvételem volt
- a rendszerszemlélet hazai elterjesztésében
- a számítógépes (hálózati) kultúra terjesztésében
- a menedzserképzés bevezetésében és meghonosításában
- a franchise vállalkozói kultúra meghonosításában
- 16 kötet
- ezret meghaladó számú cikk és interjú, valamint szerkesztés
Részletesebben kibontva (ha ezt itt soknak tartod, akkor kérlek, ne olvasd tovább, de ezzel megkönnyítem annak a szerkesztőnek a dolgát, aki néhány év múlva szócikket akar belőlem írni 😊):
Mint már említettem, 1938-ban születtem Debrecenben. Édesapám, Kiss István francia-magyar szakos gimnáziumi tanár, majd a Diákkaptár szövetség országos főtitkára volt.
Tanulmányaimat a világháború után Budapesten kezdtem, 1957-ben a Toldy Ferenc gimnáziumban érettségiztem. 56-os rebellis magatartásom miatt csak egy évvel később vettek fel az egyetemre.
1963-ban villamosmérnöki diplomát kaptam a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a BME Ipari üzemgazdaságtan tanszékén dolgoztam. A tanszéken Kindler József[2] volt a mentorom, akivel számos közös munkánk és publikációnk volt. Tanítás mellett rendszerelmélettel foglalkoztam, illetve kidolgoztam és tanítottam az Általános rendszertechnika tárgyat. Mellékállásban az MTA Gazdasági és Rendszertechnikai Kutatócsoport tudományos munkatársaként is dolgoztam.1966-ban gazdasági-mérnök oklevelet kaptam, 1969-ben egyetemi doktori fokozatot szereztem. Ebben az időszakban rendeztem sajtó alá a Rendszerelmélet[3] és a Rendszerkutatás[4] című köteteket.
1970-ben meghívást kaptam az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetébe, ahol megszervezetem a Tudományos Titkárságot, amelyet 1978-ig vezettem is. Az itt végzett munkám keretében jelent meg A kutatás és fejlesztés vezetése[5] című könyv.
Közben, az 1972. évi alapítása után, több alkalommal dolgoztam a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézetben (IIASA, Laxenburg, Ausztria), ahol a kezdetektől részt vettem az intézet programalkotó munkáiban[6], majd az intézet akkori alapművének tekintett Handbook of Systems Analysis[7] írásában és szerkesztésében. Később, az intézeti munka eredményeként, társzerkesztésemben jelent meg az oxfordi Pergamon Press-nél a Rethinking the Process of Operational Research & Systems Analysis[8] című kötet.
1978-tól igazgatóként vezettem az általam alapított Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Rendszerelemzési irodáját, illetve főtitkára voltam a Magyar alkalmazott rendszerelemzési tárcaközi bizottságnak. E munkám keretében koordináltam a nemzetközi számítógépes hálózatokhoz, a későbbi internethez történő magyar kapcsolódást, valamint annak hazai nyilvános elérhetővé tételét[9]. Ennek a munkának volt része a hálózat használatának belügyminisztériumi engedélyeztetése és a (ma már mosolyt fakasztó) Nemzetközi Hálózati Végállomás használati ügyrendjének[10]kidolgozása is (további részletek ebben az előadásomban[11][12].
A hetvenes-nyolcvanas években aktívan részt vettem az International Society for the Systems Sciences (ISSS, korábban ISGSR) munkáiban, igazgatója voltam a társaság European Business Office-ának. Utóbbi minőségemben (az MTA Rendszerkutatási komplex bizottságával– amelynek titkára voltam[13] - együttműködve) 1987-ben, magas szintű amerikai és szovjet részvétellel megrendeztem a budapesti kongresszusi központban a Problems of Constancy and Change című és tematikájú konferenciát.
1984-től megszerveztem az első egyetemi managerképzést. A Magyar Iparművészeti Főiskolán egyetemi docensként megalapítottam a Menedzser- és Továbbképző Intézetet, amelynek igazgatója voltam. 1986-ban Magyarországon először mi adtunk menedzserdiplomát[14].
1989-ben, a rendszerváltozást követően, még a felszámolásra előkészített OMFB támogatásával megalapítottam a DASY Döntés- és Rendszerelemző Kft-t, amelyet tulajdonos-ügyvezetőként 2009. évi megszűnéséig vezettem. A társaság számos nemzetközi pályázatot nyert el és projektet koordinált (British Know How Fund, PHARE, EU COST és mások). Ezen belül elsők között alkalmaztuk a számítógépes döntéstámogató rendszereket, a térinformatikai szoftvereket, kidolgoztuk és működtettük Budapest levegőminőség-előrejelző rendszerét[15], miközben a társaság ellátta a Magyar Franchise Szövetség titkársági feladatait.
1991-ben megalapítottam a Magyar Franchise Szövetséget, amelynek 17 éven át, nyugdíjba vonulásomig, főtitkárként operatív vezetője voltam. A megyei kereskedelmi kamarákkal franchise-napokat szerveztem, megrendeztem az éves franchise-kiállításokat, szerkesztettem a szövetség kiadványait, és a FRANCHISE magazint. A franchise-vállalkozások támogatására banki finanszírozási konstrukciókat dolgoztam ki, valamint a kiírástól a kifizetésekig koordináltam a Széchenyi terv franchise vonatkozású pályázatait. Mindeközben megírtam a Franchise A-tól Z-ig[16] című könyvemet. A hazai vállalkozóknak külföldi kiállításokon való részvételt szerveztem, valamint részt vettem a római székhelyű UNIDROIT Guide to International Master Franchise Arrangements, valamint a Model Franchise Disclosure Law című kiadványok előkészítését végző munkacsoport munkáiban.
2008-ban, 70 évesen vonultam nyugdíjba. Tapasztalataimat, még aktuális tudásomat részben a Wikipédián végzett szerkesztésekben, részben előadásokon adom át. Az utóbbi időben egy jubileumi konferenciát (IIASA 50[17][18][19]) szerveztem az MTA székházában, valamint előadást tartottam egy számítógép-hálózati (HUNOG[20][21]) konferencián.
Ez a Wikipédia egyik szerkesztőjének bemutatkozó lapja, nem Wikipédia-cikk. Ha ezt a lapot nem a Wikipédián olvasod, akkor egy tükrözést látsz. Légy tudatában annak, hogy a lap elavult lehet, és hogy ezen szerkesztőnek valószínűleg nincs kapcsolata a Wikipédián kívül semmilyen más, ezt a lapot tartalmazó weboldallal. Az eredeti szerkesztői lapot a https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Schikk címen találod meg. |
- ↑ https://www.euronews.com/next/2023/12/09/wikipedia-founder-jimmy-wales-says-ai-is-a-mess-now-but-can-become-superhuman-in-50-years
- ↑ Kiss István: Kindler József, Jóska a látó és láttató, in: Erdősi Gyula – Kádár Katalin (szerk.): Az iskolateremtő Kindler József professzor, 61. o., Budapest, 2009. Pontus Kft., https://itf.njszt.hu/wp-content/uploads/Kindler.pdf
- ↑ Kindler József – Kiss István (szerk): Rendszerelmélet, KJK, Budapest, 1969., második kiadás 1971.
- ↑ Kindler József – Kiss István (szerk): Rendszerkutatás, KJK, Budapest, 1973.
- ↑ Hajnal Albert – Kiss István (szerk.): A kutatás és fejlesztés vezetése, KJK, Budapest, 1972.
- ↑ Proceedings of IIASA Planning Conference on Design and Management of Large Organizations, July 4-6, 1973. PC-72-02 http://pure.iiasa.ac.at/id/eprint/52
- ↑ H.J. Miser and E.S. Quade (eds): Handbook of Systems Analysis Volume 1 and Volume 2, North-Holland, 1985., magyarul Miser, Quade (Szerk): A rendszerelemzés kézikönyve, OMFB REI -Statisztikai Kiadó, Budapest, 1985.
- ↑ Tomlinson, R. & Kiss, I (eds).: Rethinking the Process of Operational Research & Systems Analysis, Pergamon Press, Oxford, 1984.
- ↑ Kiss István: A nemzetközi on-line szolgáltatások hazai hozzáféréséről, Számítástechnika, 1981. november, 8. o. https://itf.njszt.hu/objektum/a-nemzetkozi-on-line-szolgaltatasok-hazai-hozzafereserol
- ↑ https://itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2020/01/Halozat-hasznalati-ugyrend.pdf
- ↑ https://itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2022/11/kiss_istvan_IIASA_prezentacio.pdf
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=x0txoEf5Jdk&t=1019s&ab_channel=videoitf
- ↑ MTA Almanach 1976. 278. o.
- ↑ https://135.mome.hu/ 1986 Művészeti szakmenedzser-képzés indult, Ötféléves, másoddiplomás művészeti szakmenedzser-képzés indult Kiss István vezetésével. Magyarországon, az Iparművészeti Főiskolán nyílt először lehetőség menedzserdiploma megszerzésére
- ↑ Gyovai Anita – Kiss István: A budapesti levegőminőség előrejelzése, Térinformatika, 2002. 3. szám 23. o.
- ↑ Dr. Kiss István: Franchise A-tól Z-ig, DASY Kft., Budapest, 2002.
- ↑ A meghívó és a program: https://itf.njszt.hu/wp-content/uploads/2022/09/IIASA_final.pdf
- ↑ A megnyitó: https://www.youtube.com/watch?v=pfmoU5g0tYM&ab_channel=videoitf
- ↑ Az előadásom: https://www.youtube.com/watch?v=x0txoEf5Jdk&ab_channel=videoitf
- ↑ Dr. Kiss István: Mosolyogtató kezdetek – több mint technika, https://2023.hunog.hu/?eloado=dr-kiss-istvan
- ↑ https://vimeo.com/914347349