Szinetár György

magyar író, költő, újságíró, egyetemi tanár, filmrendező, dramaturg

Szinetár György (Debrecen, 1905. február 22.[2][3]Budapest, 1974. május 14.[4]) József Attila-díjas (1950) magyar író, költő, újságíró, egyetemi tanár, filmrendező, dramaturg. Szinetár Miklós nagybátyja.

Szinetár György
Született 1905. február 22.
Debrecen
Elhunyt 1974. május 14. (69 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író, költő, újságíró, egyetemi tanár, filmrendező, dramaturg
Kitüntetései József Attila-díj (1950)
Sírhely Farkasréti temető (megszűnt)[1]

ÉletpályájaSzerkesztés

Szinetár Sámuel (1877–1944) és Goldstein Szeréna (1881–1944) fia. Nyíregyházán tanult. 1926-1932 között Berlinben élt. 1932-1938 között a fővárosban volt újságíró. 1938-ban Párizsba utazott, ahol cikkeket küldött a baloldali lapoknak. 1940-1941 között francia katonaként teljesített szolgálatot. A második világháborút követően a filmgyártásban dolgozott: a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, a Hunnia Filmgyár és a Honvédfilm dramaturgja volt. 1946-1948 között a Mozi Élet szerkesztője volt. 1958-tól a Kisdobos szerkesztőjeként dolgozott.

Színházi műveiSzerkesztés

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 21.[5]

  • Egri csillagok (1952)
  • Déryné útrakél (1956)
  • Az első tavasz (1959)
  • Utazás a Holdba (1962)
  • Susmus (1962-1964)
  • Fogad 3-tól 5-ig (1963-1964)
  • A nemzet csalogánya (1964-1965)
  • Én, Varga Katalin (1967)
  • A császár álarcában (1967)
  • Új mesék az írógépről (1967)
  • Revolvert vegyenek (1968)
  • Knock out (1968-1969)

MűveiSzerkesztés

  • Miértek éjszakáin (versek, 1925)
  • A szürke fal (dráma, 1933)
  • A hangok tolvaja (regény, 1933)
  • Mesél az élet (elbeszélés, 1933)
  • Nyolc fiú nyolc története (mesék, 1935)
  • Szerelem nélkül (dráma, 1936)
  • Karrier (regény, 1936)
  • Premier után (dráma, 1939)
  • Alázatos ének (versek, 1942)
  • Az esti gyors (dráma, 1943)
  • Párizsban történet (dráma, 1943)
  • Európai nagybácsi (regény, 1943)
  • Akarom, hogy tudd… (versek, 1943)
  • Kis mesék nagy emberekről (mesék, 1944)
  • Műpártolás (dráma, 1946)
  • Hontalanok (dráma, 1947)
  • Igaza van, Tanár úr (dráma, 1947)
  • Így kezdődött (dráma, Palotai Borissal, 1948)
  • Egri csillagok (dráma, 1951)
  • Déryné útrakél (dráma, 1956)
  • Az első tavasz (dráma, 1959)
  • Az első lépés (elbeszélés, 1960)
  • Utazás a Holdba (dráma, 1961)
  • Fogad 3-tól 5-ig (dráma, 1963)
  • A jobbágybrigadéros (elbeszélés, 1964)
  • A nemzet csalogánya (daljáték, 1964)
  • Susmus (verses szatíra, 1964)
  • Új mesék az írógépről (1967)
  • Vihar a pusztán (regény, 1967)
  • Knock out (1968)
  • Én, Varga Katalin (történelmi színmű, 1968)

FilmjeiSzerkesztés

DíjaiSzerkesztés

  • József Attila-díj (1950)
  • Köztársasági érdemrend V. fokozat (1951)
  • Szocialista Kultúráért (1955)
  • KISZ-érem (1965)
  • Munkaérem ezüst fokozat (1965)
  • Felszabadulási Emlékérem (1970)

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. október 16.
  2. Születési bejegyzése a debreceni polgári születési akv. 503/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  3. Születési bejegyzésében keresztneve: Gyula.
  4. Gyászjelentése (1974. május 18.) Magyar Hírlap, 7. évfolyam, 135. szám, 8. old.. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  5. 2013. július 12-i lekérdezés

További információkSzerkesztés