Szinetár György

(1905–1974) magyar író, költő, újságíró, egyetemi tanár, filmrendező, dramaturg

Szinetár György (Debrecen, 1905. február 22.[3][4]Budapest, 1974. május 14.[5]) József Attila-díjas (1950) magyar író, költő, újságíró, egyetemi tanár, filmrendező, dramaturg. Szinetár Miklós nagybátyja.

Szinetár György
Született 1905. február 22.[1]
Debrecen
Elhunyt 1974. május 14. (69 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
SzüleiSzinetár Sámuel
Goldstein Szeréna
Foglalkozása
Kitüntetései József Attila-díj (1950)
Sírhely Farkasréti temető (megszűnt)[2]

ÉletpályájaSzerkesztés

Szinetár Sámuel (1877–1944) és Goldstein Szeréna (1881–1944) fia. Nyíregyházán tanult. 1926–1932 között Berlinben élt. 1932-1938 között a fővárosban volt újságíró. 1938-ban Párizsba utazott, ahol cikkeket küldött a baloldali lapoknak. 1940–1941-ben között francia katonaként teljesített szolgálatot. A második világháborút követően a filmgyártásban dolgozott: a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, a Hunnia Filmgyár és a Honvédfilm dramaturgja volt. 1946–1948 között a Mozi Élet szerkesztőjeként működött. 1958-tól a Kisdobos szerkesztője volt.

Színházi műveiSzerkesztés

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 21.[6]

  • Egri csillagok (1952)
  • Déryné útrakél (1956)
  • Az első tavasz (1959)
  • Utazás a Holdba (1962)
  • Susmus (1962-1964)
  • Fogad 3-tól 5-ig (1963-1964)
  • A nemzet csalogánya (1964-1965)
  • Én, Varga Katalin (1967)
  • A császár álarcában (1967)
  • Új mesék az írógépről (1967)
  • Revolvert vegyenek (1968)
  • Knock out (1968-1969)

MűveiSzerkesztés

  • Miértek éjszakáin (versek, 1925)
  • A szürke fal (dráma, 1933)
  • A hangok tolvaja (regény, 1933)
  • Mesél az élet (elbeszélés, 1933)
  • Nyolc fiú nyolc története (mesék, 1935)
  • Szerelem nélkül (dráma, 1936)
  • Karrier (regény, 1936)
  • Premier után (dráma, 1939)
  • Alázatos ének (versek, 1942)
  • Az esti gyors (dráma, 1943)
  • Párizsban történet (dráma, 1943)
  • Európai nagybácsi (regény, 1943)
  • Akarom, hogy tudd… (versek, 1943)
  • Kis mesék nagy emberekről (mesék, 1944)
  • Műpártolás (dráma, 1946)
  • Hontalanok (dráma, 1947)
  • Igaza van, Tanár úr (dráma, 1947)
  • Így kezdődött (dráma, Palotai Borissal, 1948)
  • Egri csillagok (dráma, 1951)
  • Déryné útrakél (dráma, 1956)
  • Az első tavasz (dráma, 1959)
  • Az első lépés (elbeszélés, 1960)
  • Utazás a Holdba (dráma, 1961)
  • Fogad 3-tól 5-ig (dráma, 1963)
  • A jobbágybrigadéros (elbeszélés, 1964)
  • A nemzet csalogánya (daljáték, 1964)
  • Susmus (verses szatíra, 1964)
  • Új mesék az írógépről (1967)
  • Vihar a pusztán (regény, 1967)
  • Knock out (1968)
  • Én, Varga Katalin (történelmi színmű, 1968)

FilmjeiSzerkesztés

DíjaiSzerkesztés

  • József Attila-díj (1950)
  • Köztársasági érdemrend V. fokozat (1951)
  • Szocialista Kultúráért (1955)
  • KISZ-érem (1965)
  • Munkaérem ezüst fokozat (1965)
  • Felszabadulási Emlékérem (1970)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven)
  2. http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. október 16.
  3. Születési bejegyzése a debreceni polgári születési akv. 503/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  4. Születési bejegyzésében keresztneve: Gyula.
  5. Gyászjelentése (1974. május 18.) Magyar Hírlap, 7. évfolyam, 135. szám, 8. old.. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  6. 2013. július 12-i lekérdezés

További információkSzerkesztés