Szefirák
A szefirák (héber: סְפִירוֹת szəphîrôṯ) a zsidó misztikusok tanításaiban, a kabbalában Isten emanációit jelölő kifejezés,[1] amelyeken keresztül Ein Szof (A végtelen) felfedi magát, és folyamatosan teremt mind fizikai világot, mind magasabb metafizikai birodalmakat.
A kabbala első teljes rendszerezője, a 16. századi Moshe Kordovero alapján a tíz szefira besorolása:
Kategória | Szefira |
---|---|
Tudatfeletti | 1. Keter - "Korona" |
Tudatos értelem | 2. Hokhmá - "Bölcsesség" 3. Biná - "Megértés" |
Tudatos érzelmek | (Elsődleges érzelmek :) 4. Heszed - "Könyörület" |
Az asszírológus Simo Parpola szerint a szefirák legrégebbi változatai az asszír teológiából és miszticizmusból erednek.[2]
A szefirák szféráit és Ein Szof tulajdonságait az asszír istenekre kivetítve szövegi és tulajdonságbeli párhuzamokat fedezett fel az asszír istenek és a zsidó Isten közt. A szefirákról szóló elgondolásokra nagy hatással volt a gnoszticizmus, akik arra próbáltak magyarázatot adni, hogyan léphet kapcsolatba a transzcendens Isten az anyagi világgal. [1]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Világvallások; 2009
- ↑ Parpola, Simo (1993).