A budapesti atlétikai világbajnokság 10 000 méteres döntőjében, 2023. augusztus 20-án, 27:51,42 perces időeredménnyel ismét sikerült megvédenie világbajnoki címét. Ezzel ő lett a negyedik atléta, akinek egymás követő három világbajnokságon sikerült 10 000 méteren aranyérmet szereznie, követve a négy-négy világbajnoki címmel rendelkező, etióp Haile Gebrselassiét és Kenenisa Bekelét, valamint a britek háromszoros világbajnokát, Mo Farah-t.

Érdekességek szerkesztés

Tudtad-e, hogy…

Átírás szerkesztés

Angol átírás Eredeti írásforma Nyelv Megjegyzés Szerintem Helyes átírás
Abi Gamin(wd) अबी गमिन hindi Indiai hegy a Himalájában. Abi Gamin
Alaknanda(wd) अलकनन्दा नदी hindi A Gangesz forrásfolyója Alaknanda vagy Aleknanda
Bandarpunch(wd) बन्दरपूँछ hindi Himalájai hegytömb. Jelentése: "Majom farka" Bandarpunh
Baspa बस्पा नदी hindi Az indiai-kínai határon eredő folyó. A Szatledzs mellékfolyója. Baszpa
Bhagirathi(wd) भागीरथी नदी hindi A Gangesz forrásfolyója Bhagirathi
Borasu Pass(wd) Himalájai hágó Boraszu-hágó
Changabang(wd) Hegycsúcs a Garhvál-Himalájában, a Nanda Dévi-hegycsoportban. Csandzsabang
Chaudhara(wd) Indiai hegy a Himalájában. Csaudara
Chaukhamba(wd) चौखम्बा hindi Hegytömb a Garhvál-Himalájában Csaukhamba
Chiring We(wd) Indiai hegy a Himalájában. Csiring Ve
Chogni La(wd) चोंगनी ला hindi Hágó India és Tibet között Csogni La
Dhauliganga(wd) धौलीगंगा नदी hindi Észak-indiai folyó Dhauliganga
Dunagiri(wd) दूनागिरी hindi Himalájai hegy Dunagiri
Gori Ganga(wd) गोरी गंगा hindi Észak-indiai folyó. Más angol forrásokban egybeírva is szerepel. Góriganga vagy Goriganga
Hardeol(wd) हरदेओल nepáli Indiai hegy a Himalájában. Hardeol
Jadh Ganga (wd) जाध गंगा hindi Észak-indiai folyó Dzsád Ganga
Kalanag(wd) Indiai hegy. Jelentése: "Fekete kobra". Más néven: Black Peak Kalanag
Kalanka(wd) कलंका hindi Himalájai hegy Kalanka
Kali(wd) काली नदी hindi Fólyó az indiai-nepáli határon Káli
Kamet(wd) कामेट पर्वत hindi Indiai hegy a Himalájában. Kamet
Kangribingi La Himalájai hágó Kangribingi La vagy Kangribingi-hágó
Kedarnath (mountain)(wd) केदारनाथ पर्वत hindi Himalájai hegy Indiában Kedarnath
Kiunglang La(wd) Himalájai hágó. Más néven Niti-hágó. Kiunglang La
Lamkhaga Pass(wd) Himalájai hágó Lamkhaga-hágó
Lipulekh Pass(wd) लिपुलेख ला, 里普列克山口 hindi, kínai Himalájai hágó a kínai-indiai-nepáli határon Lipulekh-hágó vagy Lipulekh La-hágó
Mana Pass(wd) माना दर्रा hindi Hágó India és Tibet között Mana-hágó
Mandakini(wd) मन्दाकिनी नदी hindi Észak-indiai folyó, az Alaknanda mellékfolyója. Mandakini
Mukut Parbat मुकुट पर्वत hindi Indiai hegy a Garhvál-Himalájában Mukut Parbat vagy Mukut Parvat
Nanda Devi नन्दा देवी hindi Indiai hegy a Himalájában. A WP-n Nanda Dévi néven szerepel. Nanda Dévi Nanda Dévi
Panchachuli(wd) पंचचूली पर्वत hindi Hegycsúcsok az indiai Komaon-régióban. Az angol források Panchchuli néven is említik. Pancsuli
Pindar(wd) पिण्डार नदी hindi Észak-indiai folyó Pindár
Rajrambha(wd) Himalájai hegy Radzsramba
Ramganga(wd) रामगंगा नदी hindi A Gangesz forrásfolyója Ramganga
Rishi Pahar(wd) ऋषि पहाड़ hindi Himalájai hegy Risi Pahár
Rishiganga(wd) ऋषिगंगा नदी hindi Észak-indiai folyó. Rishi Ganga formában is szerepel. Rishiganga
Saraswati(wd) सरस्वती नदी hindi Észak-indiai folyó. A magyar WP-n Szaraszvati (folyó) néven szerepel. Szaraszvati Szaraszvati
Satopanth(wd) सतोपंथ पर्वत hindi Hegycsúcs a Garhvál-Himalájában Szatopanth vagy Szatópanth
Sri Kailash(wd) श्री कैलाश hindi Himalájai hegy Srí Kejlas
Sunanda Devi(wd) सुनन्दा देवी hindi A Nanda Dévi ikercsúcsa Szunanda Dévi
Sutlej सतलुज नदी hindi Az Indus mellékfolyója. A magyar WP-n Szatledzs néven van szócikk róla. Szatledzs vagy Szatludzs Szatledzs
Swargarohini(wd) स्वर्गारोहिणी पर्वत शिखर hindi Himalájai hegytömb Indiában. Szvargarohini vagy Szvargarohini Parbat
Thalay Sagar(wd) थलै सागर hindi Himalájai hegy Indiában Thalej Szagar
Tirsuli(wd) त्रिशूली हिमाल nepáli Indiai hegy a Himalájában. Tirszuli
Tons River(wd) टोंस नदी hindi Indiai folyó, a Jamuna mellékfolyója Tonsz
Trisul(wd) त्रिशूल पर्वत hindi Indiai hegy a Himalájában. Trishul
Unta Dhura Himalájai hágó Unta Dhura-hágó
Yamuna यमुना नदी hindi A Gangesz mellékfolyója. A magyar WP-n Jamuna néven szerepel. Jamuna Jamuna
Zanskar Range ज़ांस्कर hindi Indiai hegyvonulat és közigazgatási egység. A magyar WP-n Zanszkár néven szerepel. Zanszkár Zanszkár

Garhvál-Himalája szerkesztés

A garhváli területek peremvidékeinek vizét a Szatledzs balparti mellékfolyói (főként a Baszpa) és a Káli jobbparti mellékfolyói (Dhauliganga, Goriganga, Ramganga) vezetik el. Köztük fekszik a Jamuna folyó vízgyűjtő medencéje és mindenekelőtt a hinduizmus szent folyója, a Gangesz, amely a Bhagirathi, a Mandakini, az Alaknanda és a Pindar vizét gyűjti össze. Ezek a folyók négy hegycsoportra osztják a Garhvál-Himalája magashegyi részét.



A legkeletibbet a Kelet-Kumaun Himalája nevezik. Keleten a Lipu Lekh hágótól a Kali folyó völgyéig húzódik, míg nyugati határai a Kangribingi La hágó, az Unta Dhura hágó és a Gori Ganga völgye. A körzet legmagasabb hegye a PANCHCHCHULI II (6904 m), ezen kívül csak három másik csúcs haladja meg a 6500 m-t. Ezek a CHIRING WE (6559 m), a RAJRAMBA (6537 m) és a CHAUDHARA (6510 m).

A Panchchuli-hegység nyugaton a Nanda Devi-csoporttal határos, amely a Himalája e részén a leghatalmasabb, és amely a Dhauliganga folyó völgye és a Kiunglang La (Niti-hágó) felé húzódik. E csoport keleti része, az úgynevezett Keleti Nanda Devi alszakasz, a Tirsuli hármas csúcsú masszívumban csúcsosodik ki a HARDEOL (7151 m), a TIRSULI (7074 m) és a szűz TIRSULI WEST (7035 m) hegységgel. Az északi Nanda Devi alszakasz a Rishi Ganga-szurdoktól északra fekvő csúcsokat foglalja magában. A legmagasabb DUNAGIRI (7066 m), RISHI PAHAR (6992 m), KALANKA (6931 m) és CHANGABANG (6864 m). A déli Nanda Devi alszakaszhoz a Rishi Gangától délre fekvő csúcsok tartoznak. A Garhwal legmagasabb csúcsa - NANDA DEVI (7816 m) és két másik 7000 m-es csúcs: NANDA DEVI EAST (7434 m) és a TRISUL (7120 m) uralja ezt a területet.

Egy másik kiemelkedő hegységrész a Gangotri-csoport. A Mana-hágótól, a Saraswati-folyótól (amely az Alaknandává válik) keleten a Chor Gadig, a Jadh Gangáig, a Jadh Ganga és a Bhagirathi-völgyekig nyugaton. A Gangotri-csoport csúcspontjai a CHAUKHAMBA I (7138 m), SATOPANTH (7075 m), két szűz csúcs: CHAUKHAMBA II (7068 m) és CHAUK- HAMBA III (6974 m), valamint SRI KAILAS (6932 m), KEDARNATH (6940 m) és THALAY SAGAR (6904 m). A Bhagirathi folyótól nyugatra és északra, egészen a Tons folyóig húzódik a Bandarpunch hegység, amelynek csúcspontjai a BLACK PEAK (Kalanag 6387 m), a BANDARPUNCH (6316 m) és a SWARGAROHINI három csúcsot magába foglaló masszívum. A hegység északi határai a Lamkhaga-hágó és a Borassu-hágó.

A Nanda Devi-szakasztól északnyugatra még egy hegycsoport emelkedik. Ez a Kamet-csoport. A Kiunglang La (Niti-hágó) és a Dhauliganga folyó völgyétől keleten a Mana-hágóig és a Saraswati folyó völgyéig húzódik nyugaton. A Kamet-csoporthoz tartoznak a Zaskar-hegység legmagasabb hegyei. Hat csúcs meghaladja a 7000 m-es magasságot, a következő három pedig 6900 m-nél magasabbra emelkedik: KAMET (7756 m), ABI GAMIN (7355 m), MANA (7272 m), MUKUT PARBAT (7242 m), MUKUT PARBAT II (7130 m), MANA ÉSZAK- NYUGAT (7092 m), P 6977, P 6940 és P 6910.


Sutlej – Szatledzs Nanda Devi – Nanda Dévi Pachachuli = Pancsacsuli

Galéria szerkesztés

Baszpa galéria szerkesztés

Lasen-selfjég szerkesztés

Az 1990-es évek közepe óta drámai változás következett be az Antarktiszi-félsziget keleti oldalához csatlakozó Larsen-selfjég területében. Az eredetileg 85 000 km2 területű jégtakaró mérete huszonkét év alatt 67 000 km2-re csökkent. A Larsen A-selfjégszektor 1995 januárjában levált a parti talapzatról és darabokra tört.[1] 2002. január 31. és 2002. március között a Larsen B-selfjég is részben összeomlott és egyes részei széttörtek, mellyel nagyságrendileg 3250 km2 területű és 220 méter vastagságú jégtakaró vált le róla.[2] Egy 2015-ös tanulmány a területen lévő gleccserek gyorsabb áramlásának és gyors elvékonyodásának megfigyelései alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Larsen B megmaradt jégtakarója 2020-ra teljesen szétesik.[3] 2016 végén a Larsen C-selfjégszakasz feldarabolódási folyamata is valószínűvé vált. A tudósok egy a jégtakaró mentén futó, 110 kilométer hosszú, több mint 90 méter széles és 500 méter mély, egyre növekvő hasadékot fedeztek fel.[4][5] Végül 2017. július 12-én a Larsen C-selfjég egy hatalmas, 5800 km2 területű része letört a fő jégtakaróról.[6][7] Az A-68-as jéghegy néven hivatkozott úszó jégtakaró a valaha feljegyzett legnagyobb jéghegy. Tömege több mint egy billió tonna, vastagsága több mint 200 méter.[8]

A selfjegek jellemzően az úgynevezett borjadzással, melynek során kisebb-nagyobb jéghegyek szakadnak le a tengerbe nyúló jégnyelvekről, illetve felszínükön történő olvadással veszítenek tömegükből. Ezzel szemben a Larsen-selfjég három legnagyobb szakaszát érintő feldarabolódással hatalmas területű, egybefüggő jégtáblák szakadtak le, melyet a kutatók – többek között – a globális felmelegedéssel hoztak összefüggésbe. A The Independent újságban 2005-ben megjelent tanulmány a selfjég szétesési folyamatát az Antarktiszi-félszigeten zajló, az 1940-es évek vége óta évtizedenként körülbelül 0,5 °C-os felmelegedéssel magyarázta.[9] Ezzel összhangban a Journal of Climate című folyóiratban 2006-ban megjelent tanulmány megállapította, hogy a Faraday állomáson történt mérések alapján 1951 és 2004 között az átlaghőmérséklet 2,94˚C-ot emelkedett, azaz a felmelegedés sokkal gyorsabb volt, mint a globális és az Antarktiszon mért trend. A tanulmány szerint az Antarktisz körül keringő szelek erősödése tovább fokozta a globális felmelegedés hatását.[10]

Weddell-tenger szerkesztés

Finn Ronne antarktiszi kutatóexpedíciója szerkesztés

 

A norvég származású, amerikai Finn Ronne – miután részt vett Richard Byrd két antarktiszi expedícióján, melynek során a kontinens partvonalának több, mint 1600 kilométeres addig felderítetlen szakaszát térképezték fel – 1947-ben saját szervezésű kutatóutat szervezett a Weddell-tenger térségébe. A kutatóút sokkal kisebb költségvetésű volt, mint a korábbi amerikai expedíciók, mindössze 50 000 $ forrás állt rendelkezésre, és az expedíció tagjai is mind önkéntesek voltak. Ronne korábbi, az Egyesült Államok haditengerészetnél eltöltött éveire figyelemmel a légierő három sítalpakkal felszerelt repülőgépet, felszerelést, pótalkatrészeket és ruházatot bocsátott az expedíció rendelkezésére és a hadsereg kötelékéből két hivatásos pilóta is csatlakozott hozzájuk. Az Antarktiszi-félsziget és a Weddell-tenger partvidékének részletes feltérképezésének céljával az expedíciós hajó 1947. január 27-én futott ki a texasi Beaumont kikötőjéből. Az expedíciós csapattal tartott Ronn felesége, Edith „Jackie” Ronne és az expedíció vezető pilótájának felesége, Jennie Darlington is. Ők voltak az első nők, akik az Antarktiszon átteleltek.[11][12]

Az expedíciós bázis az Antarktiszi-félsziget partjainál, a Stonington-szigeten, a korábbi 1940-es brit támaszponton került kialakításra és a csapat mindvégig együttműködött az ott tartózkodó brit kutatócsoporttal. Az expedíció fő célja az Antarktiszi-félsziget és a Weddell-tenger partvidékének részletes feltérképezése volt, melynek érdekében kutyaszánokkal és a repülőgépekről készített fotókkal mérték fel lépésről lépésre a partvidéket. Ronn és társai a felszíni felderítés során összesen közel 5800 kilométer tettek meg síléceken és kutyaszánokon, többet, mint bármely más felfedező korábban. Az expedíció során közel 650 000 négyzetkilométernyi – addig felderítetlen – területet fedeztek fel az antarktiszi kontinens és a világ utolsó nagy, még felderítetlen partszakaszának, a Weddell-tengernek mentén. Az Antarktiszi-félszigettől a Coats-földig tartó partszakasz felett átrepülve az expedíció végérvényesen bebizonyította, hogy a Weddell-tenger és a Ross-tenger nem kapcsolódik össze. A repülőgépekről a 346 órás repülési idő alatt, beleértve 86 leszállást a terepen, közel 14 000 fényképet készítettek, amelyek 1 165 000 négyzetkilométer területet fedtek le. Az expedíció számos földrajzi felfedezés mellett felfedezte a világ utolsó ismeretlen partszakaszát az Antarktiszi-félsziget tövében, melyet Ronne feleségéről Edith Ronne-földnek nevezett el. A nevezett partszakaszt és az ahhoz kapcsolódó jégpajzsot később – felesége kifejezett kérésére – Ronne-selfjégre nevezték át.[11][13]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Fox, Douglas (2012). „Witness to an Antarctic Meltdown”. Scientific American 307 (1), 54–61. o. DOI:10.1038/scientificamerican0712-54. PMID 22779273.  
  2. Hulbe, Christina: Larsen Ice Shelf 2002, warmest summer on record leads to disintegration. Portland State University , 2002
  3. NASA (14 May 2015). "NASA Study Shows Antarctica's Larsen B Ice Shelf Nearing Its Final Act". Sajtóközlemény.
  4. A growing rift on Larsen C. projectmidas.org , 2016. augusztus 18. (Hozzáférés: 2016. október 21.)
  5. Rift in Antarctica's Larsen C Ice Shelf. NASA, 2016. december 13. (Hozzáférés: 2017. január 5.)
  6. Iceberg four times the size of London breaks off from Antarctica ice shelf. The Daily Telegraph, 2017. július 12.
  7. Giant iceberg splits from Antarctic. BBC, 2017. július 12.
  8. Larsen C calves trillion ton iceberg. Project MIDAS, 2017. július 12. (Hozzáférés: 2017. július 12.)
  9. Connor, Steve (2005) "Ice shelf collapse was biggest for 10,000 years since Ice Age" The Independent, London (4 August), online
  10. (2006) „The Impact of a Changing Southern Hemisphere Annular Mode on Antarctic Peninsula Summer Temperatures”. Journal of Climate 19 (20), 5388–5404. o. DOI:10.1175/JCLI3844.1.  
  11. a b Karen Ronne Tupek: Ronne Antarctic Research Expedition (angol nyelven). [2022. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 21.)
  12. Jeff Rubin. Antarctica (angol nyelven). Lonely Planet, 60. o. (2008). ISBN 978 1 74104 549 9 
  13. Karen Ronne Tupek: Ronne Antarctic Research Expedition (angol nyelven). [2022. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 21.)