A cukorrépa (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima) (a cukornád és cukorcirok mellett) a világon a legjelentősebb termesztett, cukortartalmú ipari növény.

A cukorrépa a mérsékelt éghajlati övezetre jellemző, hő- és csapadékigénye a cukornádhoz viszonyítva csekély. A cukorrépa mélyen gyökerező tulajdonsága miatt az alsóbb (1–2 méter közötti) talajrétegek vízkészletéből is sokat képes felhasználni.

Termőhelyigény

A cukorrépa a mérsékelt éghajlati öv növénye. Sokan a „leg”-ek növényeként is emlegetik, hiszen a termesztés során a legjobb tudást, a legjobb termőföldet és a legmodernebb agrotechnikát követeli meg.

Hosszúnappalos növény; évi hőösszeg-igénye 2500-2600 °C. Vízigénye nagy (550-600 mm), de az időjárás is nagymértékben befolyásolja a termesztés eredményességét. A talajjal szemben igényes: a kötött, szikes talaj kedvezőtlen, ám a mély termőréteggel rendelkező, semleges kémhatású talajon viszont eredményesen lehet művelni. Igényes az előveteménnyel szemben is, hiszen a cukorrépa nagy mennyiségű tápanyagot és vizet vesz fel a fejlődése során. Legkedvezőbb elővetemény számára az őszi búza vagy az őszi árpa, melyek nyáron már betakarításra kerülnek.

Összetétele

A cukorrépa átlagosan 75% vizet és 25% szárazanyagot tartalmaz; cukortartalma (digessziója) 13-19% között változik. A Magyarországon megtermelt cukorrépa átlagos cukortartalma 16% körüli értéket mutat.