Szerkesztő:Szilas/Katonai egészségügy

A katonai egészségügy a fegyveres erők és testületek ellátásával foglalkozó egészségügyi ágazat. A katonai szektorban előforduló betegségek és sérülések megelőzésével, felderítésével és kezelésével foglalkozó szakterület. Az általános humán gyógyászat elvein és módszerein alapul, különös tekintettel azokra a szempontokra, amelyek különösen fontosak a katonai kérdésekben. Ide tartozik a háborús sebészet, a belgyógyászat és az ortopédia, de a toxikológia, mikrobiológia és higiénia is, valamint a ​​sugárvédelem a nukleáris medicinából és a gyógyszerészet speciális vonatkozásai.

Fő feladatai

• a katonai alkalmasság vizsgálata
• a háborús övezetekben jellemző betegségek megelőzése és kezelése, például védőoltások, képzés
• a betegek tömeges beáramlásának kezelése, triázs
• fegyver vagy lőszer, illetve katonai műveletek által okozott vagy más tipikus sérülések által okozott sérülések orvosi diagnózisa és gyógykezelése,
• a bevetéssel összefüggő pszichiátriai betegségek és pszichés traumák kezelése,
• eljárások meghatározása a kezdeti segítségnyújtástól a szállításon át a sérült vagy beteg személyek végső ellátásáig.

A hadiorvoslás különleges kihívásai közé tartozik a helyszíni ellátás tábori körülmények között vagy rögtönzött létesítményekben, például sátorkórházakban. A katonaorvoslás területén végzett munkavégzés speciális képzettséget vagy tapasztalatot igényel, amely a polgári egészségügyi rendszerben nem szerezhető meg. A megfelelő ismereteket katonai egészségügyi képzés keretein belül lehet megszerezni.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Wehrmedzizin című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• ↑ Guleke: Nicolai Guleke: Kriegschirurgie und Kriegschirurgen im Wandel der Zeiten. Vortrag gehalten am 19. Juni 1944 vor den Studierenden der Medizin an der Universität Jena. Gustav Fischer, Jena 1945.
• ↑ Gurlt: Ernst Julius Gurlt: Die Kriegschirurgie der letzten 150 Jahre in Preußen. Rede am 2. August 1875. Hirschwald, Berlin 1875.
• ↑ Wollmuth: Ralf Vollmuth: Kriegschirurgie. In: Werner E. Gerabek, Bernhard D. Haage, Gundolf Keil, Wolfgang Wegner (Hrsg.): Enzyklopädie Medizingeschichte. De Gruyter, Berlin/ New York 2005, ISBN 3-11-015714-4, S. 807–809.